Ugrás a tartalomhoz

Kismező, Nagymező, Broadway

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kismező, Nagymező, Broadway (Várostörténeti tanulmányok)
Nagymező u. 14. – Paulay Ede u. 48. (2011)
Nagymező u. 14. – Paulay Ede u. 48. (2011)
SzerzőKemény Mária
FőszerkesztőSzerkesztő: Kemény Mária
Eredeti címKismező, Nagymező, Broadway
OrszágMagyarország
Nyelvmagyar
Témavárostörténet (Nagymező utca és környéke)
Műfajtanulmánykötet
Kiadás
KiadóMűcsarnok Nonprofit Kft.
Kiadás dátuma2009
BorítógrafikaNehéz-Posony Ferenc
Média típusakönyv
Oldalak száma579 oldal
ISBNISBN 978-963-9506-39-8
SablonWikidataSegítség

A Kismező, Nagymező, Broadway a Műcsarnok Nonprofit Kft. által 2009-ben Budapesten közreadott tanulmánykötet, szerkesztője Kemény Mária művészettörténész. A könyv 22 várostörténeti tanulmányt tartalmaz Budapest VI. kerületének egyik jellegzetes részéről, melyet napjainkban „pesti Broadway”-nek is neveznek.

Ismertetése

[szerkesztés]

A könyvet a szerkesztő, Kemény Mária Kismező, Nagymező, Broadway című, Metszet térben és időben alcímű tanulmánya vezeti be, amely rögtön az elején kijelöli a bemutatandó területet.

„Kötetünkben egy olyan útvonal múltjával és jelenével foglalkozunk, amely Budapest négy jelentős sugárirányú útját köti össze. A Bajcsy-Zsilinszky úttól elindul a Nagymező utca mentén, elérkezik az Andrássy úthoz, majd a Király utcához, s végül a Csányi utcán, a Klauzál téren és a Klauzál utcán át eljut a Rákóczi útig. Terézváros és Erzsébetváros jellegzetes területeit tekintjük tehát át, s ezzel a budapesti városfejlődési tendenciáknak három típusát is megismerhetjük.” A tanulmány a továbbiakban a terület kialakulásának négy ún. urbanizációs periódusát írja le.

A kötet az így körülírt terület kialakulását, fejlődéstörténetét, utcáit, számos jellegzetes épületét, néhány nevezetes lakóját mutatja be. A szerzők között építészek, művészettörténészek, történészek, múzeumi és levéltári munkatársak egyaránt megtalálhatók. A szerzők érdeklődésétől függően hol a társadalomtörténeti, hol a gazdaságtörténeti, hol pedig az építészettörténeti szempont kerül előtérbe. Ez a szemléleti változatosság tükröződik a könyv felépítésében is.

Az első rész nagyobb épületcsoportokat, tereket mutat be – itt szerepel A Klauzál tér története is – és hosszabb időszakokat fog át. A második rész talán a legváltozatosabb, hiszen tizenkét különféle rendeltetésű épület, – köztük az Ernst Múzeum épülete, a Teréz Távbeszélő központ, a Klauzál téri vásárcsarnok, a Pekáry-ház – építéstörténetét írja le. A harmadik rész egy társadalomtörténeti kutatás eredményéről számol be (az 1941-es népszámlálás néhány felvételi ívének adatait dolgozva fel), valamint egy interjúsorozatból közöl tematikus válogatást. A negyedik rész a terület – lévén egykori szórakoztató negyed – jellegzetességét: kulturális hagyományait, benne a színházak történetét fogja át.

Megjelenése

[szerkesztés]
  • Kismező, Nagymező, Broadway. Várostörténeti tanulmányok; szerk. Kemény Mária; Műcsarnok, Bp., 2009

A kötet szerzői és tanulmányai

[szerkesztés]
Kemény Mária: Kismező, Nagymező, Broadway. (Metszet időben és térben)
Klauzál téri vásárcsarnok (2017)

I. rész Épületcsoportok

  • Hídvégi Violetta: Adalékok a terület beépüléséhez (1808-1873)
  • Fabó Beáta: A Klauzál tér története
  • Reichart Dóra: Gamperl, Ringer és Hungária... (Kétszáz év a Nyár utcában)
  • Haba Péter: Építkezések a 20. század második felében és napjainkban

II. rész Egyes épületek

  • Szalai Borbála: A Teréz Távbeszélő központ (Nagymező utca 54-56.– Hajós utca 33-35.)
  • Létay Miklós: Nagymező u. 52. Kéler Napóleon építész munkássága
  • Sepsey Zsófia: Két utca találkozásában... (A nagymező utca 23. – Ó utca 33-35. számú ház építéstörténete)
  • Csengel Péter – Plank Ibolya: Fényképészműterem a Nagymező utcában
  • Süle Ágnes Katalin: A Hild család szerepe a Nagymező utca 14. – Paulay Ede utca 48. szám alatti ház építéstörténetében
  • Dávid Ferenc: Az Ernst Múzeum és a Tivoli mozi a Nagymező utca 8.-ban
  • Tóth Bernadett: A terézvárosi plébániatemplom építéstörténete
  • Komárik Dénes: A Király és a Csányi utca sarkán álló Pekáry ház története
  • Farbaky Péter: Király utca 49. számú ház
  • Vadas Ferenc: A Klauzál téri vásárcsarnok
  • Perczel Anna: Kisvárosias lakóházak a Klauzál utca páratlan oldalán
  • Lantos Edit: Az útvonal kapuja (Két ház a Rákóczi út és a Klauzál utca sarkán)

III. rész Társadalomtörténet

  • Nagy Ágnes – Rigó Máté: Nagymező és Klauzál utcai bérházak 1941-ben (Az elöregedő és a korszerű lakásállomány hatása a bérlőkörökre)
  • Matern Éva: Hétköznapi legendák

IV. rész Kulturális hagyományok

  • Gajdó Tamás: A Somossy Orfeumtól a budapesti Operettszínházig (Nagymező utca 17.)
  • Gajdó Tamás: Színház a Nagymező utcában (Nagymező utca 22-24.)
  • Csordás Lajos: Krúdy Gyula a „Sárkányfejes” házban
  • Szurcsikné Molnár Erika: Az első modern műkereskedés Budapesten (A Könyves Kálmán szalon a Nagymező utcában)
  • Süle Ágnes Katalin: Adattár

A legnagyobb terjedelmű fejezet, a Hétköznapi legendák nem tanulmány, hanem tematikus összeállítás a lakókkal 2004-ben, 2006-ban és 2007-ben készített interjúk anyagából. Ez a fejezet ember és lakókörnyezet viszonyait, a történelmi változások személyes vonatkozásait, a mindennapi élet eltűnt vagy gyorsan változó helyszíneit hivatott rögzíteni. A tematikus összeállítás alcímei:

  • Beköltözés-történetek
  • Házmesterek
  • Eltűnt terek, eltűnt funkciók: mosókonyha, padlás, pince és a poroló
  • Háziurak – tanácsok – társasházak: karbantartás – szlamosodás – helyreállítás
  • „…nekem a Klauzál tér volt a gyerekszobám”
  • A vészkorszak: üldözöttek és szemtanúk, zsidók és nem zsidók

A könyvet fekete-fehér fotók, térképek és tervrajzok teszik szemléletesebbé, a végén pedig adattár, valamint részletes név- és címmutató segít a tájékozódásban.

Fogadtatása

[szerkesztés]

A tanulmánykötet bemutatóját 2009. november 11-én tartották, ahol azt Bácskai Vera történész a szakember szemszögéből méltatta. Kiemelte a könyv adat- és témagazdagságát, gondos dokumentáltságát, és mint "friss szemléletű, érdekes, élvezetes és rendkívül adatgazdag olvasmány"-t ajánlotta az olvasók figyelmébe.

Források

[szerkesztés]