Koszó János
Koszó János | |
1940-ben | |
Született | Koszó János Alajos 1892. április 25.[1] Lippa |
Elhunyt | 1952. október 10. (60 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Ferch Irma (h. 1920–1952) |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1914) |
Sírhelye | Farkasréti temető (19/2-1-47) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Koszó János (Lippa, 1892. április 25. – Budapest, Józsefváros, 1952. október 10.) irodalomtörténész, egyetemi tanár.
Életpályája
[szerkesztés]Koszó György és Baumann Anna fiaként született. Középiskolai tanulmányait az Aradi Királyi Főgimnáziumban végezte. Tanulmányait az Eötvös Collegium tagjaként a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte, ahol 1914-ben magyar–német–francia szakon szerzett oklevelet. A következő évben német irodalomból doktorált. 1915 és 1918 között Aradon működött gimnáziumi tanárként. 1917-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1918 áprilisától 1923 májusáig a Berlini Egyetem lektora és a berlini Collegium Hungaricum könyvtárosa volt. Hazatérése után kinevezték az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolájához a német nyelv és irodalom tanszékére. 1924-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem A felvilágosodás és a romantika korának német irodalma tárgykörből magántanárrá képesítette, s ugyanitt 1935-ig előadásokat tartott. 1928 és 1934 között az Eötvös Collegiumban tanított. 1934–35-ben a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Német Tanszékének helyettes, 1935-ben nyilvános rendkívüli tanára, 1938-ban a Bölcsészettudományi Kar prodékánja, 1939-ben dékánja volt. 1940 októberétől 1946-ig a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen tanított. 1947-től haláláig a budapesti Testnevelési Főiskola Idegennyelvi tanszékét vezette. Több lexikon munkatársa volt, s 1933-tól tagja a Szent István Akadémiának.
1924 és 1934 között Kerényi Károllyal együtt az Egyetemes Philológiai Közlönyt, 1937 és 1940 között Pécsett az Ergasterion című folyóiratot szerkesztette.
Felesége Ferch Irma Mária (1903–1977)[2] volt, akivel 1920. október 11-én Budapesten kötött házasságot.[3]
Tagságai
[szerkesztés]- Szent István Akadémia
- Deutsche Akademie (München)
- Szent István Akadémia
- Budapesti Filológiai Társaság
- Pedagógiai Társaság
Munkái
[szerkesztés]- Fessler Ignácz Aurél élete és szépirodalmi működése (Budapest, 1915)
- A költői alkotás lélektana (Budapest, 1918)
- Fessler Aurél Ignác a regény- és történetíró (Budapest, 1923)
- Művelődésismeret mint a modern nyelvi oktatás alapja (Budapest, 1931)
- „Nyugat alkonya”-hangulat a XIX. század első felében és Magyarország (Budapest, 1933)
- Térhiány-problémák az új német irodalomban (Budapest, 1935)
- Ungarn und die geistesgeschichtliche Forschung (Budapest, 1938)
- Irodalomtörténet és világnézet (Budapest, 1938)
- Segédkönyvek a német nyelv tanításához (Az újabb német irodalom főirányai és fejlődésmenete, Budapest, 1942)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08469.htm, Koszó János, 2017. október 9.
- ↑ Koszó Jánosné gyászjelentése. (Hozzáférés: 2022. január 29.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 735/1920. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 29.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Magyar katolikus lexikon VII. (Klacs–Lond). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2002.
- Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés I–VIII., Budapest, 1930–1941, VIII. kötet, 313. o.
További információk
[szerkesztés]- Koszó János. Pécsi Egyetemi Almanach 1367–1999 (Hozzáférés: 2022. január 29.)