Kiszeljovszk
Kiszeljovszk (Киселёвск) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Föderációs alany | Kemerovói terület | ||
Irányítószám | 652700–652799 | ||
Körzethívószám | 38464 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 83 431 fő (2021) | ||
Földrajzi adatok | |||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 53° 59′, k. h. 86° 42′53.983333°N 86.700000°EKoordináták: é. sz. 53° 59′, k. h. 86° 42′53.983333°N 86.700000°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiszeljovszk témájú médiaállományokat. |
Kiszeljovszk (oroszul: Киселёвск) város Oroszország Kemerovói területén. A novokuznyecki agglomeráció része.
Népessége: 98 365 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Kemerovo területi székhelytől 178 km-re délre, a Szalair-hátság keleti nyúlványain, az Aba (a Tom mellékfolyója) felső szakasza mentén helyezkedik el. Vasútállomása és a város mellett vezető Leninszk-Kuznyeckij–Novokuznyeck autópálya biztosítja a kapcsolatot a Kemerovói terület központi városaival. Szinte teljesen összeépült a délebbre fekvő Prokopjevszkkel. Nyugatabbra, a Kara-Csumis folyón az 1950-es években víztározó épült, ez biztosítja a két iparváros ivóvízellátását.
Szénbányászata
[szerkesztés]A település 1932-ben Cserkaszovo és Afonyino falu összevonásával keletkezett és gyakorlatilag ráépült a szénmezőre. 1936-ban lett város. Napjainkban is a novokuznyecki agglomeráció egyik szénbányászati központja. A város területén működő külfejtések, a szénfeldolgozó üzemek, az állandóan szálló finomszemcsés por miatt Kiszeljovszkban a légszennyezés még a helyi viszonyokhoz képest is nagyon magas.[2]
Lakossága 1939-ben 44 ezer; 1959-ben 130,7 ezer; 1979-ben 123,1 ezer; 1992-ben 126 ezer; 2010-ben 98,4 ezer fő volt, azóta is csökken.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 2.)
- ↑ Пыль. Как живёт город Киселевск на угольных разрезах (svoboda.org, 2019-01-19)
Források
[szerkesztés]- Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. ISBN 5 85270 026 6 (1994)
- Киселевск на угле: метан, черви и воспитание жителей (tayga.info, 2019-06-18. Hozzáférés: 2020-11-28)