Koller Ferenc (jogtudós)
| Koller Ferenc | |
| Született | 1667[1][2] nem ismert |
| Elhunyt | 1750 (82-83 évesen)[1] Nagyszombat |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Koller Ferenc (latinul Franciscus Coller (?, 1667 – Nagyszombat, 1750) jezsuita szerzetes, jogtudós, a Nagyszombati Egyetem alaki jog tanára, az első hazai jogtanárok egyike. Vélhetően nem azonos Koller Ferenc (1653–1705)[3] pécsi jezsuita szerzetessel.
Munkássága
[szerkesztés]Életéről alig van információ, születési és halálozási időpontja is több változatban maradt fenn, ám az Egyetemi Könyvtár több kéziratát is megőrizte.[4]
Egy ideig az esztergomi káptalannál a jegyzői hivatalt töltötte be.[5] Ezzel függ össze, hogy 1692-ben Nagyszombatban Koller Ferenc káptalani jegyző állított ki egy okiratot.[6] A legtöbb feljegyzés, említés - és a kéziratok is - abból az időszakból származnak, amikor a Nagyszombati Egyetem jogtanára volt. Évtizedekig töltötte be ezt a pozícióját - 1687-től[5] 1720-ban vagy később bekövetkezett haláláig, és volt időszak, amikor egyedül -, ekként a hallgatókra jelentős hatást gyakorló, meghatározó oktatója volt az egyetemnek. Jelentős egyetemi jogtanártársai: Illyés István püspök, Bencsik Mihály jogász, ügyész voltak.[7]
Koller szakterülete a Werbőczy István által 1541-ben összeállított joggyűjtemény, a Tripartitum (Hármaskönyv) volt. Kollert a magyar jog elmélete és a hazai jog gyakorlata előadásaival a hazai jog első egyetemi előadójaként említik.[8] Kézirataiban az elméleti fejtegetések mellett gyakorlati jogesetek ismertetésére is hangsúlyt fektetett,[1] vagyis a nemesi jog ismeretanyagát perjogi anyaggal is kiegészítette.[9] Foglalkozott a periratok megfogalmazásával, azok stílusával. Kézirataiban Eckhart Ferenc szerint „az első praktikus célokat szolgáló jogi tankönyvet kell látnunk, amely … világos didaktikai célkitűzéssel jött létre.”[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Rácz Anna: Jubileumi interjúk VIII. – Németh János, 2018. március 21. (Hozzáférés: 2022. augusztus 28.)
- ↑ https://jezsuita.hu/a-jezsuitak-oktatasi-intezmenyei-a-felvideken/
- ↑ Koller Ferenc. Csorba Győző Megyei Könyvtár (Hozzáférés: 2022. augusztus 28.)
- ↑ Franciscus Coller: Litterae P. Fr. Coller ad P. Hevenesi, de motibus Rakoczianis datae. ELTE Digitális Intézményi Tudástár (latinul) (1703) (Hozzáférés: 2022. augusztus 28.)
- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 952. o.
- ↑ Galla Ferenc: Magyar tárgyú pápai felhatalmazások, felmentések és kiváltságok a katolikus megújhodás korából. Levéltári Közlemények, XXI. évf. (1946) 165. o. (fizetős hozzáférés)
- ↑ Molnár Aladár: A közoktatás története Magyarországon a XVIII. században. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1881. 222–231. o. (fizetős hozzáférés)
- ↑ Magyar katolikus lexikon VII. (Klacs–Lond). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2002.
- ↑ Horváth Pál: Tudós elmék és eredmények a hazai modern jogi tudományosság kifejlődésében. Jogtörténeti Szemle, Különszám. sz. (2005) 22. o.