Kis palloskagyló

Kis palloskagyló
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Puhatestűek (Mollusca) Osztály: Kagylók (Bivalvia) Alosztály: Heterodonta Rend: Veneroida Család: Hüvelykagylófélék (Solenidae) Nem: Ensis Faj: E. ensis
Tudományos név
Ensis ensis (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Ensatella europaea Swainson, 1840 Ensis phaxoides Van Urk, 1964 Ensis sicula Van Urk, 1964 Solen ensis Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kis palloskagyló témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kis palloskagyló témájú médiaállományokat és Kis palloskagyló témájú kategóriát.

A kis palloskagyló (Ensis ensis) a kagylók (Bivalvia) osztályának a Veneroida rendjébe, ezen belül a hüvelykagylófélék (Solenidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A kis palloskagyló a sekély parti vizek finom homokjába beásva él az Atlanti-óceánban, Norvégiától a marokkói partokig, a Földközi-tengerben és az Északi-tengerben.

Megjelenése

A kis palloskagyló alakja eltér a hagyományos kagylókétól. A 16 centiméter hosszú, késtok alakú teknők enyhén hajlottak, és elöl-hátul egyaránt röviden lekerekítettek. Búbjaik közvetlenül a teknők elülső végén találhatók. A kagyló krémfehér színű, vörösesbarnás sávokkal, melyek a hátulsó teknőrészen függőleges irányúak, az elülsőn a teknő szélével párhuzamosan futnak. Sárgászöld külső héjréteg (periostracum) fedi őket.

Életmódja

A kis palloskagyló közvetlenül a felszín alá ássa be magát, olykor akár 1 méter mélyre is lehatol a puha aljzatban. Ehhez vékony, henger alakú lábát használja; először erősen megnyújtja, majd előretolja a homokba. Miután elég mélyen befurakodott, elülső vége megduzzad, majd a láb megrövidül, és maga után húzza a teknőt. Így a kagyló néhány mozdulattal már el is tűnik az aljzatban.

Források

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
• ITIS szerinti rendszerbesorolás