Koszmosz–914

Koszmosz–914
Típus	Zenit 2M artificial satellite of the Earth
Küldetés
Indítás dátuma	1977. május 31.
Indítás helye	Bajkonuri űrrepülőtér 31. indítóállása
Hordozórakéta	Szojuz–U
Energiaellátás	akkumulátor
COSPAR azonosító	1977-043A
SCN	10030
Sablon Wikidata Segítség

A Koszmosz–914 (oroszul: Космос–914) szovjet Zenyit–2M típusú felderítő műhold, melyet tudományos modullal is felszereltek.

Küldetés

A Koszmosz–856 programját folytatta, kialakított pályasíkja mentén kis felbontású fototechnikai felderítést, műszereivel (gammasugár-spektrométer) méréseket végezett. A műholdakat típusjelzéssel látták el (sikertelen indításnál a következő indítás kapta a jelölést). Második generációs technikai eszköz.

Jellemzői

Zenyit–2M típusú felderítő műhold, melyet az OKB–1 tervezőirodában fejlesztettek ki, sorozatgyártása a CSZKB-Progressz vállalatnál folyt.

1977. május 31-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz–U (11A511U) hordozórakétával juttatták alacsony Föld körüli pályára. Az orbitális egység pályája 89,5 perces, 65 fokos hajlásszögű, az elliptikus pálya perigeuma 201 kilométer, apogeuma 301 kilométer volt. Hasznos tömege 4000 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátor, szolgálati ideje maximum 12 nap.

1977. június 13-án földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos módon – ejtőernyős leereszkedés – visszatért a Földre a filmkapszulájával együtt.

Források

• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5

További információk

• Koszmosz–914. nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. április 7.)
• Koszmosz–914. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 7.)

Elődje: Koszmosz–913

Koszmosz-program 1977

Utódja: Koszmosz–915