Konklúziójelzők

A konklúziójelzők a természetes nyelven előadott érvelés logikai szerkezetének (a premisszák és a konklúziók közötti viszony) rekonstruálása során a konklúzió azonosítását szolgáló tartalmi, kifejezésbeli eszközök (pl. kérdések, kifejezések, szavak, argumentatív performatív kifejezések). Egy hétköznapi nyelven előadott megnyilatkozás vagy szöveg logikai elemzéséhez először a benne szereplő következtetések logikai szerkezetét – a premisszák és a konklúzió(k) között fennálló logikai kapcsolatokat – kell feltárni. Ennek első lépése a konklúzió(k) felismerése. Összetettebb érvelésben a végkövetkeztetésen kívül számolhatunk részkonklúziókkal is, vagyis az egyes konklúziójelzők e közbülső lépéseket is azonosíthatják. A konklúziójelzők egyéb tartalmi és formai elemekkel (pl. cím, alcím, szövegfej, absztrakt stb.) együtt segítenek megtalálni a konklúzió(ka)t. Többféle formában járulhatnak hozzá az érvelés azonosításához:

A kérdések különösen hasznosak az érvelés kimondatlan (implicit) konklúzióinak feltárásához (de természetesen jól alkalmazhatók a kimondott (explicit) konklúzió azonosításához is):

Miről akar meggyőzni a szerző?
Mit bizonyít a szöveg?
Mi a következtetés?
Mi következik az elmondottakból?
Mi a szerző tétele, állítása?

Bizonyos szavak, kifejezések mint konklúziójelzők:

tehát
következésképpen
a fentiekből folyik/következik
a korábbiak folyományaként
innen adódik
mindezek után világos, hogy
az előbbiek alapján látható, hogy
mindent összevetve
összességében
végeredményben
ennek megfelelően
ezért (aztán)
eszerint
így (aztán)
vagyis
azaz
egyszóval
ebből (adódik)
arra jutunk, hogy
azt kapjuk, hogy

Argumentatív performatív kifejezések mint konklúziójelzők:

Állítom/ megállapítom, hogy…
Álláspontom az, hogy...
A mellett érvelek, hogy...
A továbbiakban bizonyítom/ megmutatom, hogy…
Az alábbi érveket hozom fel/ a következőkkel érvelek amellett, hogy...
Azt a konklúziót vonhatjuk le, hogy...
Arra a következtetésre jutunk/juthatunk, hogy...
Tagadom/visszautasítom, hogy…
Cáfolni kívánom, hogy...

A konklúziójelzőket (a fenti szavakat, kifejezéseket illetve kérdéseket) – akár implicite, akár explicite - követő állítás általában a szövegrészletben szereplő érvelés konklúziója, így pl. a kérdéseinkre adott válasz vagy az (argumentatív performatív) kifejezéseket a szövegben valóban követő kijelentés.

Források

Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége (2., javított kiadás), Typotex, Budapest, 2007
Zemplén Gábor és mtsai: Érvelés-tanulmányok. Filmszakadásig. Gyakorlatok, Elméletek, Technikák, Tréningek, BME FiTuTö, Budapest, 2012