Komi ábécé
A komi ábécé a komi nyelv és a permják írására használatos ábécé.
A komi nyelv első írásrendszere az abur volt, melyet a XIV. század folyamán Sztyepan Hrap alkotott meg. A XVI. században átváltottak az orosz ábécére, amelyet időközben többször módosítottak. Az 1920-as években egy rövid ideig a Molodcov-ábécé volt használatban, mely szintén egy módosított cirill ábécé volt. Az 1930-as évek elején egy rövid ideig a latin írást használták, majd ismét visszatértek a cirill íráshoz, mégpedig a ma is használatos ábécéhez.
A komi ábécé és átírása
[szerkesztés]nagybetű | kisbetű | ISO 9[1] | KNAB[2] | ALA-LC[3] | WWS[4] | Latin[5] | IPA |
---|---|---|---|---|---|---|---|
А | а | a | a | a | a | a | [ɑ] |
Б | б | b | b | b | b | B[6] | [b] |
В | в | v | v | v | v | v | [v] |
Г | г | g | g | g | g | g | [g] |
Д | д | d | d | d | d | d, ḑ[7] | [d], [ɟ][8] |
Дж | дж | dž | dž | dzh | dž | з | [d͡ʒ] |
Дз | дз | dz | dź | dz | dz | ᴣ | [d͡ʑ] |
Е | е | e | e, é, je[9] | e | e | e, je | [e], [ʲe],[10] [je] |
Ё | ё | ë | jo | ё | jo | jo | [ʲo],[10] [jo] |
Ж | ж | ž | ž | zh | ž | ƶ[11] | [ʒ] |
З | з | z | z | z | z | z, ʐ[7] | [z], [ʑ][8] |
И[12] | и | i | i | i | i | i | [i], [ʲi][10] |
І[13] | і | ì | ï | ī | ï | i | [i] |
Й | й | j | j, "j[14] | ĭ | j | j | [j] |
К | к | k | k | k | k | k | [k] |
Л | л | l | l | l | l | l, ļ[7] | [ɫ], [ʎ][8] |
М | м | m | m | m | m | m | [m] |
Н | н | n | n | n | n | n, ņ[7] | [n], [ɲ][8] |
О | о | o | o | o | o | o | [o] |
Ӧ | ӧ | ö | ö | ȯ | ö | ə[15] | [ə] |
П | п | p | p | p | p | p | [p] |
Р | р | r | r | r | r | r | [r] |
С | с | s | s | s | s | s, ş[7] | [s], [ɕ][8] |
Т | т | t | t | t | t | t, ṱ[7] | [t], [c][8] |
Тш | тш | tš | tš | tsh | tš | є,[11][15] | [t͡ʃ] |
У | у | u | u | u | u | u | [u] |
Ф[16] | ф | f | f | f | f | f | [f] |
Х[16] | х | h | h | kh | x | x | [x] |
Ц[16] | ц | c | c | ts | c | c | [t͡s] |
Ч | ч | č | ć | ch | č | ç[7] | [t͡ɕ] |
Ш | ш | š | š | sh | š | ᵴ[11] | [ʃ] |
Щ[16] | щ | ŝ | šć | shch | šč | ş | [ɕ], [ɕː] |
Ъ | ъ | " | " | " | " | - | - |
Ы | ы | y | y | y | y | ь | [ɨ] |
Ь | ь | ' | ', j[14] | ' | ' | - | [ʲ][10] |
Э | э | è | è, e[17] | ė | è | e | [e] |
Ю | ю | û | ju | iu | ju | ju | [ʲu],[10] [ju] |
Я | я | â | ja | ia | ja | ja | [ʲa],[10] [jɑ] |
Eltérések a komi-zürjén és a komi-permják helyesírás között
[szerkesztés]A két helyesírás között jelentős eltérések nincsenek. Eltérés mutatkozik a palatális megfelelővel nem rendelkező mássalhangzó + j + magánhangzó kapcsolatok írásában: a komi-zürjénben ilyenkor keményjelet kell használni (pl. a [-kjɑ-] kapcsolatot -къя-nak kell írni), a komi-permjákban viszont lágyjelet (ugyanez a kapcsolat -кья-nak írandó). A másik eltérés a kettős betűkkel jelölt mássalhangzók hosszúságának jelölésében van. A komi-zürjénben az első betűt kettőzik meg (ддж, ддз, ттш), a komi-permjákban a másodikat (джж, дзз, тшш).
Az 1930-as latin ábécé
[szerkesztés]A latin ábécét 1930 és 1935 között használták. Már a húszas évek kezdetétől tervezték az áttérést. Az ábécé kialakításakor erősen támaszkodtak a korban az oroszországi törökségi és szibériai nyelvek írására használt ábécékre. Bevezetésében közrejátszott az egész Szovjetunióra jellemző latinizáció (az orosz írás latinizálását is tervezték), melynek célja a világforradalom kiteljesedésének segítése volt. Később ez elveszítette politikai realitásdát, ezért vissza kellett térni a Molodcov-ábécéhez, a latin ábécé használatát pedig nacionalizmusnak, oroszellenességnek minősítették.
A latin ábécé a Molodcov-ábécéhez hasonlóan fonematikus volt. A latin ábécéből hiányzó betűket módszeresen, sajátos jelölési rendszert bevezetve hozták létre. Így a palatális mássalhangzókat jelölő betűk alá kis háromszög került, az alveoláris mássalhangzókat jelölő betűket pedig áthúzták. Kivételt képeznek a zöngés affrikáták, melyekek közül az alveolárist a cirillből vett, ott [z] hangértékkel bíró з jelölte, a palatálist pedig ennek „lapított tetejű” változata (ennek szára a kisbetű esetében sem nyúlt le).
Az 1930-as években használt latin ábécé betűrendje a következő volt:
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ↑ Latiniseeritud nimede hääldusjuhiseid/Guide to the Pronounciation of Romanized Names. KNAB: Kohanimeandmebaas. Eesti Keeli Instituut, 1998.
- ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ↑ The World’s Writing Systems. Peter T. Daniels & William Bright (eds.). New York, 1996.
- ↑ Az 1930 és 1935 között használt latin ábécé megfelelője
- ↑ A kisbetű formája megegyezik a nagybetűjébvel, csak alacsonyabb (kiskapitális)
- ↑ a b c d e f g h i j k l A latin komi ábécében a palatalitást a betűjel alá tett, felfelé mutató háromszög jelölte. Mivel ilyen karakterek nem állnak rendelkezésünkre, a táblázatban megközelítőleg hasonló jelek szerepelnek.
- ↑ a b c d e f е, ё, и, ь, ю, я előtt
- ↑ Szó elején, magánhangzók, д, з, й, л, н, с, т, ъ, ь után je, idegen eredetű szavakban mássalhangzó után é, máskor e
- ↑ a b c d e f A megelőző mássalhangzó nem palatalizált, mint az oroszban, hanem palatális.
- ↑ a b c d e f Az alveolárisok szára át van húzva (az s esetében függőlegesen, egyébként vízszintesen). Pontosan megfelelő karakterek nincsenek, ezért megközelítőleg hasonló alakú karakterek szerepelnek a táblázatban.
- ↑ Lágyít
- ↑ Nem lágyít
- ↑ a b д, з, л, н, с, т után
- ↑ a b A nagybetű formája megegyezik a kisbetűével.
- ↑ a b c d Csak újabb (orosz) jövevényszavakban fordul elő.
- ↑ д, з, й, л, н, с, т, ъ, ь után e, máskor è
- ↑ Megfelelő nagybetű nem létezik
Források
[szerkesztés]- Transliteration of Non-Roman Scripts (Komi Zyryan)
- Transliteration of Non-Roman Scripts (Komi Permyak)
- Omniglot.com
- Латинизация. In: Коми язык. Энциклопедия. Федюнёва, Г. В. отв. ред. Издательство ДИК, Москва, 1998.