Koszmosz–1027
| Koszmosz–1027 | |
| Típus | Zaliv |
| Indítás dátuma | 1978. július 27. |
| Indítás helye | Pleszeck űrrepülőtér, 132. indítóállás |
| Hordozórakéta | Koszmosz–3M |
| COSPAR azonosító | 1978-074A |
| SCN | 10991 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Koszmosz–1027 (oroszul: Космос–1027) szovjet Ciklon típusú navigációs műhold.
Küldetés
[szerkesztés]Ciklon (oroszul: Циклон) szovjet műholdas navigációs rendszer, az 1950-es években tervezték meg, 1962-ben hagyták jóvá a kivitelezés megkezdését. 1967-től 1978-ig 31 űreszközt állítottak pályára Kapusztyin Jar, illetve Pleszeck űrrepülőtérről. Modernizált típusa 1971-től került alkalmazására.
A műhold elsődleges feladata a tengeralattjárók helyzetének pontos meghatározása, az elhelyezett rakéták pályaadatainak meghatározásával növelve a találati pontosságot. Összehangolni a felszíni hajók (katonai és polgári), a tengeralattjárók, a hadászati repülőgépek pozícióit, alkalmazásuk hatékonyságát segíteni.
Jellemzői
[szerkesztés]1978. július 27-én a Pleszeck űrrepülőtérről egy Koszmosz–3M (11K65M) segítségével indították alacsony Föld körüli pályára. Az orbitális egység alappályája 104,6 perces, 82,9 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 960 kilométer, apogeuma 998 kilométer volt. Hasznos terhe 920 kilogramm.
Az orbitális egység pályáját 6 alkalommal korrigálták, legutóbb 2011. január 1-én. Átlagos pályaelemek 104,64 perces, 82,94 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 958 kilométer, apogeuma 997 kilométer volt.
A Koszmosz–994 programját folytatta. Műszerezettsége: általános fedélzeti egység (földi ellenőrzés-beállítás; adatok fogadása-továbbítása; hűtőrendszer automatikája, kémiai akkumulátorok); doppler navigációs egység; Sziriusz rádióegység; jeladó-jelfogó antenna; Konusz-4 körsugárzó antenna; Kvant-L antenna. Az első kísérletbe 680 hajóegységet vontak be, a mérési eredmények 3 kilométeres pontatlanságot rögzítettek. 1969-től a mérési pontosság 100 méteres tűréshatáron belül volt. 1974-től 2 méteres pontosságot sikerült állandósítani.
Az űreszköz hengeres testének átmérője 2 méter, magassága 2,035 méter. Felületére építették a napelemlapokat, hőmérséklet-érzékelőket. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai, illetve a felületét burkoló napelemek energiahasznosításának kombinációja (kémiai akkumulátorok, napelemes energiaellátás – földárnyékban puffer-akkumulátorokkal). Tájolása háromtengelyes Föld-központú, passzív rendszer.
Szolgálati ideje ismeretlen.
Források
[szerkesztés]- Koszmosz–1027. nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. május 18.)
- Koszmosz–1027. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 18.)
- Koszmosz–1027. astronautix.com. [2011. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 18.)