Komoróczy Miklós Ede
| Komoróczy Miklós Ede | |
| Született | 1863. szeptember 27. Tapolcsány |
| Elhunyt | 1925. szeptember 24. (61 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | színész |
Császári és bicskei Komoróczy Miklós Ede (Tapolcsány, 1863. szeptember 27. – Budapest, 1925. szeptember 24.)[2][3] főgimnáziumi tanár, néprajzi gyűjtő, lapszerkesztő, színész.
Élete
[szerkesztés]Komoróczy Dániel földbirtokos és koricsányi és necpáli Koricsányszky Paula fia. Középiskoláit Rimaszombatban, Kassán, Lőcsén és Budapesten végezte, majd a Népszínházhoz szerződött. 1883-ban beiratkozott az országos színészeti akadémiára. Két és fél év után vidéki színész lett. Megunván a színész életet, Nyitrán a megyénél kapott állást és a Nyitrai Közlöny segédszerkesztője lett. 1889-ben rövid ideig ismét színész volt, azután Miskolcon a pénzügyigazgatóságnál helyezkedett el, ahol három hónap után az adófelszólamlási bizottság jegyzője lett. 1891-ben Legyező címmel szépirodalmi és humorlapot indított, ez azonban hamar megszűnt. Ezután Budapestre költözött, hol mint hírlapíró, majd mint a Nemzeti Hírlap, a Székesfővárosi Lapok szerkesztője s a fővárosi hírlapok hírvivője dolgozott. 1892 tavaszán a telefon hírmondó szolgálatába állott. Közben a vidéki városokban jótékony célú hangversenyeket és felolvasó esteket rendezett. 1893 július végén mint hírlapíró Görögországba ment és részt vett a Korinthoszi-csatorna ünnepélyes megnyitásán. Sok bolyongás után, visszatért régi vágyához és 1894 végén a rozsnyói katolikus főgimnáziumhoz kinevezték ideiglenes tanárnak. Andrássy Dénes gróf és neje 500 forint ösztöndíjban részesítették, hogy tanulmányait folytathassa. Megszerezte a tanári oklevelet, és a főgimnázium rendes tanára lett. 1898-tól a rozsnyói Sajó-vidék szerkesztője.
Több színházi prológot és alkalmi költeményt írt. 1886. október közepén a nyitrai színházat az ő prológjával nyitották meg.
Művei
[szerkesztés]- Thalia ünnepe (drámai prológ)
- Márciusunk idusa (verses drámai mű)
- A költő ünneplése (verses allegóriai drámai prológ)
- Írt a Bolond Istókba (1887-1888); 1892. a Gyermekvilágba, az Én Ujságomba (Móci bácsi és más álnevek alatt), a Kisdednevelésbe; Görögországból írt az Ország-Világba, a Pesti Naplóba, az Egyetértésbe és a Pester Lloydba.
- A Szent István Társulat kiadásában megjelenő Ifjusági olvasmányok c. gyűjteményben megjelentek tőle: Versikék, mondókák.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b https://opac-nevter.pim.hu/record/-/record/PIM107541
- ↑ Komoróczy Miklós Ede. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. június 5.)
- ↑ Ujság, 1925. szeptember 26.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897.
További információk
[szerkesztés]- Kósa László 1979: Egy elfelejtett gömöri néprajzi író - Komoróczy Miklós. Irodalmi Szemle XXII/1, 70-73.
- Herczeg Tünde: Komoróczy Miklós Ede (1863-1925). Gömörország 2014/1, 43-46.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
- Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón. Somorja, Méry Ratio, 1999.