Királydinnye
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Királydinnye (Tribulus terrestris)
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Tribulus terrestris L.[1] | ||||||||||||||||||
| Változatok | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Királydinnye témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Királydinnye témájú médiaállományokat és Királydinnye témájú kategóriát. |
A királydinnye (latin nevén Tribulus terrestris) a királydinnyefélék (Zygophyllaceae) családjába tartozó, egynyári, kétszikű növény. Gyógynövény és gyomnövény is egyben.[2] A feltételezett sportteljesítmény-fokozó és tesztoszteronszint növelő hatása miatt a terméséből készült kivonatok táplálékkiegészítőként történő használata sportolók és testépítők körében az 1980-as évek elejétől kezdődően terjedt el a nyugati országokban. Annak ellenére, hogy a tesztoszteronnövelő hatást a kutatások (embereken végzett kísérletek során) nem igazolták, és néhány szakértő szerint a királydinnye közvetlenül a tesztoszteronszint növelése által nem képes növelni a sportteljesítményt, ezzel szemben más kutatók szerint létezik néhány kutatási eredmény, amely arra utal, hogy a királydinnye kivonatai (valamilyen más, jelenleg ismeretlen hatásmechanizmus következtében) hasznosak lehetnek a versenysportokban résztvevő sportolók esetében a felkészülés során.[3]
Főként az északi féltekén fordul elő, a száraz meleg klíma és a homokos talaj kedvelője, Magyarországon főként az Alföld egyes részein tekinthető gyakorinak. Szőlősökben és kapás kultúrákban gyakran gyomosít, ilyen esetekben tarlóhántással, kapálással, valamint a talaj megkötésével (humusztartalmának növelésével) lehet védekezni ellene.
Megjelenése
[szerkesztés]
A növény hosszú, hengeres gyökerű, tövétől elágazó, elfekvő szárú, átellenes levélállású, apró sárga virágait a levelek tövében hozza. Termése toktermés, amely öt részterméskére esik szét, ezek mindegyike négy tüskét visel. A tüskék főként a szaporodást szolgálják, hiszen a legelésző állatok szőre közé akadva messze eljuttathatják a növény magjait, egyúttal azonban gyakran megkeserítik a túrázók, kerékpárosok, háziállatot sétáltatók életét is.[4]
Felhasználása
[szerkesztés]Népgyógyászati
[szerkesztés]A királydinnye a magyarországi népi gyógyászatban szórványosan alkalmazott gyógynövényként ismert, a nemzetközi népgyógyászati felhasználása széleskörűbb; termését az indiai, a közel-keleti és az ősi kínai népi gyógyászatban évszázadok óta használják többek között májbántalmak, kötőhártya-gyulladás és fejfájás ellen, a libidó fokozására és a termékenység elősegítésére, természetes afrodiziákumként, de állítólag kedvező hatást fejt ki a szív- és érrendszerre is, a koleszterinszint csökkentésével.[3][5] Jótékony hatásai feltehetőleg a benne fellehető zsíros olajok, szaponinok valamint a flavonoidok hatásaira vezethető vissza.
Ételként
[szerkesztés]Leveleit és hajtásait Észak-Ázsiában ételként fogyasztják. A szárakból olyan étel-adalékanyagokat is készítettek, amit sűrítőanyagként használtak.[6]
Kutatási eredmények
[szerkesztés]A királydinnye-kivonatokról azt feltételezik, hogy növeli a nemi vágyat. További kutatási eredmények szerint a királydinnye férfiak esetében képes csökkenteni az erekciós rendellenességeket.
Egy 2017-ben publikált, randomizált, duplán vakon értékelt, placebo-kontrollált klinikai próba során 180 férfi részvételével vizsgálták a királydinnye biztonságosságát, mellékhatásprofilját és hatásosságát a merevedési zavar esetén. A kutatók eredményei szerint a királydinnye a placebóhoz képest statisztikailag jelentős mértékű javulást eredményezett a merevedési zavarok esetében, továbbá a kutatók a mellékhatások tekintetében biztonságosnak (súlyos mellékhatásoktól mentesnek) és jól, illetve közepesen jól tolerálhatónak találták a Királydinnyét.[7]
2018-ban Vale, Zanolla és munkatársaik a királydinnye hatását vizsgálták 40 nő esetében, akik premenopauza szakaszába értek. A randomizált, placebo-kontrollált, duplán vakon értékelt vizsgálat során az eredményeket matematikai számításokkal elemezték. A számítások statisztikailag jelentős különbséget mutattak ki a tünetek javulásában azon nők körében, akiket királydinnyével kezeltek, azokhoz képest, akik a kísérlet során placebót kaptak. Továbbá megállapították, hogy eredményeik alapján a királydinnye alkalmazása biztonságosnak bizonyult. [8]
A széles körben elterjedt nézetet, miszerint a királydinnye emeli a tesztoszteronszintet, a kutatások emberek esetében nem igazolták. Igaz, patkánykísérletek során mértek kimutatható tesztoszteronszint-emelkedést,[9] de az embereken végzett kísérletek során a kutatók másmilyen eredményeket kaptak. Például egy kislétszámú, 2005-ben publikált kísérlet során, amelyben csak 20 és 36 év közötti fiatal férfiak vettek részt, nem tudtak kimutatni hormonszint-növekedést.[10] Egy másik, 2016-ban végzett randomizált kísérlet során, amelyben 30 férfi vett részt, azt vizsgálták, hogy 750 mg királydinnye milyen hatással van a kísérletben résztvevők tesztoszteronszintjére és a sperma minőségére. A kísérletben résztvevők három dózisra bontva, három hónapon át szedték a királydinnyét, majd rendszeresen mérték a tesztoszteronszintjüket. Az eredmények szerint vérükben nem volt kimutatható semmilyen (statisztikailag jelentős mértékű) tesztoszteronszint-emelkedés.[11]
Santos, Howell és munkatársai 2019-ben metaanalízist végezve kerestek információkat a 2002 és 2018 között megjelent kutatási anyagokról írt szakcikkekben. Eredményeik szerint a kutatások arról tanúskodnak, hogy a királydinnye se önmagában adagolva, se kombinálva, még a szintén kedvelt vágyfokozónak tartott Lepidium meyenii (maca) növény hatóanyagaival együtt alkalmazva sem képes növelni a tesztoszteronszintet.[12]
Más tanulmányok szerint a királydinnye javíthatja a spermaminőséget, ami jobb termékenységet eredményez. Egy 65 férfiből álló vizsgálat kimutatta, hogy a tribulus alkalmazásával javult a spermák mennyisége és mozgékonysága.[forrás?]
Korábban elterjedt nézet volt az is, hogy a királydinnye pozitívan befolyásolja a sportteljesítményt, vagy edzés mellett használata kedvező hatást gyakorolhat a testalkatra, így sportolók körében is népszerűvé vált a használata. Mivel a sportteljesítmény fokozó hatás elmélete a feltételezett tesztoszteronszint-növelő hatáson alapult, amit a kutatások idővel cáfoltak, ennek hatására még olyan sportszakmai intézet is akadt, nevezetesen az Ausztrál Sport Intézet, aminek szakértői a továbbiakban már nem javasolják a királydinnye sportteljesítmény-fokozóként történő használatát sportolóik számára.[3] Ugyanakkor bizonyos kutatások, úgy tűnik, alátámasztani látszanak a királydinnye sportteljesítmény-fokozó hatására vonatkozó állításokat, még akkor is, ha csak állatkísérletekről van szó, és a jótékony hatást nem a tesztoszteronszint-növelő hatással hozzák összefüggésbe. Például Yin, Wang és munkatársainak kutatása során (melynek eredményeit 2016-ban publikálták) mozgás-túlterheléses patkánykísérletekben azok a patkányok, amelyeket királydinnyéből kivont szaponinokkal etettek, jobban teljesítettek, és hosszabb ideig tartott, míg a mozgásterhelés hatására kifáradtak. (Azoknak a patkányoknak a terheléses eredményeihez viszonyítva, amelyek a kísérlet során nem kaptak királydinnye-szaponinokat.)[13]
Egy 2014-es kutatás során a növény bizonyos vegyületeinek (cinnamic amidok) egy olyan anyagára, nevezetesen a Papain-like protease (PLpro) gyakorolt gátló hatására figyeltek fel a Sars-COV1 vírus kapcsán, amely anyag a vírus terjedőképességében fontos szerepet játszik.[14]
Ajánlott dózis, mellékhatások, kockázatok
[szerkesztés]Az évszázadokon keresztül felhalmozódó nemzetközi népgyógyászati használatra vonatkozó tapasztalatok mellett a tudományos kutatások és klinikai próbák által feltárt eredmények legtöbbje is arról tanúskodik, hogy a királydinnye használata biztonságos. A használata során tapasztalható mellékhatások jellemzően enyhék és használat során ritkán jelentkeznek. A kísérletekben használt biztonságos és egyben hatásos dózis a napi 250 mg és 1400 mg között mozog. A ritkán jelentkező mellékhatások között olyan enyhe mellékhatások szerepelnek, mint a gyomorfájdalom, a hasmenés vagy a reflux.[15] [16] [7]
A királydinnye az irodalomban
[szerkesztés]- A növény alighanem legismertebb irodalmi említése Móra Ferenc Sétálni megy Panka című versében található: "Sétálni megy Panka a búzamezőbe, // Pillangós papucsba, hófehér kötőbe. [...] Kakukkfű az útját jó szagoddal hintsd be, // Bújj el lába elül, szúrós királydinnye!" [17]
- Petőfi Sándor Az Alföld című versében is felbukkan a növény neve: "A csárdánál törpe nyárfaerdő // Sárgul a királydinnyés homokban; // Odafészkel a visító vércse, // Gyermekektől nem háborgatottan."
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Germplasm Resources Information Network: Tribulus terrestris. [2008. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 21.)
- ↑ Szakszótár
- ↑ a b c (2014. július 8.) „Insights into supplements with Tribulus terrestris used by athletes”. Journal of Human Kinetics 41 (1), 99–105. o. DOI:10.2478/hukin-2014-0037. ISSN 1899-7562. PMID 25114736. PMC 4120469.
- ↑ A kerékpáros fő ellensége
- ↑ Királydinnye, Tribulus terrestris
- ↑ The Cultural History of Plants. Routledge, 35. o. (2005. december 7.). ISBN 0415927463
- ↑ a b Kamenov, Z., Fileva, S., Kalinov, K., & Jannini, E. A. (2017). „Evaluation of the efficacy and safety of Tribulus terrestris in male sexual dysfunction—a prospective, randomized, double-blind, placebo-controlled clinical trial” (angol nyelven). Maturitas (99), 20-26. o. DOI:10.1016/j.maturitas.2017.01.011. PMID 28364864.
- ↑ Vale, F. B. C., Zanolla Dias de Souza, K., Rezende, C. R., & Geber, S. (2018). „Efficacy of Tribulus Terrestris for the treatment of premenopausal women with hypoactive sexual desire disorder: a randomized double-blinded, placebo-controlled trial” (angol nyelven). Gynecological Endocrinology 34 (5), 442-445. o. DOI:10.1080/09513590.2017.1409711. PMID 29172782.
- ↑ Singh, S., Nair, V., & Gupta, Y. K. (2012). „Evaluation of the aphrodisiac activity of Tribulus terrestris Linn. in sexually sluggish male albino rats” (angol nyelven). Journal of pharmacology & pharmacotherapeutics 3 (1), 43. o. DOI:10.4103/0976-500X.92512. PMID 22368416.
- ↑ Neychev, V. K., & Mitev, V. I. (2005). „The aphrodisiac herb Tribulus terrestris does not influence the androgen production in young men” (angol nyelven). Journal of ethnopharmacology 101 (1-3), 319-323. o. DOI:10.1016/j.jep.2005.05.017. PMID 15994038.
- ↑ Roaiah, M. F., Elkhayat, Y. I., GamalEl Din, S. F., & Abd El Salam, M. A. (2017). „Prospective analysis on the effect of botanical medicine (Tribulus terrestris) on Serum testosterone level and semen parameters in males with unexplained infertility.” (angol nyelven). Journal of dietary supplements 14 (1), 25-31. o. DOI:10.1080/19390211.2016.1188193. PMID 27337519.
- ↑ Santos, H. O., Howell, S., & Teixeira, F. J. (2019). „Beyond tribulus (Tribulus terrestris L.): The effects of phytotherapics on testosterone, sperm and prostate parameters” (angol nyelven). Journal of ethnopharmacology 235, 392-405. o. DOI:10.1016/j.jep.2019.02.033. PMID 30790614.
- ↑ Yin, L., Wang, Q., Wang, X., & Song, L. N. (2016). „Effects of Tribulus terrestris saponins on exercise performance in overtraining rats and the underlying mechanisms” (angol nyelven). Canadian journal of physiology and pharmacology 94 (11), 1193-1201. o. DOI:10.1139/cjpp-2016-0086. PMID 27482746.
- ↑ Papain-like protease (PLpro) inhibitory effects of cinnamic amides from Tribulus terrestris fruits, PMID: 24882413 DOI: 10.1248/bpb.b14-00026
- ↑ Grant Tinsley, PhD: [tribulus-terrestris Does Tribulus Terrestris Really Work? An Evidence-Based Look] (angol nyelven). healthline.com, 2017. október 17. (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.)
- ↑ Gama, C. R., Lasmar, R., Gama, G. F., Abreu, C. S., Nunes, C. P., Geller, M., ... & Santos, A. (2014). „Clinical assessment of Tribulus terrestris extract in the treatment of female sexual dysfunction” (angol nyelven). Clinical Medicine Insights: Women's Health 7, CMWH-S17853. o. DOI:10.4137/CMWH.S17853. PMID 25574150.
- ↑ Móra, Ferenc: Sétálni megy Panka..., 1912
