Klaus von Dohnanyi
Klaus von Dohnanyi | |
Hamburg Első polgármestere | |
Hivatali idő 1981. június 24. – 1988. június 8. | |
Előd | Hans-Ulrich Klose |
Utód | Henning Voscherau |
Németország oktatásügyi minisztere | |
Hivatali idő 1972. március 15. – 1974. május 16. | |
Előd | Hans Leussink |
Utód | Helmut Rohde |
Született | 1928. június 23. (96 éves)[1][2][3][4][5] Hamburg[6] |
Párt | Németország Szociáldemokrata Pártja |
Szülei | Christine Bonhoeffer Hans von Dohnányi |
Gyermekei | Johannes von Dohnanyi |
Foglalkozás |
|
Iskolái |
|
Díjak |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Klaus von Dohnanyi témájú médiaállományokat. |
Klaus von Dohnanyi (Hamburg, 1928. június 23. –) német politikus. 1981 és 1988 között Hamburg első polgármestere, a Dohnányi család tagja.
Életpályája
[szerkesztés]Az élete első tíz évét Berlin Grunewald kerületében töltötte. Apját 1938-ban Lipcsébe helyezték át birodalmi bírónak (Reichsgerichtsrat). 1940 és 1944 között Ettalban iskolában tanult és az internátusban élt. 1945 májusában néhány napra kanadai hadifogságba esett. 1946-ban érettségizett a Szent Ottilien-i bencés kolostorban Eresingben. Majd a Lajos–Miksa Egyetemen jogot tanult.
Dohnányi 1957 óta az SPD tagja. 1979-ben az SPD tartományi elnökévé választották Rajna-vidék-Pfalz tartományban. 1969-től 1981. június 24-i lemondásáig a Bundestag tagja volt. 1969-ben parlamenti államtitkár az oktatásügyi minisztériumban majd 1972-ben oktatásügyi miniszter lett. 1976. december 16-án a Külügyminisztérium államminiszterévé nevezték ki.
1981. június 24-én Dohnányit Hamburg Első polgármesterévé választották Hans-Ulrich Klose utódjaként. A párton belüli hatalmi intrikák és a politikai térhiány miatt Dohnányi 1988. június 8-án lemondott a polgármesteri tisztségről.
Publikációk
[szerkesztés]- Brief an die Deutschen Demokratischen Revolutionäre. München 1990, ISBN 978-3-378-00428-3[7]
- Das deutsche Wagnis. Droemer Knauer, München 1990, ISBN 978-3-426-26495-9
- Notenbankkredit an den Staat?: Beiträge und Stellungnahmen zu dem Vorschlag, öffentliche Investitionen mit zins- und tilgungsfreien Notenbankkrediten zu finanzieren. Klaus von Dohnanyi (Hrsg.). [Willi Albers ...]. 1. Aufl., Nomos Verlagsgesellschaft, Baden-Baden 1986. (Schriften zur monetären Ökonomie; 22) ISBN 3-78901214-9
- Nationale Interessen. Orientierung für deutsche und europäische Politik in Zeiten globaler Umbrüche. Siedler Verlag, München 2022, ISBN 978-3-8275-0154-7
Magyarul
[szerkesztés]- Nemzeti érdekek. Útmutatás a német és az európai politika számára a globális átalakulások korába; ford. Mesés Péter; Habsburg Ottó Alapítvány, Budapest, 2022 (Magistra vitae)
Irodalom
[szerkesztés]- Jochen Thies: Die Dohnanyis. Eine Familienbiografie. Propyläen, München 2004, ISBN 3-549-07190-6
- Marikje Smid: Hans Dohnanyi – Christine Bonhoeffer. Eine Ehe im Widerstand gegen Hitler. Gütersloher Verlagshaus, Gütersloh 2002, ISBN 3-579-05382-5
További információk
[szerkesztés]- YouTube-videó. YouTube Interview, Deutsche Welle (németül)
- SPD-Mann ohne Stallgeruch Interview, deutschlandfunk.de, 24. April 2008 (németül)
- Staatsarchiv Hamburg Nachlass 622-1/295 Dohnanyi, Klaus, von (németül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ Stammdaten aller Abgeordneten des Deutschen Bundestages. (Hozzáférés: 2018. április 13.)
- ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ Die Zeit Nr. 11 vom 9. März 1990 / Friedrich Dieckmann: Rezension
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Klaus von Dohnanyi című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.