Ugrás a tartalomhoz

Kolozsvári Gondoskodó Társaság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Társaság egyik székháza a Király (ma I. C. Bratianu) utca 2. szám alatt, a takarékosságot jelző méhkaptárral

A Kolozsvári Gondoskodó Társaság 1825-ben alakult Kolozsváron, és az első takarékossági bank az akkori Magyarország területén. Ezzel megelőzte a tíz évvel később alakult brassói, majd 15 évvel később létesített hasonló pesti intézményt.

Története

[szerkesztés]

Bölöni Farkas Sándor alapította meg 1825. június 30-án mint a guberniumi tisztviselők kölcsönös biztosítási intézményét, Kolozsvári Gondoskodó Társaság néven. Tagdíjként havonta bizonyos összeget kellett betenni. Az alapító okirat szerint „olyan cassat igyekeztünk felállítani, melyhez mindegyikünk a maga szükségében folyamodhassék s a maga capitálisát s annak interessét elöregedett állapotjában segedelem gyanánt felvehesse, s maradékainak s legátusainak hátrahagyhassa.”

A társaságot a közgyűlés által választott vezetőség (akkori nevén „intézet") irányította, amelynek tagjai voltak: elnök, pénztáros, ellenőr, titkár. A képzett tartalék örökölhető volt. Egy évet meg nem haladó időtartamra lehetett felvenni kölcsönt 6%-os kamatra. A havi díj mellett a tagok bármikor betétet képezhettek. Ezeket a betéteket betegség, nyugdíjazás, a szolgálatából való kilépés vagy a városból való elköltözés esetén lehetett igénybe venni.

Miután az 1867-es kiegyezés miatt megszűnt a Kormányszék (Gubernium) Kolozsváron, a régi tagok mellé a Kolozsváron lakó állami tisztviselők, állami középiskolai és egyetemi tanárok, városi tisztviselők, ügyvédek és közjegyzők is teljes jogú tagként beléphettek a társaságba.

Az impériumváltozás után 1924-ben szövetkezeti jogi formára váltották az eredeti magánjogi társasági formát, és csatlakoztak a Gazdasági és Hitelszövetkezetek Szövetségéhez, amelynek székhelye Kolozsváron volt. Ebben a formában működött az 1948-as államosításig.

Megszüntetése

[szerkesztés]

1948 augusztusában államosították a többi hasonló intézménnyel együtt. Ez az önkényesen kisajátítás közel 200 magyar bankot és takarékpénztárat, több mint 1100 magyar szövetkezetet érintett.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]