Ugrás a tartalomhoz

Kisvállalati adó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kisvállalati adó (rövid nevén: kiva) egy magyarországi adónem. Az egyszerűsített adónemek közé sorolható, mivel két, a vállalkozások által fizetendő adónemet kivált: a szociális hozzájárulási adót (szocho) és a társasági adót (tao). Korábban a szakképzési hozzájárulás kiváltására is alkalmas volt, egészen annak 2021-es megszüntetéséig.

Története

[szerkesztés]

Az adónemet 2013. január 1-jével, a kisadózó vállalkozások tételes adójával (kata) egyidejűleg vezette be a 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról.

A kisvállalati adó szerinti adózást bevezetése óta egyre több cég választja, az adóalanyok száma a 2010-es évek második felében indult rohamos emelkedésnek.[1]

Év Alanyok száma
2013 8200
2014 7800
2015 6625
2016 6500
2017 15 000
2018 28 899[2]
2019 41 588[2]
2020 53 126[3]
2021 68 142[3]

Adótényállás

[szerkesztés]

Adóalany

[szerkesztés]

A kiva alanya az alábbi cégformák bármelyike lehet, ha az éves bevétel nem haladja meg a 3 milliárd forintot, a foglalkoztatotti létszám pedig az 50 főt:[4]

Adótárgy

[szerkesztés]

Adóalap

[szerkesztés]

A kiva adóalapja a személyi jellegű kifizetések és jóváhagyott osztalék összege, ami a kapott osztalékkal és a nettó tőkebevonással csökkenthető. A minimum adóalap legalább a személyi jellegű kifizetések összege.[6]

Adómérték

[szerkesztés]
A kiva mértéke az adóalap százalékában
Időszak Az adóalaphoz viszonyítva
2013. január 1. – 2016. december 31. 16%[7]
2017. január 1. – 2017. december 31. 14%[8]
2018. január 1. – 2019. december 31. 13%[9]
2020. január 1. – 2020. december 31. 12%[10]
2021. január 1. – 2021. december 31. 11%[11]
2022. január 1-től 10%[12]

Adómentességek

[szerkesztés]

A kisvállalati adót választó cégek mentesülnek a társasági adó (tao) és a szociális hozzájárulási adó (szocho) megfizetése alól, ide nem értve az osztalék után megfizetendő szocho-t.[4]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. NAV évkönyvek 2010–2018. Nemzeti Adó- és Vámhivatal. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  2. a b NAV évkönyv 2019. Nemzeti Adó- és Vámhivatal. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  3. a b NAV évkönyv 2021. Nemzeti Adó- és Vámhivatal. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  4. a b Klein Ron. „Kata helyett átalányadó? A szakértő szerint van más lehetőség is”, Világgazdaság, 2022. augusztus 8. (Hozzáférés: 2022. augusztus 9.) 
  5. a 2012. évi törvény 16. §-ában helytelenül végrehajtó irodaként szerepel
  6. Kiva. Nemzeti Adó- és Vámhivatal. (Hozzáférés: 2022. július 12.)
  7. 2012. évi CXLVII. törvény 21. § 1.. Nemzeti Jogtár. (Hozzáférés: 2022. július 19.)
  8. 2016. évi CLXXXII. törvény 31. § 2.. Nemzeti Jogtár. (Hozzáférés: 2022. július 19.)
  9. 2016. évi CLXXXII. törvény 32. § 2.. Nemzeti Jogtár. (Hozzáférés: 2022. július 19.)
  10. 2019. évi LXXIII. törvény 43. § 1.. Nemzeti Jogtár. (Hozzáférés: 2022. július 19.)
  11. 2020. évi XLVI. törvény 9. § b). Nemzeti Jogtár. (Hozzáférés: 2022. július 19.)
  12. 2021. évi CXXXI. törvény 6. § b). Nemzeti Jogtár. (Hozzáférés: 2022. július 19.)