Ugrás a tartalomhoz

Kondor Lipót

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kondor Lipót
SzületettKohn Lipót
1902. december 31.
Budapest VII. kerülete
Elhunyt1976 (73-74 évesen)
Asdód
Állampolgársága
HázastársaBálint Rózsa
(h. 1929–1967)
SzüleiKondor Lajos
Horetzky Janka
Foglalkozása
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Zeneművészeti Főiskola (–1921)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kondor Lipót témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kondor Lipót, 1906-ig Kohn,[1] másképp Kondor Leó, Yehuda Ben-Cohen (Budapest, Erzsébetváros, 1902. december 31.[2]Asdód, 1976.)[3] zongoraművész, zeneszerző.

Élete

[szerkesztés]

Kondor Lajos (1855–1929)[4] kávéháztulajdonos és Horetzky Janka (1871–1947) fia. Tanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte, ahol Siklós Alberttól és Kodály Zoltántól zeneszerzést, Székely Arnoldtól és Szántó Tivadartól zongorázni tanult. 1921-ben kapta meg oklevelét. 1925-ben kezdte hangversenyeit, majd fellépett a Magyar Rádióban is, ahol feleségével, Bálint Rózsával együtt kétzongorás hangversenyeket adott, illetve zongorakísérőként is működött. Saját jazzes tánczenét játszó zenekart alapított, amellyel mind Magyarországon, mind külföldön sikerrel szerepelt. 1929-től kétzongorás fellépéseket vállalt Polgár Tiborral, akivel kétzongorás jazz-sze a Rádió állandó műsorszáma volt.

1931-ben készült el a Vaszary Jánossal közös zenés vígjátéka, a Zöld bárány, amit a Magyar Színház mutatott be.[5] Egy évvel később készült el a Varázsköntös című mesejátéka. A Színes rapszódia című zenekari művét 1935-ben a Budapesti Hangversenyzenekar mutatta be. 1936 márciusában a Bethlen Téri Színházban színre került a Megszökött a leányom című vígjáték, amelynek szövegét Lengyel József és Kelemen Kálmán írta, míg zenéjét Kondor Lipót szerezte.[6] Később romló egészségi állapota arra kényszerítette, hogy abbahagyja a fellépéseket, így a zeneszerzésre és a tanításra összpontosított.

A vészkorszak idején a svéd nagykövetség általi védett házban élt feleségével és lányával, Judittal. 1944 végén azonban őt és tizenöt éves lányát az utcán elkapták és halálmenetben a nyugati határ felé hajtották. Egy barátjuk, Dobrovics Mária azonban utánuk ment autóval és Győr közelében kiszabadította őket, majd visszavitte őket Budapestre. Bátor tettéért később megkapta a Világ Igaza kitüntetést.[7]

1946 és 1949 között a Nemzeti Zenedében, majd 1950-tól a budapesti Zeneművészeti Főiskola zongora tanszakán tanított. 1956-ban Izraelbe emigrált és felvette a héber Yehuda Ben-Cohen nevet. Izraelben tanítással és zeneszerzéssel foglalkozott. 1965-ben megalapította az asdódi konzervatóriumot, majd a Tel-Aviv-i konzervatórium zongoratanszékének vezetőjeként dolgozott. 1969-ben vonósnégyesét a philadelphiai Braemer Alapítvány mint a legjobb „héber vonósnégyest” díjazta.

Szerzeményei között található egy balett, meseopera, kamarazene, több dal és kórusmű.

Házastársa Bálint Rózsa (1905–1967)[8] okleveles zenetanár volt, akivel 1929. augusztus 22-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.[9]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 126686/1906. Forrás: MNL-OL 30798. mikrofilm 453. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1906. év 27. oldal 17. sor
  2. Születési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári születési akv. 9/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 14.)
  3. Kondor Lipót elhunyt (1976. november 15.) Új Élet, 31. évfolyam, 22. szám
  4. Kondor Lajos elhunyt (1929. július 5.) Magyar Hirlap, 39. évfolyam, 149. szám
  5. Zöld bárány (1931. október 11.) Esti Kurir, 9. évfolyam, 231. szám
  6. Szombaton újra megnyílik a Bethlentéri Színház (1936. március 20.) Friss Ujság, 41. évfolyam, 67. szám
  7. Egy igaz barát (embermentok.eletmenete.hu) (hozzáférés: 2020. november 14.)
  8. Elhunyt Kondor Lipótné (1967. február 24.) Magyar Nemzet, 23. évfolyam, 47. szám
  9. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1154/1929. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 14.)

Források

[szerkesztés]