Ugrás a tartalomhoz

Komáromy család

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A „Komáromy család” lehetséges további jelentéseiről lásd: Komáromy család (egyértelműsítő lap).

Dicskei Komáromy család Nyitra vármegyei és Verebélyi széki egyházi nemes család, egy a számos hasonló nevű családból. Nevüket származási helyükről valamelyik Komárom településről vehették.

1622. január 15-én kapott Nemes Komáromi György, felesége Vörös Zsuzsanna, és lánya Zsuzsanna címeres nemeslevelet, amit 1633-ban Nyitra vármegyében hirdettek ki.[1] 1664-ben az érsekújvári török defterben Komáromi Samu szerepelt Dicskén.[2]

1699-ben Dicskén Komáromy András kaphatott érseki adományt birtokára.[3] A 18. század elején Dicskén András, Miklós, János és Miklós voltak birtokosok, illetve István özvegye Rácz Ilona. Bár Zsitvatőn is szerepelt Komáromy Sámuel mint birtokos, e családhoz való tartozása kérdéses.[4] A 18. század elején Komáromy Jánost írták össze Kiskéren.[5]

1729-ben id. Komáromy János lett a nemesdicskei hadnagy.[6] A 18. század első felében többször is perelték a családbelieket a berényi tilalmas erdőben való favágásért. Id. Komáromy András 1736-ban végrendelkezett Dicskén, majd 1737-ben első feleségétől Janik Katától származó Péter, András, Erzsébet és Kata, illetve második özvegyétől Bogyó Ilonától származó Miklós, István és Borbála osztozkodtak az örökségén. 1738-ban emiatt perre is sor került.[7] Komáromy József 1748-ban végrendelkezett Nemespannon.[8] 1766-ban Komáromy István bérelte a nemesdicskei kocsmáltatást.[9] 1837-ben Komáromy István, István, András és Mátyás gyermekeitől származó unokái újra elzálogosították és megterhelték a még 1789-ben elzálogosított Berényi curiaban lévő szántóföldjeiket Boronkay János királyi tanácsosnak.[10] 1802-ben a dicskei közbirtokosság Komáromy József lopásait vizsgálta.[11]

1928-ban és 1930-ban a nemesdicskei OKP elnöke Komáromy Rezső, alelnöke Komáromy Viktor lett.[12] Később Komáromy Viktor az Egyesült Magyar Párt Verebélyi járási szervezetében az egyik jegyzői tisztet is betöltötte.[13] A visszacsatolást követően Komáromy Mária tanított a nemesdicskei római katolikus iskolában.[14] A második világháború után Komáromy Ernő 45 holdjával belépett ugyan a helyi szövetkezetbe mégis kuláknak kiáltották ki.[15]

Neves családtagok

[szerkesztés]
  • Komáromy Péter verebélyi széki esküdt pecsétje (1724)
    Komáromy Péter verebélyi széki esküdt pecsétje (1724)
  • Komáromy András verebély széki esküdt pecsétje (1729)
    Komáromy András verebély széki esküdt pecsétje (1729)
  • Komáromy József Verebély széki esküdt pecsétje (1845)
    Komáromy József Verebély széki esküdt pecsétje (1845)
  • Dicskei temető
    Dicskei temető
  • Komáromi Ede a dicskei első világháborús elesettek emlékművén
    Komáromi Ede a dicskei első világháborús elesettek emlékművén
  • Komáromy Péter verebélyi széki esküdt 1724-ben[16]
  • Komáromy András verebély széki esküdt 1729-ben[17]
  • Komáromy József verebélyi széki esküdt 1736-ban és 1743-ban[18]
  • Komáromy István verebélyi széki esküdt 1771-ben és 1782-ben[19]
  • Komáromy János verebélyi széki esküdt 1772-ben és 1773-ban[20]
  • Komáromi Ambrus (1871-?) cukorkakészítő, az első világháborúban az olasz fronton szolgált.[21]
  • Štefan Komáromy (1920-2002) esperes.[22]
  • Várady Elek (1757-1850) hivatalnok, királyi udvari tanácsos, az Osztrák Császári Lipót-rend keresztjének tulajdonosa.
  • Várady József (1770-1858) választott püspök, Komáromy Erzsébet fia.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Ethey Gyula 1941: Nyitra vármegyében kihirdetett címeres levelek jegyzéke 1607-1641. Magyar Családtörténeti Szemle 1941/1.
  2. ↑ Blaskovics József 1993: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. Pozsony, 299.
  3. ↑ PLE, Prot. Kollonich, p. 242-254.
  4. ↑ PLE, Nro 78. R.; Ethey Gyula: A verebélyi érseki nemesi szék. Magyar Családtörténeti Szemle 1942/8, 189-190.
  5. ↑ ŠA Nitra, SAP, 93a. doboz, No. 17.
  6. ↑ ŠA Nitra, SAP, 41. doboz, No. 178 és 185 - régi jelzet
  7. ↑ SAP 10a, acta 353
  8. ↑ ŠA Nitra, SAP, 76. doboz, fasc. 2 - régi jelzet
  9. ↑ Ethey Gyula 1942: A verebélyi érseki nemesi szék. Magyar Családtörténeti Szemle 1942, 70; Motesíky Árpád 1991: Kápolna a Zsitva völgyében. Új Szó - Vasárnap 24/43, 2 (1991. október 25.)
  10. ↑ ŠA Nitra, Ethey gyűjtemény, 10. doboz, No. 84/7
  11. ↑ SAP, új rendezés 27. doboz
  12. ↑ Prágai Magyar Hírlap 7/29, 2 (1928. február 4.); 9/31, 9 (1930. február 7.)
  13. ↑ PMH 16/79, 4 (1937. április 7.)
  14. ↑ Bene Lajos 1940 (szerk.): Magyar tanítók évkönyve 1940-41. Budapest, 134.
  15. ↑ A verebélyi járás dolgozói fordítsanak nagyobb gondot a dicskei EFSz-nek. Szabad Földműves 3/48, 8 (1952. november 30.)
  16. ↑ ŠA Nitra, SAP 76, fasc. 2, No. 7 Bocz c. Tóth - régi jelzet
  17. ↑ ŠA Nitra, SAP 46
  18. ↑ ŠA Nitra, SAP 40, No. 37 - régi jelzet; SAP, 39, acta 1465 - 1821 Csuthy c. Csery
  19. ↑ ŠA Nitra, SAP 40, No. 115 - régi jelzet; SAP 42, No. 352 - régi jelzet
  20. ↑ ŠA Nitra, SAP 43, No. 461 - régi jelzet; SAP 46
  21. ↑ 1939 A visszatért Felvidék adattára. Budapest, 130.
  22. ↑ knihydominikani.sk

Források

[szerkesztés]
  • Királyi Könyvek 66.947/a (p. 802-805)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Komáromy_család&oldid=27636667”