Kis házilégy
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg) Felnagyított példány
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Fannia canicularis (Linnaeus, 1761) | ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kis házilégy témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kis házilégy témájú médiaállományokat és Kis házilégy témájú kategóriát. |
A kis házilégy vagy csillárlégy (Fannia canicularis) a rovarok (Insecta) osztályának kétszárnyúak (Diptera) rendjébe, ezen belül a légyalkatúak (Brachycera) alrendjébe és az árnyékszéklegyek (Fanniidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]A kis házilégy az egész világon előfordul.
Megjelenése
[szerkesztés]A kis házilégy 5-7 milliméter, akkora, mint a szuronyos istállólégy (Stomoxys calcitrans), szájszerve azonban a végén párnaszerűen kiszélesedik. A fajra jellemző a cikcakkos repülés, a szobában gyakran a fényforrások körül kering. Az emberre csak ritkán száll.
Életmódja
[szerkesztés]A faj elsősorban az emberi települések mellett él, az imágó áprilistól októberig látható. Az egyik leggyakoribb légyfaj, jól ismert arról, hogy gyakran szobákba vagy más épületekbe repülve a helység közepe körül köröket ír le. A lárvák bármilyen bomló szerves anyaggal képesek táplálkozni, beleértve az állati tetemeket, ürüléket. Ennek következtében az imágók fertőzhetik az élelmiszereket is.
Szaporodása
[szerkesztés]A nőstények nedves helyekre, trágyarakásokra, rothadó állati vagy növényi anyagokba rakják petéiket. A lárvákat ritka esetekben emberek végbelében és húgyhólyagjában is megtalálták már. A lárvák bábozódáshoz és telelésre a legfelső laza talajrétegekbe ássák be magukat. Évente több nemzedéke fejlődik. A lárvák fúra alakúak: testüket köröskörül tüskék és szőrök borítják. Bomló állati és növényi anyagokkal táplálkoznak.
Magyarországi körülmények között évente nagyjából hét nemzedékük fejlődik ki.
Források
[szerkesztés]- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
- Macfarlane, R.P., Maddison, P.A., Andrew, I.G., Berry, J.A., Johns, P.M., Hoare, R.J.B., Larivière, M.-C., Greenslade, P., Henderson, R.C., Smithers, C.N., Palma, R.L., Ward, J.B., Pilgrim, R.L.C., Towns, D.R., McLellan, I., Teulon, D.A.J., Hitchings, T.R., Eastop, V.F., Martin, N.A., Fletcher, M.J., Stufkens, M.A.W., Dale, P.J., Burckhardt, D., Buckley, T.R. & Trewick, S.A. 2010. Phylum Arthropoda subphylum Hexapoda: Protura, springtails, Diplura, and insects. Pp. 233–467 in: Gordon, D.P. (ed.) 2010. New Zealand inventory of biodiversity. Volume 2. Kingdom Animalia. Chaetognatha, Ecdysozoa, ichnofossils. Canterbury University Press, Christchurch, New Zealand. Reference page. PDF
- J.W.M. Marris 2000: The beetle (Coleoptera) fauna of the Antipodes Islands, with comments on the impact of mice; and an annotated checklist of the insect and arachnid fauna. ISSN 0303-6758|Journal of the Royal Society of New Zealand, 30(2): 169-195. doi:10.1080/03014223.2000.9517616 PDF
