Kondicionálás a tanulásnál
A kondicionálás a tanulásban – feltételes reflex kialakítása.[1] A szervezetek viselkedése kondicionálásra (felkészülésre, hozzászokásra) vezethető vissza.[2] A tanulás nem csak emberi hozzáállás. Az állatok tanulása könnyebben követhető. A kísérletek elhúzódása, gyötrelme ritkán vált ki tiltakozást. Az ember-kísérlet véglete jogba ütközik, tiltakozást kelt.
A klasszikus kondicionálás
[szerkesztés]Ivan Petrovics Pavlov tudatosította: a feltétlen ingert (étel – nyáladzás) feltételes jelhez (CR) lehet kötni:A kutya fény jelre is nyáladzik. A másodlagos társítás (kondicionálás) lehetőséget ad a feltétlen reflex átváltására. Először minden hang kiváltotta a nyáladzást (generalizálás). Később szakosodik (például) a mély hangra – diszkriminál (megkülönböztet). Az ismételt jel megerősíti a társítást (asszociációt). Az étel többszöri elmaradása kioltja a reflexet, fokozatosan. Új környezetben felújulhat (spontán) a reflex (CR) ha jók a körülmények. Így érthető, hogy a feltételes jel elmaradása – gátol (blokkolja a nyáladzást.); ismétlődése megerősíti az ingerválaszt. A bejósolhatóság szerint a kondicionálás erőssége attól függ milyen mértékben jelzi előre a feltételes inger a feltétlen megjelenését (nyáladzást).[3]
Operáns (művelő, kiképző)kondicionálás
[szerkesztés]A viselkedés feltételnek (kondíció) megfelelve célt ér (operál/ művel). Burrhus Frederic Skinner – leegyszerűsíti a hasznos (operáns) viselkedés kialakulását. Dobozában (Skinner-boksz)[4] a próbálgató hasznos (operáns) viselkedést tanul meg.
A kar kezdeti nyomása – alapszint. Mihelyt ételt ad, a nyomás gyakorisága nő. A fény jel generalizálásra (minden fény) és diszkriminálásra (zöld fény) ad lehetőséget az étellel. Nélküle itt is kialszik a reflex (CR).
A klasszikus (pavlovi) kondicionálás – a feltétlen ingert köti feltételes jelhez (CR). Az operáns (művelő) kondicionálás a véletlen viselkedést alakítja eredményessé.Az első esetben a félelem és a remény köthető a bekövetkezés/ elmaradás eseményéhez. A bekövetkezés ideje – meghatározó: gyors visszajelzés megerősít. A megerősítés ideje lehet állandó és változó. A feltétlen és feltételes reflex időbeli érintkezésétől (kontiguitás) függ, a bejóslás: minél rövidebb idő telik el a válasz és a megerősítés között, annál jobb.
Averzív (undor)kondicionálás
[szerkesztés]Az operáns kezelés egyike a nemkívánatos viselkedésformát ismétlődő büntetéssel vagy kellemetlen ingerrel szünteti meg. Menekülést vagy elkerülést válthat ki. [1]
Formálás
[szerkesztés]Olyan kondicionálás (kiképzés), ami az elvártat megerősíti, minden mást kiolt (büntet).[5] Az elsődleges megerősítés ritka. Többnyire részleges megerősítés megy: A rögzített arány (RA) szabályozza, mennyi megerősítés kell az inger, formálás működéséhez. A változó arány (VA) esetén a képzett nem tart szünetet, nem vár megerősítést.
Egybeesés (kontingencia)
[szerkesztés]A visszajelzés (feed-back) megerősíti a választ. A jutalom többnyire hatékonyabb a büntetésnél. De vészben a menekülés jobb. A bűz eredményesebb elrettentő az illatnál.[6]
Beleélés a felkészülésben
[szerkesztés]Empatizálni – a másik ember szemével, fülével észlelsz, szívével érzel együtt.[7] Arisztotelész a dráma hatása kapcsán írt a Katarzis megtisztult lelki állapotáról. Ez az érzés azóta más átélhető élményre is kiterjedt.[8] A Behaviorizmus (viselkedéskutatás) elutasítja az önfigyelés (introspekció) módszerét és gyakorlatát. Az állat-viselkedést társította (laborban) az ember várható kondicionálásával.[9]
Belső térkép (Kompleksz)
[szerkesztés]Ha a labirintusban az állat keres, térképezi a bejáráskor. Ez modellként működik.Edward C. Tolman szerint.[10] A szervezet keresi a jó kört(régiót), kerüli a károst(negatívat).
Közvetítő mozgás
[szerkesztés]Clark L. Hull szerint:[11] 1.Az inger hatás fokozatosan csillapul. 2.Az ingernyom kiváltóvá alakulhat. 3. A megerősítés felismerhetően sajátos. Azt tanuljuk meg, ami csökkenti a feszültséget, ami kiváltotta a mozgás-választ.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Pléh Csaba 600. o.
- ↑ Kondicionálás
- ↑ Pszichológia 200-203. o.
- ↑ Pszichológia 210. o.
- ↑ Pszichológia 211. o.
- ↑ Pszichológia 216. o.
- ↑ Buda Béla Alfred Adler idézte egy angol szövegből. 11. o.
- ↑ Buda Béla 13. o.
- ↑ Buda Béla 16. o.
- ↑ Pléh Csaba 507-8. o.
- ↑ Pléh Csaba 508-11. o.
Források
[szerkesztés]- Atkinson,R.L., Atkinson,R.C., Smith,E.E., Bem, D.J., (1998): Bevezetés a pszichológiába. Osiris
- Atkinson,R.L., Atkinson,R.C., Smith,E.E., Bem, D.J.,Nolen-Hoeksama, S (1999, 2003.):Pszichológia. Osiris ISBN 963 389 447 6
- Pléh Csaba: A lélektan története (2010) Osiris ISBN 978 963 276 052 0/4.19.Tanuláselméletek
- Buda Béla : Empátia (2006) Urbis, Bp. ISBN 963 9706 06 X
További információk
[szerkesztés]- [2] 14.kép; 15.kép
- [3]
- /Doc/2-10.html Archiválva 2018. június 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Varga Géza – 2009 (Menj biztosra! Olvasókönyv biztosítónak és ügyfélnek [4]
- Borbíró Andrea – Gönczöl Katalin- Kerezsi Klára – Lévay Miklós – 2017 – Kriminológia... amely a lelki jelenségek helyett a viselkedést és az azt befolyásoló tanulást ... a kondicionálás, a differenciális megerősítés, illetve a társas tanuláselmélet. folyamata.[ https://books.google.hu/books?isbn=9632956060]
