Ugrás a tartalomhoz

Királynék völgye 68

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Királynék völgye 68
Meritamon temetkezési helye
Meritamon ábrázolása a sírban (Lepsius nyomán)
Meritamon ábrázolása a sírban (Lepsius nyomán)

ElhelyezkedésKirálynék völgye
FeltártaErnesto Schiaparelli
Előző
Következő
QV66
QV71
A Wikimédia Commons tartalmaz Királynék völgye 68 témájú médiaállományokat.

A Királynék völgye 68 (QV68) egy ókori egyiptomi sír a Királynék völgyében. Tulajdonosa a XIX. dinasztia idején élt Meritamon hercegnő-királyné, II. Ramszesz és Nofertari lánya.[1]

A sírt Champollion és Lepsius is említi, utóbbi 12-es számmal, és rövid leírást is ad róla.[2] A feltárásra Ernesto Schiaparelli (a torinói Egyiptomi Múzeum igazgatója) vezetésével került sor.

A sír nagyméretű, kialakításában hasonlít anyja, Nofertari (QV66), nagyanyja, Mut-Tuja (QV80) és nővére, Bintanath (QV71) sírjához. Egy lépcső vezet le a sírba, melynek nagy, egyoszlopos terméből nyílik a sírkamra. Az oszlopos terem két oldalán, valamint a lépcső mellett egy-egy mellékkamra, a sírkamra hátsó falán pedig egy további mellékkamra nyílik. A sírkamra falában falfülkéket alakítottak ki az ún. varázstéglák számára.[1] A sírkamrában állt Meritamon vörösgránit szarkofágja, amely ma Berlinben található (15274).[3] Ennek feliratai felsorolják az elhunyt címeit: „a király leánya, nagy királyi hitves, a Két Föld úrnője, Meritamon, az igaz hangú” és „az Ozirisz, a király szeretett leánya, nagy királyi hitves, a Két Föld úrnője, Meritamon, az igaz hangú.”[4] (Oziriszként és igaz hangúként hagyományosan az elhunytakra utaltak.)

A sír díszítése nem maradt fenn jó állapotban. A ránk maradt jelenetek istenek társaságában ábrázolják Meritamont, többek közt Neith, Thot, -Harakhti, Hnum és Ptah előtt. Egy, az északi falon fennmaradt jelenetben színes ruhákkal teli ládát szentel fel Ozirisz és a Nyugat istennője, Hathor előtt. A nyugati falon Ízisz és Harsziésze, a keletin Ptah-Szokar-Ozirisz előtt látható az elhunyt.[3] A díszítés eltér a QV60 (húga, Nebettaui sírja), a QV66 és a QV80 dekorációjától, melyben túlsúlyosak az írott szöveges részek (a Halottak Könyve fejezetei).

Források

[szerkesztés]
  1. a b Demas, Martha, and Neville Agnew, eds. 2012. Valley of the Queens Assessment Report: Volume 1. Los Angeles, CA: Getty Conservation Institute. p.53 Getty Conservation Institute, link
  2. Denkmaeler aus Aegypten und Aethiopien nach den Zeichnungen der von Seiner Majestät dem Koenige von Preussen, Friedrich Wilhelm IV., nach diesen Ländern gesendeten, und in den Jahren 1842–1845 ausgeführten wissenschaftlichen Expedition auf Befehl Seiner Majestät. 13 vols. Berlin: Nicolaische Buchhandlung. (Reprinted Genève: Éditions de Belles-Lettres, 1972)
  3. a b Porter, Bertha and Moss, Rosalind, Topographical Bibliography of Ancient Egyptian Hieroglyphic Texts, Statues, Reliefs and Paintings Volume I: The Theban Necropolis, Part 2. Royal Tombs and Smaller Cemeteries, Griffith Institute. 1964, pg 766-7
  4. Kitchen, K.A., Ramesside Inscriptions, Translated & Annotated, Translations, Volume II, Blackwell Publishers, 1996