Klevany
| Klevany (Клевань) | |||
 | |||
| Klevany látképe a Blahoviscsennaja-templommal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Rivnei terület | ||
| Járás | Rivnei járás | ||
| Rang | városi jellegű település | ||
| Irányítószám | 35312 | ||
| Körzethívószám | +380 3622 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 218 m | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 50° 44′ 45″, k. h. 26° 00′ 45″50.745833°N 26.012500°EKoordináták: é. sz. 50° 44′ 45″, k. h. 26° 00′ 45″50.745833°N 26.012500°E | |||
| Klevany weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Klevany témájú médiaállományokat. | |||
Klevany (ukrán betűkkel: Клевань, lengyelül: Klewań) városi jellegű település Ukrajna Rivnei területének Rivnei járásában. A 2001-es népszámláláskor 8,05 ezer lakosa volt. A Sztubla-folyó (a Horiny bal oldali mellékfolyója) jobb partján fekszik, északról nagy erdőség övezi. Áthalad rajta a Rivne–Luck főút- és vasútvonal egyaránt. Legfontosabb iparága a fafeldolgozás, környékén szarvasmarhatartás folyik.
Története
[szerkesztés]1458-ban alapították, a Czartoryski-dinasztia (akiknek a 15. századtól 1860-ig itt volt a székhelyük) egykori kastélya az első világháborúban (1915-ben) pusztult el. 1793-ban az Orosz Birodalomhoz csatolták. 1817-ben Klevanyban lengyel gimnáziumot létesítettek, melyet az 1831-es lengyel felkelés után bezárattak és orosz gimnáziumként Rovnóba költöztettek át. 1919-1939 között Lengyelország Volhíniai vajdaságához tartozott. A német megszállás (1941-1944) előtt jelentős számú zsidó lakossága volt, akik a lakosság többségét alkották. 1940-ben kapta jelenlegi státuszát. Az 1960-as évek elejéig járási székhely volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]Nevezetessége a Blahoviscsennja-templom, mely 1630-ban épült korai barokk stílusban, és a 15. századi vár romjai (egyetlen bástya). Fennmaradt az egykori zsinagóga épülete is. A Klewańi Istenanya szentképe (melyet Carlo Dolce bolognai mester készített a 17. században) révén sokáig zarándokhely volt, a képet 1944-ben Lengyelországba menekítették, ma Skwierzynában található a Szt. Miklós-templomban. A Krisztus Születése templom 1777-ben, a harangtorony 1844-ben épült.
Források
[szerkesztés]