Konkoly-Thege Sándor
Konkoly-Thege Sándor | |
Született | 1888. augusztus 17.[1] Szántó[1] |
Elhunyt | 1969. február 3. (80 évesen)[2] Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia (–1910) |
Sírhelye | Farkasréti temető (Hv5-1-107/108)[3][4] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Terrakonkoli Konkoly-Thege Sándor (Szántó, 1888. augusztus 11.[5]/ augusztus 17.[6] – Budapest, 1969. február 3.[7]) magyar gazdász-állattenyésztő, egyetemi tanár. Konkoly Thege Miklós (1842–1916) csillagász unokaöccse.[8]
Életpályája
[szerkesztés]Szülei id. Konkoly-Thege Sándor és Toldy Erzsébet voltak.[9] Földbirtokos családból származott. 1908–1909-ben sorkatonai szolgálatát töltötte a soproni 13. közös tüzérezredben. 1910-ben a Gazdasági Akadémián gazdász oklevelet szerzett. 1910-ben a debreceni Gazdasági Akadémián tanszéki gyakornokká nevezték ki. 1910–1912 között az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) gyakornoka, 1912–1923 között segédtitkára, 1924–1929 között titkára, 1930–1942 között főtitkára volt. 1914-ben a tudományegyetemen államtudományi doktori oklevelet szerzett. 1914–1917 között különböző harctereken teljesített katonai szolgálatot. 1918–19-ben a háborús Közélelmezési Minisztérium Sertésosztályán előadóként dolgozott. 1920–1942 között az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Állattenyésztési Szakosztályának elnöke volt. Az 1940-es években fontos szerepet játszott az állatimportok lebonyolításában és a törzskönyvezés hazai megszervezésében. 1942–1944 között a Földművelésügyi Minisztériumban adminisztratív államtitkár volt. 1925–1935 között az Állatorvosi Főiskola előadója volt. 1926–1935 között a budapesti tudományegyetem közgazdaság-tudományi kar előadója volt. 1934–1937 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az állattenyésztési politika magántanára, 1937–1944 között címzetes nyilvános rendkívüli tanára, 1944–1946 között címzetes nyilvános rendes tanára volt. 1946–47-ben a Magyar Agrártudományi Egyetem Állattenyésztés-tani Tanszéke nyilvános rendkívüli, 1947–1949 között nyilvános rendes tanára volt. 1949–1952 között az Állattenyésztési Kutató Intézet Szarvasmarha-tenyésztési Osztályának kutatómérnöke, illetve tudományos munkatársa volt.
Mintegy 22 kiállítást szervezett. Vezető szerepe volt az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben és az Országos Törzskönyvezési Bizottságban. Leginkább a szarvasmarha-tenyésztés területén ért el fontos eredményeket. Több szakcikke és tanulmánya jelent meg. Szerkesztette a Magyarország állattenyésztése című művet (I–IV. Budapest, 1926).
Sírja a Farkasréti temetőben található (5-1-107/108).[5]
Művei
[szerkesztés]- Állattenyésztésünk fejlődésének fő feltétele. Javaslatok takarmánytermelésünk javítására (Budapest, 1920)
- A mezőgazdasági kiállítások és állatdíjazások jelentősége és oktató hatása (Budapest, 1929)
- Állattenyésztésünk versenyképességének fokozása (Budapest, 1933)
- Állattenyésztésünk fejlesztésének irányai, eszközei és eredményei. Állattenyésztési politika (Budapest, 1948)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2021. április 17., PIM61530
- ↑ Konkoly-Thege Sándor, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08333.htm
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ a b Konkoly-Thege Sándor
- ↑ Nemzeti Örökség Intézete
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ Budapesti Negyed 40-41-42. (2003/2-2003/4)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 155/1969. folyószám alatt.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- https://mek.oszk.hu/00000/00058/html/konkths.htm
- Nemzeti Örökség Intézete
- http://www.mezogazdasagikonyvtar.hu/assets/tudostarlat/konkoly-thege-sandor-1888-1969.pdf
- http://huveta.hu/bitstream/handle/10832/666/KonkolyThegeSandor.pdf
További információk
[szerkesztés]- Konkoly Thege Sándor (Állattenyésztés, 1969. 1. sz.)
- A magyar állattenyésztés nagyjai 1741–2003. = Budapest, Agroinform Kiadó, 2004
- Agrártörténeti életrajzok. Szerkesztette: Für Lajos, Pintér János. Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 1985
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. ISBN 963-9257-04-4
- Révai új lexikona XII. (Klc–Ky). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2003. ISBN 963-955-607-6
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8