Kis-Trianon

Kis-Trianon kastély
A Kis-Trianon
Település	Versailles
Cím	Versailles, Franciaország
Építési adatok
Építés éve	1762–1768
Építési stílus	barokk
Tervező	Jacques Ange Gabriel
Építész(ek)	Ange-Jacques Gabriel
Hasznosítása
Felhasználási terület	nyárilak
Elhelyezkedése
Kis-Trianon kastély Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 48° 48′ 56″, k. h. 2° 06′ 35″48.815555555556, 2.1097222222222
Kis-Trianon kastély weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kis-Trianon kastély témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Kis-Trianon (franciául: Le Petit Trianon) a versailles-i kastély hatalmas parkjában található épület Párizs mellett, Île-de-France régióban, Yvelines megyében. Építésze Jacques Ange Gabriel.

Története

1762 és 1768 között épült XV. Lajos király parancsára szeretője, Madame de Pompadour márkinő részére, aki azonban nem érte meg az épület befejezését, így a kastélyt a király új szeretőjének, Madame du Barrynak adták át.

XVI. Lajos trónra lépésekor, 1774-ben feleségének, az akkor 19 esztendős Mária Antóniának (Marie Antoinette-nek) ajándékozta.

A kastély kitűnő példája a 18. század elejének rokokó stílusa és az 1760 utáni visszafogottabb de elegáns klasszicizmus közti átmenetnek. A kastély külseje egyszerű és nélkülözi a barokk-rokokó díszítményeket: kétemeletes kockaépület, minden oldalán szintenként öt ablakkal. A kerti és az udvari homlokzathoz négyoszlopos perisztülion csatlakozik.

Mária Antónia királyné az udvari élet formaságai és kötelezettségei elől vonult ide vissza. A kastélyban minden par ordre de la Reine („a királyné megrendelésére”) készült. A királyné meghívása nélkül senki sem léphetett a kastélyba, beleértve magát XVI. Lajost is. Ez neheztelést szült udvari körökben, mert meghívást csak a királyné legbelsőbb körébe tartozók kaptak, mint Lamballe hercegné és Artois grófnéja (XVI. Lajos sógornője).

Az épületet úgy tervezték, hogy a vendégek a lehető legkevesebbet érintkezzenek a szolgákkal. A salle à manger (étkező) asztalai mozgathatóak voltak: mechanikusan a főszint alá süllyesztették őket, hogy a szolgák megteríthessenek és az asztalra helyezzék az ételt, majd az asztalokat ismét felhúzták, így a vendégek még csak nem is látták a szolgákat. Ezt a rendszert nem állították helyre, de az alapstruktúra máig létezik.

A királyné budoárjában egy kar elforgatásával tükrök emelkednek ki a padlóból. Hálószobája egyszerű, de elegánsan berendezett, Georges Jacob és Jean Henri Riesener bútoraival.

Források

• Ablonczy Balázs: Trianon-legendák. In: Romsics Ignác (szerk.): Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről (2005) ISBN 9633893909