Kiss Mihály (énekes)
| Kiss Mihály | |
 | |
| Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929) | |
| Született | 1857[1] Arad |
| Elhunyt | 1914. augusztus 11. (56-57 évesen)[1] Perény |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Mihály témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kiss Mihály (Arad, 1857 – Gombospuszta, 1914. augusztus 11.) színész, színműíró, énekes (bariton).
Életútja
[szerkesztés]1874-ben lépett színpadra Krecsányi Ignácnál Szatmáron, majd 1876-ban Szegedi Mihálynál játszott Ungvárott. Ezután Miskolcra ment, ahol kóristaként működött. Egyszer a Giroflé-Giroflá című operettben a beteg baritonistát helyettesítette, sikerére való tekintettel igazgatója magánszereplővé léptette elő. Ezután kezdett karrierje felfelé ívelni. 1891. december 3-án Népszínház tagja lett, itt 1892. március 13-tól népszínműénekesként működött nagy sikerrel. Ezután újból Krecsányinál játszott. 1909 decemberében ünnepelte 30 éves jubileumát. Utolsó fellépése Temesvárt a Cigánybáró Zsupánjában volt, ezután gazdasági intézőként dolgozott. Az Országos Színészegyesület tanácsának is tagja volt. Neje Hegyesi Mari színésznő volt, akivel 1884 nyarán Csóka Sándor társulatával a Budai Színkörben működött. Később elváltak. Kiss Mihály három oktávra terjedő bariton hanggal rendelkezett, népszínműben és operettben egyaránt fellépett. Hős-, bonviván- és szerelmesszerepeket alakított. Partnere volt Blaha Lujzának és utóda Tamássy Józsefnek. Leánya Kiss Eszter filmszínésznő.
Fontosabb szerepei
[szerkesztés]- Kancsukoff (Suppé: Fatinica)
- Csillag Pál (Csepreghy F.: A piros bugyelláris)
- Lefèbre (Sardou: Szókimondó asszonyság)
Fontosabb művei
[szerkesztés]- Cifra Jancsi (1880)
- Szikra Panna (1885, zenéje Konti Józseftől)
- Az árva pipacs (1887)
- Sugár Borcsa (1892)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
Források
[szerkesztés]- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
- Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Bp., Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900.