Kolta Ferenc

Kolta Ferenc
Született	1915. május 5. 1915. november 4. Bonyhád Boldogasszonyfa
Elhunyt	1973. június 11. (58 évesen) Pécs
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	irodalomtörténész
Tisztsége	egyetemi tanár
Iskolái	Erzsébet Tudományegyetem (–1939)
Sablon • Wikidata • Segítség

Kolta Ferenc (eredeti neve: Klenner Ferenc) (Boldogasszonyfa, 1915. május 5./Bonyhád, 1915. november 4. – Pécs, 1973. június 11.) magyar irodalomtörténész, főiskolai tanár. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) megyei szakosztályának elnöke volt.

Életpályája

1939-ben magyar–német–francia szakos tanári oklevelet szerzett a Pécsi Tudományegyetemen. Eleinte gyakorló tanár volt (1939–1950) a pécsi városi kereskedelmi középiskolában. 1950–1953 között a Pécsi Pedagógiai Főiskola, illetve a Pécsi Tanárképző Főiskola Irodalom Tanszékének tanársegédje és adjunktusa, 1953–1973 között tanszékvezető főiskolai docense volt. 1957–1962 között a Jelenkor című folyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt.

Munkássága

A tanítás mellett a legtöbbet az irodalomtanítás kérdéseivel foglalkozott. 1947-ben jelent meg első vázlata az irodalomtörténet tanításához, később a felvilágosodás és a reformkor, majd a 19. sz. második felének irodalmáról és a művek elemzéséről készített jegyzeteket és szöveggyűjteményeket a pedagógiai főiskolának. Kisebb filológiai cikkeit a főiskola évkönyvében és a Jelenkor című lapban közölte. Először foglalta össze a magyar ifjúsági irodalom történetét és időszerű kérdéseit 1964-ben megjelent és utána többször kiadott jegyzetében. Sok előadást tartott Pécs és Baranya irodalmi múltjáról.

Családja

Szülei: Klenner Teofil (1873–1939) elemi iskolai igazgató és Karner Hermina voltak. Öten voltak testvérek: Klenner Béla (1903–), Kolta (Klenner) János (1907–1983) geográfus, demográfus; Reichel Lajosné Klenner Mária és Ádám Jakabné Klenner Zsófia (Ella). Felesége, Maráth Emma volt.

Művei

• A modern irodalomszemlélet (A pécsi városi kereskedelmi középiskola évkönyve, 1942 és külön: Pécs, 1942)
• A magyar irodalom története vázlatokban. Segédkönyv a magyar irodalomtörténet tanulásához. I–II. kötet. (Budapest, 1947)
• Petőfi Sándor (főiskolai jegyzet; Budapest, 1952; utánnyomások: 1953–1956)
• Primitív költészet (főiskolai jegyzet; Budapest, 1952; utánnyomások: 1953–1956)
• A költészet kialakulása (A Munkácsy Mihály Szabadegyetem jegyzetei. Irodalomtörténet. 1. Pécs, 1954)
• Dante (A Munkácsy Mihály Szabadegyetem jegyzetei. Irodalomtörténet. 4. Pécs, 1954)
• Gyermek- és ifjúsági irodalom (Pálfalvi Istvánnal és Péczely Lászlóval; Tanárképző főiskolai jegyzet; Budapest, 1954; 2. kiadás: 1955)
• Goethe (A Munkácsy Mihály Szabadegyetem jegyzetei. Irodalomtörténet. 11. Pécs, 1955)
• A német felvilágosodás irodalma: Lessing, Goethe, Schiller (Az Állami Pedagógiai Főiskola kiadványai. Budapest, 1955)
• Irodalmunk a felszabadulás után (Pataky Lászlóval; főiskolai jegyzet; Budapest, 1955)
• Garay János három szerelmi verse (Irodalomtörténeti Közlemények, 1956)
• Garay János ismeretlen versei (A Pécsi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1956)
• Thury Zoltán a Pécsi Naplónál (A Pécsi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1957)
• A magyar irodalom a felvilágosodás korában és a reformkorban. 1772–1849. (A Budapesti Pedagógiai Főiskola kiadványa. Budapest, 1957; utánnyomások: 1958–1976)
• Irodalmunk a XIX. század második felében. 1849–1905 (Harsányi Zoltánnal és Horváth Károllyal; A Budapesti Pedagógiai Főiskola kiadványa. Budapest, 1957; utánnyomások: 1958–1976)
• Istvánffy Miklós ismeretlen levele (Irodalomtörténet, 1959)
• Reviczky Gyula néhány elfelejtett írása (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960)
• A magyar ifjúsági irodalom kezdetei (A Pécsi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1960/61)
• Az ifjúsági irodalom történetének néhány elvi problémája (Pécsi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1963)
• Gyermek- és ifjúsági irodalom a tanító- és óvónőképző intézetek számára. (5. átdolgozott kiadás; Budapest, 1963; 6. kiadás: 1964)
• Ifjúsági irodalom (Monográfia; Budapest, 1964; 2. kiadás: 1965; 3. kiadás: 1966; 4. kiadás: 1968; utánnyomások: 1969–1978)
• Házi olvasmányok elemzése az általános iskolai irodalomtanításban (Budapest, 1964; 2. kiadás: 1966)
• A gyermekek olvasás-lélektani vizsgálatának néhány feladata (A Pécsi Tanárképző Főiskola Évkönyve, 1965)
• Húsz év ifjúsági irodalma (Jelenkor, 1965)
• Kísérletek újtípusú ifjúsági regényirodalom kialakítására 1945–1948 között (Pécsi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1965)
• Az ifjúsági irodalom a Magyar Írók Szövetségének pécsi vitája tükrében (Pedagógiai Szemle, 1967)
• Szöveggyűjtemény a felvilágosodás második fele és a reformkor irodalmából (Összeállította; Budapest, 1967; 2. kiadás: 1970; utánnyomások: 1971–1981)
• Az olvasóvá nevelés kérdései (Pécs, 1969)
• Irodalomtörténet. 11. A magyar irodalom a felvilágosodás korában, a reformkorban és a szabadságharc idején (Főiskolai tankönyv; Budapest, 1971)
• Móricz Zsigmond: Erdély. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972)
• Janus Pannonius-kultusz Pécsett a XX. században (Baranyai Művelődés, 1972; Jelenkor, 1972; Janus Pannonius-tanulmányok; Budapest, 1975)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Névpont.hu
• Kortárs magyar írók

További információk

• Péczely László: Kolta Ferenc (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973. 5. sz.)
• Nemes István: Kolta Ferenc (Irodalomtörténet, 1974. 1. sz.).
• Szakáll Károly: Kolta Ferenc: Gyermek- és ifjúsági irodalom (Irodalomtörténeti Közlemények, 1965)
• Halálhír (Népszabadság, 1973. jún. 12.)
• Kolta László: Bonyhádi arcképek (Bonyhád, 2000)
• Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. ISBN 978-963-06-7919-0
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3