Klór-monoxid
| Klór-monoxid | |||
 |
| ||
| Szabályos név | klóroxidanil | ||
| Más nevek | klór(II)-oxid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| Rövidítés | ClO(.) | ||
| CAS-szám | 7791-21-1 | ||
| PubChem | 166686 | ||
| ChemSpider | 145843 | ||
| MeSH | Chlorosyl | ||
| ChEBI | 29314 | ||
| |||
| |||
| UNII | 0EQ5I4TK19 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | ClO | ||
| Moláris tömeg | 51,45 g/mol | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH |
101.8 kJ/mol[1] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A klór-monoxid kémiai gyök, képlete ClO. Fontos szerepet játszik az ózonréteg pusztulásában. A sztratoszférában a klóratomok az ózonnal reagálva klór-monoxidot és dioxigént képeznek:
- Cl· + O3 → ClO· + O2
Ez a reakció okozza az ózonréteg fogyását.[1] A reakció tovább is folytatódhat, melynek során a ClO· gyökök reagálnak, például:
- ClO· + O· → Cl· + O2
ami újratermeli az atomos klórt (klórgyököt). Az ózonbontási reakciót tehát a klóratom katalizálja, mivel végül az változatlanul megmarad. A nettó reakció:
- O· + O3 → + 2O2
Ez súlyos következménye a klórozott-fluorozott szénhidrogének (CFC-k) felhasználásának, mivel kis reakciókészségük miatt ezek a vegyületek felkerülnek a sztratoszférába, ahol az ultraibolya sugárzás hatására felbomlanak, és klórgyök keletkezik. Ez utána könnyen klór-monoxidot képez, és a ciklus újraindulhat, amíg két gyök reakciójával nem keletkezik diklór-monoxid, ami megállítja a gyökös reakciót. Mivel az atmoszférában nagyon kicsi a CFC-k koncentrációja, a folyamatot megállító reakció valószínűsége rendkívül kicsi, ami azzal jár, hogy minden egyes gyök sok ezer ózonmolekulát bonthat el.
Bár a CFC-k felhasználását rengeteg országban betiltották, e vegyületek 50-500 évig is a légkörben maradnak. Emiatt sok klórgyök keletkezik, és jelentős mennyiségű ózonmolekula bomlik el, mielőtt a klórgyökök a klór-monoxiddal reagálva diklór-monoxidot képeznek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Inorganic chemistry. Academic Press, 462. o. (2001). ISBN 0-12-352651-5
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Chlorine monoxide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
