Királycinege
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg)
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Machlolophus spilonotus (Bonaparte, 1850) | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
|
Parus spilonotus | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Királycinege témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Királycinege témájú kategóriát. |
A királycinege (Machlolophus spilonotus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó faj.[1]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte francia ornitológus írta le 1850-ben, a Parus nembe Parus spilonotus néven.[2] Egyes szervezetek jelenleg is ide sorolják.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Machlolophus spilonotus spilonotus (Bonaparte, 1850) a Himalája keleti területein, Nepál északi részétől India északkeleti részéig, továbbá Mianmar északi és nyugati részén,
- Machlolophus spilonotus subviridis (Blyth, 1855) India északkeleti, Mianmar keleti és déli, Thaiföld északi és Kína déli területein él
- Machlolophus spilonotus rex (David, 1874) Kína déli és délkeleti, Laosz északi részein és Vietnám északnyugati
- Machlolophus spilonotus basileus (Delacour, 1932) Laosz déli részein és Vietnám déli középső részéin él.
Előfordulása
[szerkesztés]Dél- és Délkelet-Ázsiában, Banglades, Bhután, Kína, India, Laosz, Mianmar, Nepál, Thaiföld és Vietnám területén honos. Természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, mérsékelt övi erdők, valamint szántóföldek, üétetvények és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 13,5–15,5 centiméter, testtömege 18–23 gramm.[2]
Életmódja
[szerkesztés]Gerinctelenekkel és a lárváikkal táplálkozik, de rügyeket, bimbókat és gyümölcsöket is fogyaszt.[2]
Szaporodása
[szerkesztés]A költési perióduson kívül többnyire dombvidéken tartózkodik, költés alatt inkább a hegyvidéket kedveli. Februártól augusztusig költ. Faodúkban fészkel (mintegy 15 méter magasan), ritkán sziklafalak üregeiben, melyeket nem csak mohával, fűvel, levelekkel, állati szőrrel és tollal bélel, mint a többi cinegefaj, hanem virágszirmokkal és kígyóbőrdarabokkal is. A nőstény 4-6 tojást rak le.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. december 21.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. december 21.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. december 21.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. december 17.)
Források
[szerkesztés]- 22711934/0 A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2016. február 21.)
- Simon Harrap, David Quinn: Tits, Nuthatches and Treecreepers (1996).
