Kovách Aladár (sebész)
Kovách Aladár | |
Született | 1866. május 24. Pest |
Elhunyt | 1922. március 4. (55 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Kovách Nándor |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (36/2-1-39)[1] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ehrenbergi Kovách Aladár (Pest, 1866. május 24. – Budapest, 1922. március 4.) sebész, mentőorvos.
Életrajza
[szerkesztés]Pesten született, ahol apja, Kovách Nándor középiskolai tanár és író volt. Középiskoláit a budai gimnáziumban végezte. 1884-ban lépett az orvosi egyetemre, ahol 1892-ben nyert orvosdoktori oklevelet. 1887-88-ban mint katona szolgált a XVI. katonai kórházban. 1887-ben a budapesti mentőegylet szolgálatába állott; 1889-ben vöröskereszt kórházi orvos lett; 1894-ben a budapesti egyetem I. sebészi tanszékénél mint műtőorvos működött. Tanulmányi utazásokat tett 1891-ben Angliában, Francia- és Németországban, 1892-ben ismét Németországban; ekkor a főváros kiküldetésében a hamburgi nagy kolerajárványt tanulmányozta és ott mint orvos működött. 1895-ben Olasz- és Franciaországban a mentőügyet tette tanulmánya tárgyává. 1891-ben a londoni demográfiai és higiéniai kongresszus és 1895-ben a bordeaux-i nemzetközi mentő kongresszuson mint delegátus működött. 1896-ban a millenniumi országos kiállításon a kiállítási orvosi szolgálat vezető orvosa volt. A budapesti mentőegyesület főorvosa, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa; a bordeaux-i, kölni és bécsi mentőegyesületek tiszteletbeli tagja. Hazánkban a mentőintézmény egyik megalapítója; első volt, aki a mentésnél az orvosi segélynyújtást rendszerbe szedte.
Cikkeket írt a Mentők Lapjába, a Gyógyászatba és Der Samaritaner c. szaklapba.
Munkái
[szerkesztés]- Első segély heveny mérgezések eseteiben. 29 ábrával. Bpest, 1889
- Az első segélynyujtás kézikönyve. Uo. 1892 (2. kiadás. Uo. 1893)
- A kolera. Uo. 1892 (ugyanaz németül is, uo. 1892)
- Gyakorlati útmutató mentők használatára. Uo. 1897
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
További információk
[szerkesztés]- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
- Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916-1918. Ötödik kiadás. Bp., Légrády Testvérek, [1916]
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub