Ugrás a tartalomhoz

Konyhakert

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A földmívelés legmagasabb foka a kertészet.
– Wayne Dyer
Konyhakert.
Megfigyelhetőek a növénytársítások, és a futónövények támrendszerei

Fogalma

[szerkesztés]

A konyhakert zöldségek, gyümölcsök, fűszernövények termesztésére szolgáló kert vagy kertrész. A háztartási konyhakert friss növényekkel színesíti az étrendet, biztosíthatja egy-egy család önellátását.

A konyhakert olyan, a gazdaság más földterületeitől elkülöníthető terület, amelyen a gazdaság jellemzően saját felhasználására történő termelést folytat, és teljesülnek a mezőgazdasági üzemre vonatkozó jogszabályi előírások és támogatási jogosultsági feltételek [1]

A konyhakert a gazdasághoz tartozó személyek fogyasztására termesztett növények területét (konyhakert) jelenti, amely a gazdaság többi részétől elkülönített, rendszerint ház körüli terület. Innen értékesítésre csak az esetleg képződő – kis mennyiségű – fölösleg kerülhet.[2]

Napjainkban az emberiség növényszükségletének 80%-át 20 növényfaj biztosítja. A tájfajták azonban az adott terület adottságainak és igényeinek figyelembevételével alakultak ki. Ezeknek megőrzésére is alkalmasak lehetnek a konyhakertek.[3]

Konyhakert közterületen

[szerkesztés]

Jogellenes közterület-használat: a közterület rendeltetéstől eltérő, olyan igénybevétele, amelynek során a használó a közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulástól eltérő módon vagy mértékben használja. [4]

A terület kiválasztása

[szerkesztés]

A konyhakert területének kiválasztásában a gazdának általában nem sok szabadsága van, az adott lehetőségekből kell kihoznia a lehető legtöbbet.[5] Általában a legkedvezőbb a sík terület, ha azonban van benne lejtés, azt az előnyünkre is fordíthatjuk, illetve meredek lejtő esetén a teraszos művelés a célszerű.

Minél jobb minőségű a kert földje, annál több és jobb terményt remélhetünk. Amennyiben a kert földje nem felel meg az elvárásainknak, megfelelő eszközökkel fel lehet javítani. Ilyen eszköz például a magaságyás, amelynek segítségével akár ágyásonként eltérő minőségű földet használhatunk a termeszteni kívánt növények igényeinek megfelelően, valamint a magasítás miatt kevesebbet kell hajolgatni.[6]

A kerti munkák elvégzéséhez, a termények kihordásához a kertben utakat kell kialakítani. Az utaknak, barázdáknak megfelelően szélesnek kell lenniük, azonban megfelelő tervezéssel célszerű gondoskodni arról is, hogy az utak a lehető legkevesebb helyet foglalják el a hasznos növények elől, azonban a szükséges munkák elvégzését tegyék lehetővé, ezért az utaknak általában nem célszerű 120 cm-nél ritkábbaknak lenni, hogy az ágyások közepét még kényelmesen el lehessen érni.

A locsolás

[szerkesztés]

Az öntözés megtervezése legalább olyan fontos a megfelelő termés érdekében, mint a jó termőföld. Az öntözésre a legalkalmasabb az összegyűjtött esővíz. Amennyiben ez nem áll rendelkezésre, a tó vagy folyó vize is megfelel, a legkevésbé a forrás- vagy kútvíz alkalmas öntözésre. A magas ásványianyag-, illetve vastartalmú vizeket megfelelő előkészítés után lehet felhasználni.

Tavasszal a reggeli vagy napközbeni, nyáron az esti vagy napfelkelte előtti öntözés az optimális.

Az öntözésnek mindig alaposnak, bőségesnek kell lennie, a rövid öntözés csak a föld legfelső rétegét nedvesíti meg, a gyökereket nem látja el kellő nedvességgel. A túlöntözés épp úgy káros, mint a szárazság. Az öntözés szükségességéről leghitelesebben a növények levelei tájékoztatnak. Ha lekonyulnak, enyhén megfonnyadnak, szükségük van a vízre. A szükséges öntözés mértékét a föld, az időjárás és a termesztett növények határozzák meg.

A termőföld kiszáradását talajtakarással (mulcsozással) lehet megakadályozni. A nem megfelelően végzett mulcsozás azonban kedvez a kártevőknek és a növénybetegségeknek.

Vetési/beültetési terv

[szerkesztés]

Mivel a legtöbb konyhakert belterületen található, ahol a telek ára magas, illetve az adott területből célszerű minél több terményt kinyerni. Megfelelő tervezéssel, illetve növénytársítások kialakításával a terméshozam optimalizálható, amely a kártevők elleni védekezést is segíti[7]

A helyi viszonyokat figyelembe véve elkészített vetési tervvel biztosítható, hogy a kert, ha nem is megszakítás nélkül, de szinte folyamatosan szolgáltasson terményeket.

A konyhakert méretét a rendelkezésre álló hely, illetve a megtermelendő termékek mennyisége határozza meg. Alapvető konyhakert akár egy erkélyen is kialakítható.

Minden növénynek megvannak a saját igényei mind a földdel, mind az éghajlati tényezőkkel szemben. Mire egy egy növény beérik, a rá jellemző tápanyagokat felhasználja a talajból, ezért ugyanarra a helyre nem érdemes egymás után ugyanazt a növényt vetni vagy ültetni. A tapasztalatok alapján össze lehet párosítani olyan növényeket, amelyeket egymás után vagy egymás mellé vetve nemcsak közömbösek, hanem támogatják is egymás fejlődését.

Példa vetési tervre

[szerkesztés]

A káposzta nagyra nő, a szükséges tőtávolsága ennek kell megfelelő legyen. Amíg a fejek megnőnek, lehet közéjük salátát vagy nyári karalábét ültetni, amelyeket fel lehet szedni, mire a káposzta megnő.

Vetésforgó

[szerkesztés]

A megfelelő vetésforgónak a hatása a terméshozamra legalább akkora, mint a szakszerű, a termesztendő növényeket és a talaj állapotát figyelembe vevő trágyázásnak. A vetésforgó elve az, hogy ugyanabban az ágyásban sem egymás utáni évben, sem másodvetésként ne vessük ugyanazt a növényt vagy közeli rokonát. Ilyen közeli rokonok:

  • Paradicsom—Burgonya
  • Vöröshagyma—Póréhagyma—Fokhagyma

A vetésforgó elhanyagolása vagy nem megfelelő kivitelezése a terméshozam csökkenését, a kártevők felszaporodását okozhatják.[8]

A konyhakert bekerítése

[szerkesztés]

A konyhakertet a házi és vadállatok illetve az illetéktelen látogatók ellen gyakran bekerítéssel védik. A legtartósabb és legdekoratívabb az épített kő vagy tégla kerítés, azonban az ára is magas, valamint a légáramlást is megfogja, amit nem minden növény szeret, illetve az árnyékának a hatását is figyelembe kell venni a beültetésnél.

A sövény könnyen karbantartható dekoratív kerítésforma. Hátránya, hogy legalább arra az időre amíg megerősödik más kerítésre is szükség van, illetve egyes fajták esetén gondoskodni kell arról, hogy a sövényt alkotó növény ne terjedjen tovább. A sövény nyírásakor keletkező hulladék is felhasználható a kertben.

A léc vagy deszkakerítés kevéssé fogja meg a levegőt és olcsóbb is, mint a kőkerítés.

A garádja, más néven garád a tüskés gallyakból, gazakból, trágyából rakott fal szerű kerítés már a XIX. század közepén is elavultnak számított. [9]

Közösségi kert

[szerkesztés]

Vidéken a konyhakert művelése nagy hagyományokkal rendelkezik, azonban városi körülmények között kialakítása nagy odafigyelést igényel, hiszen a szennyező anyagok a növényekbe is beépülhetnek. Akiknek nincsen lehetőségük saját kert kialakítására, azok csatlakozhatnak valamelyik közösségi kert programhoz[10], ahol mindenki a saját parcellájáért felelős, de ez a művelési forma támogatja az együttműködést, az idénymunkák elvégzésében.[11]

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 10/2015. (III. 13.) FM rendelet az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növény-termesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről 1. § 11. pont
  2. https://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/fogalomtar.html
  3. tudatos vásárló
  4. https://net.jogtar.hu/rendelet?council=budapest13&docid=A1500018.13R
  5. Kertészet kézikönyve
  6. Magaságyás
  7. life.hu
  8. Konyhakert terv és a megvalósítás (magyar nyelven), 2009. február 20.
  9. néprajzi lexikon
  10. Közösségi kert
  11. zuglói házirend

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]