Konrad Alberti
| Konrad Alberti | |
 | |
| Született | 1862. július 9.[1][2][3] Wrocław[4] |
| Elhunyt | 1918. június 24. (55 évesen)[1][2][3] Berlin[5] |
| Állampolgársága | német |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Konrad Alberti témájú médiaállományokat. | |
Konrad Alberti, névváltozat: Conrad Alberti, született: Conrad Sittenfeld, (Breslau, 1862. július 9. – Berlin, 1918. június 24.) német író, irodalomtörténész, lapszerkesztő.
Élete
[szerkesztés]Szülővárosában a Friedrichgymnasium hallgatója volt, ezután a helyi egyetemen irodalmat és művészettörténetet hallgatott. Tanulmányai végeztével előbb vándorszínész lett, majd szabadúszó íróként tevékenykedett, a századfordulótól pedig a Berliner Morgenpost című lap munkatársa volt. Korában nagy feltűnést keltett, mint a naturalizmus támogatója. A 19. század végén olyan alkotásokat jelentetett meg, amelyek elsősorban a klasszikusok és a kortárs színház ellen irányultak. E munkáival nagyban hozzájárult a naturalista esztétika kialakulásához. Irodalmi pályafutása 1884 körül indult, amikor megjelentette Herr L'Arronge und das Deutsche Theater című iratát. 1885-ben és 1886-ban elkészítette Bettina von Arnim és Gustav Freytag életrajzát, valamint kiadott egy emlékkötetet Ludwig Börne (1786–1837) születése századik évfordulója alkalmából.
1886-tól több regényt írt, amelyek kora társadalmának visszásságaival foglalkoztak. 1887-ben jelent meg a Plebs: Novellen aus dem Volke című regénye, 1888-ban pedig a Wer ist der Stärkere, amely a hat részből álló, 1888 és 1895 közt megjelent Der Kampf ums Dasein főcímű regényciklus első kötete. Ez a sorozat tekinthető Alberti főművének. Szintén 1888-ban jelent meg első drámája, a Brot! Ein soziales Schauspiel in fünf Akten. 1889-ben kifejlesztett egy történelmi elméletet annak érdekében, hogy a naturalista mozgalmat (amely elutasítóan állt a történelemhez) valamiképp integrálja a történelembe.
Az elmélet különböző történeti eseményeket olvaszt magába, egyfajta ívet ír le a gracchusoktól Thomas Müntzerig és a Francia forradalomig. 1890-ben Wilhelm Walloth-tal és más írókkal együtt erkölcstelenséggel vádolták meg a lipcsei "realista-per"-ben. A per felhívta a nyilvánosság figyelmét munkáira. 1898-ban kinevezték a Berliner Morgenpost főszerkesztőjévé, ugyanebben az évben megjelent népszerű tudományos írása, a Der Weg der Menschheit, valamint újabb drámája, az Im Suff. 1899-ben jelent meg Bei Freund und Feind című műve, 1911-ben pedig az Ablösung VOR!, amely az író egyik legutolsó munkája.
Alberti gyakran foglalkozott munkáiban a nők társadalomban betöltött szerepével. Szerinte a 19.század végének irodalmi hanyatlása részben a polgári osztály nőtagjai negatív befolyásának eredménye. Ebben az összefüggésben bírálta a leányiskolák oktatási hiányosságait, s a nők számára is elérhető szakképzést és egyetemi tanulmányi lehetőséget követelt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
Források
[szerkesztés]- Rövid életrajza a deutsche biographie oldalon
- Lexikon deutsch-jüdischer Autoren Első kötet: A–Benc. Szerk.: Archiv Bibliographia Judaica, München, 1992 ISBN 3-598-22681-0, 105–111. oldal
- Alberti által, illetve róla írt munkák a Deutsche Nationalbibliothek oldalán
- Alberti által, illetve róla írt munkák az Open Library-n
- Néhány műve online a zeno.org-on
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Konrad Alberti című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
