Knapp Oszkár
| Knapp Oszkár | |
 | |
| Született | 1892. január 9.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1970. november 14. (78 évesen)[2] Budapest IV. kerülete[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | László Lídia Erzsébet (h. 1919–1970) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1913) |
| Sírhelye | Megyeri temető (20. parcella) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Knapp Oszkár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Knapp Oszkár (Budapest, 1892. január 9.[3] – Budapest, 1970. november 14.)[4][5] vegyészmérnök, a műszaki tudományok doktora (1958).
Élete
[szerkesztés]Knapp Móric kereskedő és Baron Jeanette (1867–1946) fia.[6] Miután 1913-ban megszerezte vegyészmérnöki diplomáját a Műegyetemen, a kőolajiparban kezdett dolgozni. 1923 és 1948 között az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. konstruktőre, majd a kísérleti laboratórium vezetője volt. 1952 és 1954 között a Híradástechnikai Kutató Intézetben működött tudományos kutatóként. Az 1950-es években rendszeresen tartott előadásokat a Mérnöki Továbbképző Intézetben, illetve Európa több országában. Munkássága jelentős mértékben járult hozzá az ipari üveg fizikai-kémiai természetének megismeréséhez. Több külföldi szaktársaság tagjául választotta, többek között a német Glastechnische Gesellschaft és a brit Society of Glass Technology. Mintegy háromszáz üvegiparral kapcsolatos közleménye jelent meg.
Felesége László Lídia Erzsébet volt, akit 1919-ben Cegléden vett nőül.
Temetése az újpesti Megyeri temetőben volt.
Főbb művei
[szerkesztés]- A kenőanyagok (Budapest, 1923)
- A fémszínezés kézikönyve (Budapest, 1925)
- Az üveg szerkezete az oldatok törvényei alapján (Esztergom, 1927)
- Az üveg (Budapest, 1940)
- Az iparban használatos fémes anyagok (Budapest, 1950)
- Az iparban használatos nemfémes anyagok (Budapest, 1950)
- Általános műszaki segédkönyv (Budapest, 1950-1957)
- Amit az üvegről tudnunk kell (Budapest, 1951)
- Az üvegek számított fizikai és kémiai tulajdonságai (Budapest, 1952)
- Porcelán (Budapest, 1954)
- Architektur und Bauglas in Vergangenheit und Gegenwart (Halle, 1958)
- Építészet és üveg (Budapest, 1960)
- Üveges testek fizikája (Budapest, 1961)
- Építészet és építőkerámia (Budapest, 1961)
- Az öblösüveg gyártás ellenőrzése (Budapest, 1963)
- Die Beleuchtungsgläser (Budapest, 1963)
- Aktuelle Glas Fragen (Coburg, 1964)
- Üvegipari kézikönyv (Szerk. Korányi Györggyel, Debrecen, 1964)
- Szilikátüvegek kristályosodása (Budapest, 1964)
- Vákuumtechnikai üvegek (Budapest, 1965)
- Devitrification of silicate glasses (Budapest, 1965)
- Glasfasern (Budapest, 1966)
- Építészet és kerámia (Bretz Gyulával, Budapest, 1968)
- Glaskeramiken und Schmelzsteine (Dresden, 1972)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Knapp Oszkár, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08109.htm
- ↑ a b FamilySearch Historical Records
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 95/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 17.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest IV. kerületi állami halotti akv. 1117/1970. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 17.)
- ↑ Gyászjelentése (1970). (Hozzáférés: 2020. november 17.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 293/1886. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 17.)
Források
[szerkesztés]- Az üveg tudósa (1965. augusztus 11.) Ország-Világ, 9. évfolyam, 32. szám
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3