Balfedezetként a Vasasban mutatkozott be, majd játszott a Szegedi Honvédban és a Sztálin Vasmű Építők együtteséből lett válogatott. A pályafutásának legnagyobb sikereit viszont a Budapesti Honvéddal érte el, amelyben 179 bajnoki mérkőzésen hét gólt lőtt. 1955-ben bajnokságot, 1959-ben pedig Közép-európai Kupát nyert. Ráadásul a Honvédban az emigráció helyett hazatérő Bozsik József fedezetpárja volt és játszott eredményesen. Kitűnő, gyors, sokoldalú, szerelő-, és cselkészsége a kor és a válogatott legjobbjai közé emelte. Néha csatárt is játszott.
1954-es berni kudarc után kapott lehetőséget, a minden csapatrészben bevethető Kotász 1954 és 1961 között, összesen 37 alkalommal játszhatott a válogatottban. Tagja volt az 1958-ban, a svédországi világbajnokságon tizedik helyezést elért együttesnek. A címeres mezesek közt balhátvédként is jól megállta a helyét.
Két mérkőzésen játszott az 1958-as svédországi világbajnokságon (Magyarország-Mexikó 4-0 és Wales 2-1 Magyarország).
A válogatott karrierje 1954. szeptember 19-én kezdődött (5-1-es győzelem Románia ellen) 1961. október 22-éig (3-3 Hollandia ellen) tartott.
Az első dunaújvárosi (sztálinvárosi) válogatott labdarúgó.
Hosszú súlyos betegség után, 73 éves korában hunyt el.
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
