Kontextuális metaforaelemzés
A kontextuális metaforaelemzés a metaforavizsgálat egy olyan módszere, amely alkalmas költői szövegek metaforikus részletei jelentésalkotásának elemzésére, továbbá valamely célszöveg laborfordítással való megalkotására.[1] Ószövetségi költemény vizsgálatánál történt ennek a módszernek a kialakítása (ezért vannak a bibliai illusztrációk), de vélhetően bármely, metaforákat hordozó szöveg, írásmű esetében használható.
A módszer nevében a kontextus jelenti először a legközvetlenebbtől a legtágabbig terjedő szövegösszefüggést abban a műben, ahol a vizsgált metafora található. Jelenti a műalkotáson kívüli intertextuális kontextust. És képezi azt az a kognitív környezet,[2] amelyben a metaforát hordozó mű keletkezett, szerzője élt. Végül értenünk kell a kifejezés alatt az írásmű vizsgált változata és annak alkotójának kognitív kontextusát.
Az alábbiakban a módszer ismertetése főként a szemantikai vizsgálatra fókuszál – az azonban csakis az addig (itt vázlatosan) felmutatott lépések végigjárása révén lehet minél pontosabb.[3]
1. A kiválasztott (metaforikus) szöveg vizsgálata egy változat szövege alapján történik.
Ez a kitétel régi szövegek vonatkozásában releváns. Ilyenek esetében előfordul a számos verzió megléte – kutatói döntésnek kell születnie egy adott változat kiválasztására vonatkozóan. Amennyiben ez nem történik meg, eklektikus szöveg feltételezése és/vagy létrehozása fog történni, amely messze nem az eredeti szöveg poétikáját-beszédstratégiáját, hanem különböző szöveghagyományozók-szerkesztők eltérő kognitív környezetei nyomán kialakuló értelmezéseit fogja tükrözni. - Jelen cikkben a kiemelt Jób-könyvi metaforák a Leningrádi kódex, illetve az annak szövegét közlő Biblia Hebraica Stuttgartensia[4] változata szerint kerülnek targyalásra.
2. A szövegszerző és az elemzett szövegváltozat alkotója kognitív környezetének vizsgálata
A metaforák megalkotásában, már meglévők használatában szerepet játszik a beszélő/szerző/költő személyisége, vagyis addigi személyes élettörténete, egészségi állapota, műveltsége, az érdeklődési területe,[5] meggyőződései, világfelfogása, hite. Mindez része annak, amit kognitív struktúrának vagy mentális modellnek lehet nevezni – ez az a rendszer, amelybe szervezzük a világnak a személyes konstruktumaink révén való megértését.[6]
A javasolt módszernek ez a lépése az, amely a szerző történeti, kulturális, társadalmi helyzetéről, valamint az elemzéshez használt változat keletkezéséről és alkotójáról megszerezhető adatok vizsgálatát jelenti.[7]
Ez tulajdonképpen kétlépcsős kutatási mozzanatot jelent. Viszont amennyiben nincs hozzáférésünk az első, bizonyíthatóan magától a szerzőtől származó szöveghez, úgy minden, amit a szerzőről feltételezünk, felülíródhat-felülíródik a vizsgált változat alkotójának-alkotóinak kognitív környezetéről megtudott információkkal.[8]
Legközvetlenebb ilyen kognitív kontextusnak tekinthető a fizikai környezet, amely élő diskurzus esetén azonnal befolyásolja a metaforahasználatot. Viszont írott szöveg keletkezésekor is szerepe lehet – noha kisebb mértékben –, például befolyásolhatja a szerzőt az éppen tapasztalt időjárás, háborús környezet, a mű alkotásának földrajzi helyszíne stb. – Ezek a környezeti vonatkozások némileg összetartoznak a személyes kontextussal.
A szociális környezet is meghatározza a metaforizációt – nem mindegy, hogy a beszélő/szerző/költő milyen társadalmi helyzetben van, milyenek az embertársi kapcsolatai, milyen társadalmi csoport – szubkultúra – tagja.
A kulturális környezet. A kultúra a világnak egy közös megértése (Kövecses).[9] Ez a meghatározás érvényes a szubkulturális közösségekre is. – A Héber Biblia világát illetően egy vallási-szocilógiai intertextualitásról lehet szólni, amelyet a „hit nyelvtana” (Brueggemann) határoz meg – azé a hité, amely a tanúságtevők elfogadott beszédén alapul.[10]
3. A tárgyalt szövegrészt tartalmazó teljes irodalmi mű átfogó, illetve egységeinek hierarchiája szerinti strukturális és műfaji vizsgálata, el egészen részletet tartalmazó alegységig (könyv → alegység → fejezet: például Jób könyve → Jób könyvének költői része → a Jób 29–31. részek egysége → a 29. rész).[11]
4. A szövegrészletet közvetlenül tartalmazó egység nyelvészeti és poétikai vizsgálat révén történő megállapítása, laborfordítás készítése révén (például a Jób 29. része szövegének).[12]
5. A szövegrészletet tartalmazó egység (például a Jób 29) struktúraviszonyainak elemzése, éspedig a) a nyelvtan, b) az egység szövege, c) az egység műfaji vonásai, d) a tartalmi-makrostrukturális viszonyok tekintetében.[13]
6. A szövegrészletet tartalmazó, közvetlen kontextust képező egység (így a Jób 29,14) nyelvi viszonyainak és struktúrájának tárgyalása.[14]
[15]צֶ֥דֶק לָ֭בַשְׁתִּי וַיִּלבָּשֵׁ֑נִי כִּֽמְעִ֥יל וְ֝צָנִ֗יף מִשְׁפָּתִֽי׃
ṣéḏeq lāḇaštî wayyilbāšḗnî kimʿîl wəṣānîp̄ mišpāṭî
Igazságot felöltöztem, és [az] felöltözött engem;
mint palást és süveg [az én] ítéletem.[16]
7. A szövegrészlet metaforáinak (például a Jób 29,14a metaforáinak) elemzése
a) A metaforikus mondatokban megjelenő metaforák, vagy rejtetten meglévő háttérmetaforák[17] felmutatásával indul ez a vizsgálat.
- A metaforikus mondatok: 1) Igazságot felöltöztem, 2) és [az] felöltözött engem.
- A 29,14a két mondatában három háttérmetaforát találunk:
- A) AZ IGAZSÁG EGY ÖLTÖZET.
- A szöveg szintjén egytagú a metafora – csak
a tartalmat látjuk, a hordozó[18]
tulajdonképpen rejtett, a Jób által végzett
cselekvést kifejező ige utal rá (a metaforikus
állítás/predikáció[19] állítmánya nem azonos a
felszíni struktúra mondatáéval!).
- B) AZ IGAZSÁG EGY SZEMÉLY.
- A felszíni struktúrában a tartalom és a
hordozó is rejtett, mindkettőt a
metaforizációt jelző igéből következtetjük ki:
a sg. 3 masc. igealak mutatja a rejtett alanyt,
amely a szövegösszefüggés alapján az
igazságban azonosítható, ő a cselekvő
„személy”.
- C) JÓB EGY ÖLTÖZET.
- A szöveget olvasva itt is a metafora rejtett
tartalmáról és hordozójáról kell szólnunk: a
bibliai héberben a sg. 1 tárgyi személyrag
jelzi, hogy a beszélő Jób (tartalom) az
igazság által felvett öltözetnek (hordozó)
látja önmagát.
- Tulajdonképpen e három háttérmetafora-mondat „tartja fenn” a 29,14a félsorában megfogalmazottakat.
b) Intertextuális vizsgálat a lexémák szintjén (például a Jób könyve, a Héber Biblia, az ókori közel-keleti irodalom kontextuskereteiben)[20]
- Például (a szemantikai inkongruenciát okozó fókuszkifejezésre[21] figyelve):
- Jób 7,5a → Felöltözött a testem férget és
porkérget (szó szerint „porgöröngyöt”) – Jób
könyve.
- 2Krón 24,20 → És Isten Lelke felöltözte Zakariást
– Héber Biblia.
- Ludlul bēl nēmeqi/ Hadd hódoljak a bölcsesség
urának → Ártó szellem bújt belém, mintha ruhája
volnék.[22] – extrabiblikus szöveg.
c) A metaforák szemantikai vizsgálata[23]
- Mondattanilag khiasztikus elrendezést látunk a 14. vers első félsorában: tárgy – állítmány – alany // alany – állítmány – tárgy (az már a stilisztikai bravúr része, hogy az állítmány ugyanaz a lexéma marad, noha más alakban).
- A metaforák tartalmának és hordozójának szemémaként való megállapítása:
- AZ IGAZSÁG EGY ÖLTÖZET
- Az igazság lexéma jelentései: 1. (ami)
helyes, normális, megfelelő; 2. (jogi)
igazság; 3. jogosság, méltányosság; 4.
közösségi lojalitás; 5. igazságtétel; így:
siker; 5. megszabadítás; 7. jólét.
- Szémák: (főnév, tárgy), elvont,
élettelen, fogalom (tkp. általánosítás),
megfelelő-lojális viszonyulás/ jogi
viszonyulás, pozitív, védelem;
- kontextuális széma: (jogi) védelem;
- szeméma: közösségi lojalitás.
- Az öltözet lexéma jelentései: ruházat/
öltözet a) emberé, asszonyé, (gyűjtőnévként:)
ruházat, b) gyapjú, zsák, = bőr (Jób 30,18),
metaforikusan: a felhőké a tenger felett (Jób
38,9), stb.
- Szémák: (a szöveg szintjén rejtett
szeméma, a háttérmetaforában: főnév,
névszói állítmány), konkrét, élettelen,
tárgy, emberi, védelem;
- kontextuális széma: védelem;
- szeméma: (emberi) ruházat/öltözet.
- AZ IGAZSÁG EGY SZEMÉLY. Itt a megszemélyesítés
műveletét látjuk.
- JÓB EGY ÖLTÖZET.
- A Jób lexéma jelentései (röviden):
Feddhetetlen és becsületes ember volt, félte
az Istent, és kerülte a rosszat (RÚF Jób
1,1; vö. 1,8; 2,3).
- Szémák: konkrét, élő, ember, közösségi
lény, jogviszonyokban él, jogosságot véd
(igaz)/ jogvédelemre szorul (Istennel
való viszonyában);
- kontextuális széma: jogvédelem;
- szeméma: az igazságot érvényesítő
Jób.
- A metaforikus tartalom és hordozó szemémaként való pontosítását követően végül azok egymással való kontextusában történő szémaelemzés történik (ami tulajdonképpen a metaforák jelentésalkotásának vizsgálatát jelenti).
- A) AZ IGAZSÁG EGY ÖLTÖZET.
- Az IGAZSÁG szémái: elvont, élettelen,
fogalom (mint általánosítás), megfelelő-
lojális/jogi viszonyulás, pozitív, védelem.
- Az ÖLTÖZET szémái: konkrét, élettelen,
tárgy, emberé, védelem.
- Közös jegyek:[24] élettelen, védelem;
- ellentétes jegyek: elvont ↔ konkrét,
fogalom ↔ tárgy, viszonyulás fogalma ↔
ember tárgya;
- az inkongruenciát okozó „fókuszszémák”:
fogalom ↔ tárgy (az elvont ↔ konkrét egy
általánosabb osztályozás, mert például a
konkrét lehet élőlény is).
- B) AZ IGAZSÁG EGY SZEMÉLY.
- Az IGAZSÁG szémáit lásd előbb az A)
háttérmetaforánál.
- A SZEMÉLY szémái: konkrét, élő, ember,
jogviszonyokban él, védhet (kontextuális
széma!)/védelemre szorul.
- Közös jegyek: jogviszony, védelem;
- ellentétes jegyek: elvont ↔ konkrét,
élettelen ↔ élő, fogalom ↔ ember;
- az inkongruenciát okozó „fókuszszémák”:
fogalom ↔ ember.
- C) A SZEMÉLY/ JÓB EGY ÖLTÖZET. ‒ Itt
fiziomorfizmus áll előttünk. Jób
„öltözettulajdonságai” az ő jogvédő és közösségileg
lojális magatartására vezethetők vissza, vagyis a
„védelem” széma érvényesül.
- JÓB: tulajdonnév, konkrét, élő, ember,
jogviszonyokban él, jogosságot véd (igaz).
- Az ÖLTÖZET szémáit lásd az A)
háttérmetaforánál.
- Közös jegyek: konkrét, védelem;
- ellentétes jegyek: élettelen ↔ élő,
tárgy ↔ ember;
- az inkongruenciát okozó „fókuszszémák”:
tárgy ↔ ember.
- Megállapítható, hogy két esetben az elvont ‒ konkrét (azaz fogalom ‒ tárgy, illetve ember) predikatív egymásmelletisége okoz szemantikai feszültséget, a harmadik metaforában a tárgy ‒ ember azonosságának az állítása. Olyan ellentétek ezek, amelyek feltárása a holt vagy lexikalizálódott metaforákat is képes „megeleveníteni”. ‒ Megismertük a Jób 29,14a háttérmetaforáinak közös jegyeit is, és nyilvánvalóvá vált, hogy a „védelem” széma mindháromban jelen van; ez segít a tárgyalt metaforák alkotása alapjainak a felmutatásában.
Az itt bemutatott módszer vélhetően nem csak a bibliai – ószövetségi vagy régi költői szövegek hermeneutikájánál használható, hanem bármely más, költői metaforát hordozó írások esetében is, továbbá segít a formális ekvivalenciát megcélzó laborfordítások elkészítésében (de akár a fordításkritikában is).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Nida ezt formális ekvivalenciára törekedő fordításmódnak nevezi, ami a forrásszöveg tartalmát és formáját maximálisan igyekszik átmenteni a célszövegre. Vö. Nida 1964: 165; Máthé-Farkas 2023b: 20–22.
- ↑ Sperber–Wilson 1995: 38–46.
- ↑ A módszer alkalmazását bemutató esettanulmányt l. in Máthé-Farkas 2022b-ben.
- ↑ The Leningrad Codex; Biblia Hebraica Stuttgartensia (BHS).
- ↑ Vö. Kövecses 2006: 95; uő 2017: 107. 120–122.
- ↑ A kognitív struktúráról részletesen l. Máthé-Farkas 2022b: 105–108. Személyes elgondolásoknak/ konstruktumoknak nevezi Kelly azokat az értelmezéseket, amelyekkel az ember úgy igyekszik megérteni a világot, hogy birtokolni tudja az előreláthatóságot és ellenőrzést; Kelly 1991: 3–11. 34. Noordman szól a mentális modellről, amit a kognitív struktúra szinonimájaként érthetünk; Noordman 2003: 331k.
- ↑ Az itt összefoglaltak Kövecses megállapításaira támaszkodnak, l. Kövecses 2017: 53–59. 100–112, vö. Máthé-Farkas 2023b: 15–17.
- ↑ Vö. szemléltetésként a Jób 29,18b esetével, ahol két időszakból-korból való szövegértelem szinkronizálódik és jön létre egy double entendre: egyszerre lehet érvényes a mint homokot megsokasítom napjaimat, illetve a mint főnix, megsokasítom napjaimat. A két változat eltérő felfogásokat tükröz. – L. erről Máthé-Farkas 2019.
- ↑ Kövecses 2007: 284.
- ↑ Brueggemann 2012: 110–113. 120k. 191.
- ↑ Vö. Máthé-Farkas 2022b: 160–178.
- ↑ Vö. Máthé-Farkas 2021b: 70–72; uő 2022b: 184–186; uő 2022c: 217–219; uő 2023b: 28–29. 53–55.
- ↑ L. Máthé-Farkas 2022b: 194–199. Vö. uő 2021b: 72k; uő 2022c: 219–222; uő 2023b: 30–34. 55–62.
- ↑ Vö. Máthé-Farkas 2022b: 199–212; uő 2022c: 222k; uő 2023b: 34–38. 62–70.
- ↑ The Leningrad Codex, 405r; BHS §Job 29,14.
- ↑ Az idézett szövegek fordításai a felhasznált forrásokból származnak.
- ↑ A háttérmetafora annak a tőmondatnak a megfogalmazása, amely „megvalósítja” a szöveg szintjén olvasható képes beszédet, a felszíni struktúrában felismerhető metafora alapját képezi; jelölése dőlt nagybetűs írásmóddal történik, a fogalmi metaforától való megkülönböztetés végett. Legtöbbször közel áll a kognitív metaforához, olykor átfedés is lehet, viszont utóbbi általánosabb vagy éppen elvontabb szokott lenni. Ez a szókép, illetve alakzat, amit én a jelentésalkotás elemezhetősége végett ideiglenesen állapítok meg, Kövecsesnél rejtett metaforaként van megnevezve. Kövecses 2007: 134; vö. Máthé-Farkas 2022a: 94. 214–217.; uő 2023b: 23k.
- ↑ A metafora tulajdonképpen kéttagú alakzat, alkotóelemeit nevezzük Richards nyomán tartalomnak (tenor) és hordozónak (vehicle). Vö. Fónagy: (1999): 130 (az itt utalt írás: Ivor A. Richards: The Philosophy of Rhetoric, 1936).
- ↑ Ricoeur 2006: 148.
- ↑ Vö. Kövecses 2017: 54–56; l. esettanulmányban részletesen in Máthé-Farkas 2022b: 217–241.
- ↑ Ami a fókusz, másként gyújtópont vagy metaforagóc, amelynek révén érzékeljük a metaforizációt – Fónagy (1999): 145–147.
- ↑ Gilgames 181. Vö. The alû (disease demon) has clothed himself with my body as with a garment. (I Will Praise The Lord Of Wisdom [Ludlul bēl nēmeqi], II. tábla hátoldala, 6. sor.) ANET, 435.
- ↑ Vö. Máthé-Farkas 2022b: 152–153; uő 2023a: 19–20. – Az itt végzett szemantikai elemzés mintáját l. in Az irodalomtudomány alapjai_2008-4.pdf.
- ↑ Eco szerint a metafora esete az, amikor két szemémának azonos/közös szémája van. Eco 1985: 261.
Források
[szerkesztés]- [BHS]. Biblia Hebraica Stuttgartensia. Ediderunt Karl Elliger et Willhelm Rudolph. [1967/1977]. Deutsche Bibelgesellschaft, Stuttgart, 19904.
- [RÚF]. Biblia. Istennek az Ószövetségben és Újszövetségben adott Kijelentése. Magyar nyelvre fordította és revideálta a Magyar Bibliatársulat Szöveggondozó Bizottsága. Revideált új fordítás (RÚF 2014). Kálvin Kiadó, Budapest, 2014.
- The Leningrad Codex. Forrás: https://archive.org/details/Leningrad_Codex (2025. jan. 31.).
- Alter, Robert: A Biblia versművészete. (Ford. Máthé-Farkas Zoltán.) Exit Kiadó, Kolozsvár, 2013.
- [ANET]. Ancient Near Eastern Texts Relating to the Old Testament. Third Edition with Supplement. Ed. by James Bennett Pritchard. Princeton University Press, Princeton, 1969.
- Az irodalomtudomány alapjai_2008-2.pdf. Forrás: http://germanistik.elte.hu/irodbev/2008/Az%20 irodalomtudomany%20alapjai_2008-2.pdf (2014. szept. 27.).
- Brueggemann, Walter 2012. Az Ószövetség teológiája. Tanúságtétel, vita, pártfogás. (Ford. Tunyogi Lehel.) Exit Kiadó, Kolozsvár.
- Eco, Umberto 1985. The Semantics of Metaphor. (Trans. by John Snyder.) In Semiotics. An Introductory Anthology. Ed. by Robert E. Innis. Indiana University Press, Bloomington.
- Fónagy Iván (1999). A költői nyelvről. Corvina, [h.n., é. n.].
- Gilgames. Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád versek. Szerk. Komoróczy Géza. (Ford. Rákos Sándor.) Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1986.
- Kelly, George Alexander 1991. The Psychology of Personal Constructs. Volume one: A Theory of Personality. New York, Norton, 1955. (Reprint: London, Routledge, 1991.)
- Kövecses Zoltán 2006. A fogalmi metaforák elmélete és a fogalom kritikája. In Világosság 2006/8–9–10.
- Kövecses Zoltán 2007. Metaphor in Culture. Universality and Variation. Cambridge University Press, New York.
- Kövecses Zoltán 2017. Where Metaphors Come From. Reconsidering Context in Metaphor. Oxford University Press, New York.
- Máthé-Farkas Zoltán 2021b. A Jób 19 szövegének vizsgálata. In Collegium Doctorum, 2021/1.
- Máthé-Farkas Zoltán 2022a. A Jób 19,25–27 vizsgálata a 19–27. versek összefüggésében. In Református Szemle, 2022/1.
- Máthé-Farkas Zoltán 2022b. A permetafora-modell alkalmazása az ószövetségi exegézisben. Jóbi szabadításmetaforák kontextuális elemzése Walter Brueggemann hermeneutikai megközelítése nyomán. Kolozsvár, Egyetemi Műhely Kiadó–Bolyai Társaság.
- Máthé-Farkas Zoltán 2022c. A sír atyám, a féreg anyám és nővérem. Egy Jób-könyvi metaforasor elemzése. In: Collegium Doctorum, 2022/2.
- Máthé-Farkas Zoltán 2023b. A kontextuális metaforalemzés módszerének egy kísérlete Jób könyvének két szövegrészlete alapján. Nyelvtudományi magiszteri dolgozat, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, 2023. Forrás: http://dx.doi.org/10.13140/RG.2.2.11249.45929/1 (2024. jan. 8.).
- Nida, Eugene A. 1964. Toward a Science of Translating with Special Reference to Principles and Procedures Involved in Bible Translating. E. J. Brill, Leiden.
- Noordman, Leo 2003. Some Reflections on the Relation Between Cognitive Linguistics and Exegesis. In Job 28. Cognition in Context. Ed. by Ellen van Wolde. Brill, Leiden–Boston.
- Ricoeur, Paul 2006. Az élő metafora. (Ford. Földes Györgyi.) Osiris, Budapest.
- Sperber, Dan–Wilson, Deirdre 1995. Relevance. Communication and Cognition. Second Edition. Blackwell Publishers, Oxford UK – Cambridge USA.