Kochsándorit
| Kochsándorit | |
 | |
| Általános adatok | |
| Névváltozatok | kochsándorite |
| Kémiai név | kalcium-alumínium-karbonát |
| Képlet | CaAl2(CO3)2(OH)4 • H2O |
| Kristályrendszer | rombos |
| Elemi cella | α = 1,597°; β = nem meghatározott°; γ = 1,603°; |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Karbonát- és rokon ásványok |
| Alosztály | |
| Csoport | Karbonát- és rokon ásványok |
| Azonosítás | |
| Szín | fehértől a színtelenig terjedő változatok |
| Fluoreszcencia | halványsárga |
| Keménység | 2-2,5 (becsült) |
| Oldhatóság | vízben nem oldható, sósavban jól oldható |
| Sűrűség | 2,486 g/cm³ |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kochsándorit témájú médiaállományokat. | |
A kochsándorit a karbonátok csoportjába tartozó ritka ásvány. Első ismert előfordulási helye az egykori mányi barnaszénbánya területe volt. Felfedezője Kövecses-Varga Lajos, tudományos leírói Sajó István és dr. Szakáll Sándor. Nevét a Szegedi Tudományegyetem országosan ismert egykori mineralógusáról, Koch Sándorról kapta.[1]
Felfedezése és előfordulása
[szerkesztés]Az addig ismeretlen ásványt 2004-ben Mány külterületén, az eocén program során megnyitott egykori barnaszénbánya meddőhányójánál találta meg Kövecses-Varga Lajos.[2] Amikor az általa küldött mintákról kiderült, hogy egy tudományos szempontból új ásványfajról van szó, 2005-ben elfogadásra nyújtották be a Nemzetközi Ásványtani Szövetséghez (IMA).[3] A felfedezés hivatalos elfogadása után az eredményeket 2007 nyarán egy tekintélyes szaklapban, a kanadai The Canadian Mineralogistban tették közzé.[4]
A felfedezést némileg beárnyékolta, hogy a felhagyott bánya rekultivációja miatt még azon év tavaszán megsemmisült az egyetlen addig ismert természetes lelőhely.[5] A kutatóknak addig az időpontig közel 1000 példányt sikerült összegyűjteniük.[2] Későbbi kutatások során kiderült, hogy a tatabányai szénbányák ún. huszárzsinóros képződményeiben is előfordul kalcittal társulva.[6]
Jellemzői
[szerkesztés]A kochsándorit egy víztartalmú kalcium-alumínium-karbonát, képlete CaAl2(CO3)2(OH)4 • H2O. Apró, 0,5-1,5 mm-t elérő fehér tűs-sugaras kristályokból felépülő, selyemfényű, gömbös halmazokként jelenik meg más kőzetek felszínén. Ezek az aggregátumok 2–4 mm átmérőjűek, melyben a kochsándorit léces kristályainak hossza 200-400, míg szélessége 2-10 µm. Társult ásványok: böhmit, kalcit, gibbsit, kaolinit, gipsz és a felsőbányait. A tatabányai széntelepben kimutatható példányok a 20. század első felében gyűjtött mintákról kerültek elő, böhmit-domináns aggregátumokból. Ezekben a kochsándorit léces kristályai 200-600 µm hosszúságúak.[7] Az ásvány a barnakőszén-telep létrejötte után keletkezett, így kora legalább néhány millió évre tehető.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyarországon 2006-ban kimutatott új ásványok. www.minerofil.hu. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
- ↑ a b Új ásványt fedeztek fel magyar kutatók (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
- ↑ A kochsándorit története « Ásványmúzeum – Mineralmuseum, Siófok (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2022. február 16.)
- ↑ Sajo, I. E. (2007. június 1.). „KOCHSANDORITE, A NEW Ca-Al CARBONATE MINERAL SPECIES FROM THE MANY COAL DEPOSIT, HUNGARY”. The Canadian Mineralogist 45 (3), 479–483. o. DOI:10.2113/gscanmin.45.3.479. ISSN 0008-4476.
- ↑ Új ásványt fedeztek fel Magyarországon (magyar nyelven). National Geographic. [2021. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
- ↑ Szakáll, Sándor. Magyarország új ásványairól – Doktori értekezés, 77-78. o. [2013]
- ↑ Magyarországon 2006-ban kimutatott új ásványok. www.minerofil.hu. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
