Ugrás a tartalomhoz

Kirilo Olekszijovics Budanov

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kirilo Olekszijovics Budanov
Született1986. január 4. (38 éves)[1]
Kijev
Állampolgárságaukrán
HázastársaMarianna Oleksandrivna Budanova
Foglalkozásahírszerző
IskoláiOdesszai Katonai Akadémia (–2007)
Kitüntetései
  • Order for Bravery 1st Class of Ukraine
  • Order for Bravery 2nd Class of Ukraine
  • Order for Bravery 3rd Class of Ukraine
  • Personal Achievements Medal, 2nd class
  • Order For Courage
  • badge for military valour
  • Mark of Esteem Badge
  • Haza Védője érdemérem
  • Badge of ATO Participant
  • Military Valor Badge
  • Order of Archangel Michael (2020. október 30.)[2]
  • Cross of Military Merit (2022. augusztus 23.)
  • Order of Saint Great-Martyr George the Victorybearer (2022. november 8.)[3]
  • Ukrajna Hőse (2024)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kirilo Olekszijovics Budanov témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kirilo Olekszijovics Budanov (cirill betűkkel: Кирило Олексійович Буданов; Kijev, 1986. január 4.) ukrán katonatiszt. 2020 augusztusától az ukrán katonai hírszerző szolgálat, a Felderítő Főcsoportfőnökség (HUR) vezetője.

Életrajza

[szerkesztés]

2007-ben végzett az Odesszai Műszaki Egyetem keretei között működő katonai főiskolán (2011-től Odesszai Katonai Akadémia). Utána az Ukrán Fegyveres Erők Felderítő Főcsoportfőnökségének különleges egységeinél szolgált.

2023 februárjában a Nép Szolgája parlamenti frakciójának vezetője David Arahamija bejelentette, hogy Olekszij Reznyikov védelmi minisztert menesztik, a poszton Budanov fogja váltani. Reznyikov leváltására akkor azonban nem került sor.[4] Reznyikovot fél évvel később, 2023. szeptember 3-án mentették fel.

2020. augusztus 5-én Ukrajna elnöke kinevezte a Felderítő Főcsoportfőnökség vezetőjévé.[5]

Rendfokozatai

[szerkesztés]
  • hadnagy (2007)
  • főhadnagy (2010)
  • százados (2013)
  • őrnagy (2016)
  • alezredes (2018)
  • ezredes (2020)
  • dandártábornok (2021. augusztus 24.)[6]
  • vezérőrnagy (2022. április 3.)[7]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ LIGABusinessinform. (Hozzáférés: 2022. május 14.)
  2. ↑ https://gur.gov.ua/en/content/mytropolyt-epifanii-zustrivsia-z-nachalnykom-holovnoho-upravlinnia-rozvidky-ministerstva-oborony-ukrainy.html
  3. ↑ https://gur.gov.ua/en/content/kyrylo-budanov-ta-ofitsery-hur-mou-zustrilys-z-mytropolytom-kyivskym-i-vsiiei-ukrainy-epifaniiem-i-otrymaly-vysoki-vidznaky-pravoslavnoi-tserkvy-ukrainy.html
  4. ↑ Sabbagh, Dan. „Ukraine’s defence minister to be moved from post, says Zelenskiy ally”, The Guardian, 2023. február 5. (Hozzáférés: 2023. szeptember 4.) (brit angol nyelvű) 
  5. ↑ Національна безпека України в умовах сучасних викликів. Збірник матеріалів Міжнародної науково-практичної конференції (м. Чернігів, 22 серпня 2023 року). 2023. Hozzáférés: 2023. szeptember 3.  
  6. ↑ Указ Президента України № 428/2021 «Про присвоєння військового звання». [2021. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. szeptember 3.)
  7. ↑ Указ Президента України № 207/2022 «Про присвоєння військового звання генерал-майора бригадному генералу БУДАНОВУ Кирилу Олексійовичу». (Hozzáférés: 2023. szeptember 3.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kirilo_Olekszijovics_Budanov&oldid=26723257”