Ugrás a tartalomhoz

Komogovina vára

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Komogovina vára
Utvrda Komogovina
Ország Horvátország
Mai településKomogovina
Tszf. magasság313 m

Épült15. század
Elhagyták16. század
(lerombolták)
Állapotaterepalakzatok
Típusahegyvidéki
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Komogovina vára (Horvátország)
Komogovina vára
Komogovina vára
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 18′ 01″, k. h. 16° 22′ 26″45.300278°N 16.373889°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 01″, k. h. 16° 22′ 26″45.300278°N 16.373889°E

Komogovina vára (horvátul: Utvrda Komogovina), vár Horvátországban, a Zrinyi-hegység területén.

Fekvése

[szerkesztés]

Komogovina falutól délnyugatra, az egykori pravoszláv monostor feletti 313 méteres magasságú Gradina nevű hegy tetején találhatók maradványai.

Története

[szerkesztés]

Komogovina várát 1429-től említik mint szomszédvári Tót László birtokát. Egy 1442-es oklevélben Frangepán Márton Kostajnica és Komogovina várait uradalmukkal együtt feleségének Lipovecki Ilonának adja majd később, annak halála után pert indít azok visszaszerzésére. Miután 1463 nyarán a török egész Boszniát megszállta megsokasodtak a térséget érő török támadások is. 1465-ben az addig Szerbiában török vazallusként élő Vuk Branković Mátyás király oldalára állt, és harcot kezdett a török ellen. Hálából a király nagy birtokokat adományozott neki a Száva két partján és Sziszek környékén. 1482-ben megszerezte Komogovina és Gradusa várait is. Amikor 1485-ben Branković meghal özvegye Frangepán Borbála Beriszló Ferenc horvát nemeshez megy férjhez. Beriszló halála után a Bánffyak és a Zrínyiek birtoka.

A török támadások ereje a 16. század közepén tovább fokozódott. Ezek útjában két jelentősebb vár állt a község területén, Prevršac és Komogovina. A közeli Kosztajnica vára már 1556-ban elesett, majd az 1577-es és 1578-as évek nagy harcaiban az egész térség török kézre került. A várak sorsáról a korabeli források eltérően tudósítanak. Az egyik szerint 1578-ban a török Zrint, Komogovinát és Pervšacot is lerombolta, míg mások szerint néhány várat maguk a Zrínyiek romboltak le, amikor látták a török túlerővel szemben nem tudják megvédeni őket. A karlócai béke után már romként említik.

A vár mai állapota

[szerkesztés]

A várnak a felszínen nem láthatók falai, csupán a terepalakzatok emlékeztetnek az egykori erődítményre.

Források

[szerkesztés]