Kirográf

A kirográf (latinul cyrogprahum) általában több példányban kiadott, hamisítás ellen védett középkori oklevél elnevezése; olykor azonban egyetlen példányban készült dokumentumot is illettek ilyen névvel. Használják az elnevezést olyan pápai rendeletekre is, amelyek – az enciklikákkal ellentétben – csak a Római Kúrián belül kerültek, kerülnek terjesztésre.

Elsődleges jelentésében olyan oklevelet értünk tehát alatta, melyet több (általában kettő vagy három, ritkán négy) példányban írtak fel egy ív pergamenre, a példányok közé a kirográf (vagy ezzel egyenértékű) szót, az ábécé néhány kezdőbetűjéből álló feliratot, esetleg hosszabb mondatot vezettek fel. Ezután a felirat mentén a lapot elvágták, olykor hullámos vagy cikkcakkos mintát formálva. Kétség esetén az érintett felek a példányokat egymásnak bemutatva és összeillesztve meg tudtak győződni azok hitelességéről.

A legrégibb kirográftöredék Anglia területéről, a 9. század közepéről maradt ránk. Magyarországon a 12. század óta ismert előfordulásuk.

Források

• Michelle P. Brown: A Guide To Western Historical Scripts From Antiquity to 1600. (angolul) London: The British Library. 1990. 78–79. o.  
• Kathryn A. Lowe: Lay Literacy in Anglo-Saxon England: the Development of the Chirograph. In P. Pulsano – E. M. Treharne: Anglo Saxon Manuscripts and their Heritage. (angolul) Aldershot: Ashgate. 1997. 161–203. o.  
• John F. Pollard: Money and the Rise of the Modern Papacy: Financing the Vatican, 1850–1950. (angolul) Cambridge: Cambridge University Press. 2005. xvi. o.  
• Bokor József (szerk.). Kirográf, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2014. június 4. 

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Chirograph című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.