Kiss Árpád (neveléstudós)
| Kiss Árpád | |
.jpg) | |
| Született | 1907. április 21.[1] Csernátfalu[2] |
| Elhunyt | 1979. szeptember 29. (72 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Kiss Endre |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi oktató (1946–1976) |
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1932) |
| Kitüntetései | Apáczai Csere János-díj (1977) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (1-2-55)[3][4] |
 | |
| Kiss Árpád aláírása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kiss Árpád (Csernátfalu, 1907. április 21. – Budapest, 1979. szeptember 29.[5]) magyar neveléstudós, közoktatás-politikus. A neveléstudományok kandidátusa (1966).
Életpályája
[szerkesztés]Középiskoláit Brassóban és Balassagyarmaton végezte; itt érettségizett 1926-ban. 1932-ben diplomázott a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1932–1939 között Balassagyarmaton gimnáziumi tanár volt. 1935-ben doktorált francia filológiából. 1939–1944 között a Debreceni Állami Gyakorló Gimnáziumban oktatott. 1945–1948 között az Országos Köznevelési Tanács ügyvezető igazgatója volt. 1946-ban egyetemi magántanár lett. 1948–1949 között az Országos Neveléstudományi Intézet Didaktikai Osztályának osztályigazgatója volt. 1949–1951 között a Budapesti Tanítóképző Intézet nyilvános rendes tanára volt. 1946–1951 között a Debreceni Tudományegyetem magántanára volt. 1951–1953 között Kistarcsára internálták. 1953–1956 között általános iskolai és tanítóképző-intézeti tanár volt. 1956–1960 között a Pedagógiai Tudományos Intézet tudományos munkatársa, 1960–1962 között tudományos főmunkatársa volt. 1962–1976 között az Országos Pedagógiai Intézet Didaktika Tanszéke főiskolai tanára és a Didaktikai Osztály vezetője volt. 1961–1979 között a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Pedagógia című folyóirat szerkesztő-közreműködője volt. 1974–1979 között a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke volt. 1976-ban nyugdíjba vonult.
Kiemelkedő szerepet töltött be az 1945-ös általános iskolai koncepció kialakításában, tanterveinek kidolgozásában. Hozzá kapcsolódik a Köznevelés című folyóirat és a Köznevelés könyvtára című sorozat szerkesztése (1946–1948).
Családja
[szerkesztés]Szülei: ? és Pozsár Anna voltak. Felesége, dr. Darkó Irén (1920–1995) középiskolai tanár volt; Darkó Jenő (1880–1940) történész, bizantinológus leánya. Testvére: Kiss Endre és Kiss Sándor voltak. Fia: Kiss Árpád (1946-) és Kiss Endre (1947-) filozófus.
Sírja a Farkasréti temetőben található (1-2-55).[6]
Művei
[szerkesztés]- Mai magyar nevelés (Debreceni Könyvek. Magyar Nevelés. 1. Debrecen, 1943)
- Utak a politikai nevelés felé (Magyar Paedagogia, 1943)
- Magyarságtudomány és nemzetnevelés. Tanulmányok. Szerkesztette: Kovács Mátéval (Debreceni Könyvek. Magyar Nevelés. 3. Debrecen, 1944)
- Az embernevelés mai jelentése (Magyar Paedagogia, 1944)
- Az emberi felszabadulás útja (Debreceni Könyvek. Magyar Nevelés. 5. Debrecen, 1945)
- Nevelés és neveléstudomány Pedagógiai olvasókönyv. (Nevelők Könyvtára. 3. Budapest, 1948)
- Az új nevelés kérdései (Faragó Lászlóval, Budapest, 1949)
- Általános műveltség és iskola (Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Szerkesztő is. Budapest, 1958)
- Iskolás tanulóink tudásszintjének vizsgálata. 1–4. (Pedagógiai Szemle, 1960–1961)
- Docimológia, osztályozás, mérés. (Pszichológiai tanulmányok. 3. kötet. Budapest, 1961)
- Iskolás tanulóink megterhelésének vizsgálata (Magyar Pedagógia, 1961)
- Írásos teljesítménypróbák iskolai felhasználása (Pszichológiai tanulmányok. 4. kötet. Budapest, 1962)
- Az iskolás tanulók megterhelését előidéző egyes tényezők vizsgálata. 1–2. (Magyar Pedagógia, 1962)
- A tanulás fogalma a pszichológiában és a pedagógiában. (Pszichológiai tanulmányok. 5. kötet. Budapest, 1963)
- A gazdaságos és eredményes tanulás képességének kialakítása. – Új törekvések a felnőttnevelésben. (Pedagógiai Szemle, 1963)
- A teljesítményszint vizsgálatának néhány eredménye. – A tehetséges gyermek (Magyar Pedagógia, 1963)
- A programozott tanítás és a tanítógép. 1–2. (Magyar Pedagógia, 1964–1965)
- Programozott oktatás a gyakorlatban. 1–2. (Pedagógiai Szemle, 1965–1966)
- Fiatal elemi iskolai tanítók fejlődése (Magyar Pedagógia, 1966)
- Kodály Zoltán (Magyar Pedagógia, 1967)
- A tanulás értékelése, tervezése és javítása. – Számítógépek pedagógiai alkalmazása (Gyaraki Frigyessel). – Az általánosan művelő tanítás tartalma (Pedagógiai Szemle, 1968)
- Műveltség és iskola (Budapest, 1969)
- Fejlődésünk távlatai és az iskola (Magyar Pedagógia, 1969)
- A pedagógiai céljainknak megfelelő értékelés neveléstudományi feltételeinek megteremtése (Mérés – értékelés – osztályozás. Tanulmányok. Szerkesztette: Balogh László. Budapest, 1970)
- Az eredményesebb iskolai tanítás feltételeinek keresése (Pedagógiai Szemle, 1970)
- A munkaerő-struktúra és az oktatás fejlesztése. – Szakember-ellátás, munkaerő-struktúra (Tímár Jánossal; Társadalmi Szemle, 1970)
- Várkonyi Hildebrand Dezső (Magyar Pedagógia, 1971)
- A nevelés tudományos megalapozásáról (Társadalmi Szemle, 1971)
- Az iskolarendszer egysége és differenciáltsága. – A tudományos kutatások szükségességének indoklása a pedagógiában. – A televízió szerepe a szülők nevelésében. (Pedagógiai Szemle, 1972)
- Kovács Máté (Magyar Pedagógia, 1972)
- A tanulás programozása (Budapest, 1973, románul: 1977)
- Mérés, értékelés, osztályozás (Budapest, 1978)
- A korszerű műveltség. Az általános és a szakmai műveltség viszonya (Pedagógiai füzetek; Budapest, 1979)
- Közoktatás és neveléstudomány. Szerkesztette: Horváth Márton és Simon Gyula. (Budapest, 1982)[7]
- Az új nevelés kérdései (Faragó Lászlóval) Hasonmás kiadás (Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum hasonmás kiadványai. Budapest, 1990)
- Az új nevelés kérdései (Faragó Lászlóval) Hasonmás kiadás. (A magyar pedagógiai gondolkodás klasszikusai. 8. Budapest, 1996)
- Igazság költészet nélkül. Visszaemlékezések. Szerkesztette, az előszót írta Kiss Endre. (A Teleki László Alapítvány kiadványa. Budapest, 1999)
Emlékezete
[szerkesztés]- 1986-ban Balassagyarmaton az ő nevét vette fel az általános iskola. Az iskolában bronz domborműves emléktábláját is elhelyezték (Szederkényi Attila szobrászművész alkotása, 1986)[8]
- Balassagyarmaton évente Kiss Árpád Napokat rendeznek.
- Emlékét őrzi a Kiss Árpád-díj, amelyet 1999 óta minden évben a magyar kultúra napján, január 22-én adnak át; a plakett Ágh Fábián Sándor szobrászművész alkotása.
- 2007-et, születésének 100. évfordulóját a Magyar Pedagógiai Társaság Kiss Árpád-emlékévnek nevezte ki, amikor is több emlékkonferenciát, tudományos ülést és kiállítást tartottak tiszteletére. Az emlékévben egykori lakóhelyét (Budapest XI. kerület Bercsényi utca 12.) emléktáblával jelölték meg.
_eml%C3%A9kt%C3%A1bl%C3%A1ja,_Budapest,_XI.,_Bercs%C3%A9nyi_utca_12..jpg)
Díjai
[szerkesztés]- Apáczai Csere János-díj (1977)[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ Budapesti Negyed 40-41-42. (2003/2-2003/4)
- ↑ Digitália
- ↑ http://www.agt.bme.hu/balassi/kepzomuveszet/Szederkenyi_Kissi.html
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Névpont.hu
- http://misc.bibl.u-szeged.hu/13051/1/mp_1980_001_5470_091-094.pdf Zibolen Endre: Kiss Árpád (Magyar Pedagógia, 1980. I. sz.)
További információk
[szerkesztés]- Horánszky Nándor: Kiss Árpád irodalmi tevékenysége. Bibliográfia (In.: Kiss Árpád: Közoktatás és neveléstudomány. Szerkesztette: Horváth Márton, Simon Gyula, Budapest, 1982)
- Szarka József: Kiss Árpád (Pedagógiai Szemle, 1979. 12. sz.)
- Simon Gyula: Egy igazi pedagógus életútja. Kiss Árpád (Pedagógiai Szemle, 1986, 12. sz.)
- Molnár József: Debreceniek Budapesten. Debrecen, 1946. = Debreceni Képes Kalendárium az 1947-ik esztendőre
- Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen, 2009
- Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. ISBN 963-9257-04-4
- Magyar tudományos akadémiai almanach az … évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. – 1973, 1986, 1991, 1997, 2001
- főszerk. Nagy Sándor: Pedagógiai lexikon I–IV., Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976–1979
- Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9
- Pedagógusok arcképcsarnoka. Szerkesztette: Ungvári János. Debrecen, Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület, 2005
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8