Kirovszkiji járás (Tengermellék)
| Kirovszkiji járás | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Terület | Tengermelléki határterület | ||
| Székhely | Kirovszkij | ||
| Körzethívószám | 42354 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 17 605 fő (2023)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3430 km² | ||
| Időzóna | vlagyivosztoki idő, UTC+10 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kirovszkiji járás
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 45° 04′ 60″, k. h. 133° 30′ 00″45.083300°N 133.500000°EKoordináták: é. sz. 45° 04′ 60″, k. h. 133° 30′ 00″45.083300°N 133.500000°E | |||
 | |||
| Elhelyezkedése | |||
| Kirovszkiji járás weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kirovszkiji járás témájú médiaállományokat. | |||
.PNG)
A Kirovszkiji járás (Кировский район) járás Oroszország Tengermelléki határterületén, annak délnyugati részén. Székhelye és legnagyobb települése Kirovszkij városi jellegű település (2005-ben 9,6 ezer lakossal). Területe 3454 km², lakossága 2000-ben 28,6 ezer fő, népsűrűsége 8,3 fő/km² volt. Területén 3 városi jellegű település (Kirovszkij, Gornij, Gornije Kljucsi) és 11 község található. Gornije Kljucsi (6,2 ezer lakos 1998-ban) a második legnépesebb település, mely üdülőtelepülési címet visel. A járást nyugatról Kína, délről a Szpasszki és a Jakovlevkai, keletről a Csugujevkai, északról a Leszozavodszki és a Dalnyerecsenszki járás határolja. Területén áthalad a Transzszibériai vasútvonal.
Keleti részén a Szihote-Aliny előhegységei (Szinyij hrebet) magasodnak, nyugati részén pedig az Usszuri alföldje húzódik. A járás fő folyója az Usszuri, nyugatról annak mellékfolyója, a Szingacsa az orosz-kínai határt alkotja. Területének mintegy ½-ét erdő borítja.
Népesség
[szerkesztés]- 1989-ben 29 516 lakosa volt.
- 2002-ben 24 618 lakosa volt.
- 2010-ben 21 231 lakosa volt.
Gazdaság
[szerkesztés]A járás területén találhatóak a Tengermellék legjelentősebb ásványvízforrásai, melyeket Smakovkai-csoport néven ismernek, a legismertebb ásványvízmárka is a Smakovka nevet viseli (az egész országban forgalmazzák). A források környékén az 1960-as években épült ki az Októberi Forradalom 50. évfordulójáról elnevezett szanatórium, melyet később 3 másik (Smakovszkij, Zsemcsuzsina, Izumrudnij) követett és azóta a járás elsődleges gazdasági ágazata az üdülő-idegenforgalom. A mezőgazdasági termelés (burgonya, szója, rizs, árpa) a járás nyugati részére jellemző, a fő élelmiszeripari cég a Niva, mely konzerv- és húsiparáról ismert. A járás északkeleti részén kisebb barnaszénkészleteket tártak fel. Számottevő még a fakitermelés és a méhészkedés is.
Látnivalók
[szerkesztés]A természeti látványosságok közül az ásványvizes források mellett meg kell említeni a Tajozsnaja-márványbarlangot, és a védett tiszafaligetet a Bisztraja folyónál. Legrégibb műemléke a Tengermellék első kolostora, a 19. század végén létesült Szvjato-Troickij Smakovkában.
Jegyzetek
[szerkesztés]Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Idegenforgalmi információk (oroszul) Archiválva 2007. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Általános információk (oroszul)
Források
[szerkesztés]- Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly.
- A 2010-es népszámlálás adatai: http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/perepis_itogi1612.htm Archiválva 2018. március 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
