Koltói Anna
| Koltói Anna | |
| Született | 1891. június 13.[1][2] Budapest[3][2] |
| Elhunyt | 1944. október 17. (53 évesen)[4] Budapest VIII. kerülete[4] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja (1942–1944) |
| Halál oka | lőtt seb |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (Mártírparcella [20. parcella/sziget]) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Koltói Anna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Koltói Anna, született: Zeller Anna, névváltozat: Kristóf Anna (Budapest, 1891. június 13.[5] – Budapest, 1944. október 17.)[6] tisztviselő, szociáldemokrata nőmozgalmi vezető és várospolitikus.
Élete
[szerkesztés]Zeller Anna törvénytelen leányaként született.[7] Árva gyermekként nehéz körülmények között nőtt fel. Fiatalon került a csepeli Weiss Manfréd-gyárba, ahol megismerkedett a munkásmozgalommal. 1918-ban szakszervezeti bizalmiként működött, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején a csepeli községi munkástanács tagja, illetve a közellátás egyik szervezője volt,[8] a rendszer bukása után bíróság elé került és elítélték. A márianosztrai börtönben töltött el két évet. Miután kiszabadult, az SZDP nőszervezőjeként tevékenykedett. A Vas- és Fémmunkás Szövetség (a vasasszakszervezet) nőszervező országos bizottságának egyik alapító tagja és titkára volt. 1941-től önkormányzati képviselő (a törvényhatósági bizottság tagja) volt Budapesten.
1944. október 17-én a józsefvárosi, Mária Terézia tér 16. szám alatti lakásán lőtték le a nyilasok, fejsérülésébe belehalt.
Emlékezete
[szerkesztés]1945 után több utcát is elneveztek róla Budapesten, ezek közül 2011-ben egyet, a Csepelen lévőt hagyták meg. 2012 áprilisában a csepeli Koltói Anna utcát a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján Vermes Miklós Kossuth-díjas fizikus-tanárról nevezték el. Izbégen is utcát neveztek el róla (2016). Győrben 1970-től viseli nevét egy utca. Soltvadkert egyik leghosszabb és legtöbb lakású utcáját is róla nevezték el még a kommunista időkben. Pilisen és Albertirsán ma is (2021) nevét viseli egy-egy utca. 2021. október 17-én Budapest VIII. kerületében a józsefvárosi Magdolna negyedben - meggyilkolásának évfordulóján - teret neveztek el róla.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2023. április 15.)
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. október 1.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2020. május 28., PIM103505
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. október 1.)
- ↑ Budapest-erzsébetvárosi r.k. keresztelési anyakönyv, 1891. év, 909. sorszám.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest VIII. ker. polgári halotti akv. 2449/1944. folyószáma alatt.
- ↑ Keresztelési bejegyezése Budapest-Erzsébetváros
- ↑ A szocialista forradalomért: A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Szerk. Bakó Ágnes. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1975. 340. o. ISBN 9630902435
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Józsefvárosi Lexikon (Budapest, 1970)
További információk
[szerkesztés]- A szocialista forradalomért: A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Szerk. Bakó Ágnes. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1975. 340–341. o. ISBN 9630902435
- Csepel szikrái. Sorsok, emberek a századfordulótól a felszabadulásig. Szerk. Csepeli Szabó Béla, Czakó Sarolta. Bp., MSZMP Csepel Vas- és Fémművek Bizottsága, 1970.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- Faragó Jenő: K. A. (Népszabadság, 1962. 244. sz.)
- Ma 25 esztendeje történt. Fegyverek dördültek a Mária Terézia téren. Magyar Hírlap, 1969. október 17. 4. o.
- Máté György: Emlékezés Koltói Annára. Népszabadság, 1969. október 17. 5. o.
- Szenes Imre: Koltói Anna. Népszava, 1969. október 17. 3. o.
- Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1972.
- Küzdtünk híven. Koltói Anna, Geisler Eta, Kállai Éva élete és politikai pályája; szöveg Komáromi Magda, Vida Sándor, Kővágó Sarolta; ILV Ságvári Könyvszerkesztőség, Bp., 1980
