Ugrás a tartalomhoz

Király Jenő

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Király Jenő
Született1943. december 1.
Sopron
Elhunyt2017. augusztus 27. (73 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaBalogh Gyöngyi
GyermekeiKirály Éva Ilona
Foglalkozásafilmesztéta, tanár
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (1962–1967)
KitüntetéseiBalázs Béla-díj (1993)
A Wikimédia Commons tartalmaz Király Jenő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Király Jenő (Sopron, 1943. december 1. – Budapest, 2017. augusztus 27.)[1] Balázs Béla-díjas magyar filmesztéta, tanár, a műfajelmélet szakirodalmának meghatározó jelentőségű megalkotója. Felesége Balogh Gyöngyi (1950) filmtörténész,[2][3] lánya Király Éva Ilona (1989) környezetmérnök.

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei: Dr. Király Jenő (1885–1969) orvos[4] és Walthier Eliz (1904–1983) költő voltak.

Tanulmányok

[szerkesztés]

1962–1967 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-népművelés szakos hallgatója volt. Évfolyamtársa volt többek között Bujdosó Dezső (1942–2016) kultúraelmélet kutató, Fodor Géza (1943–2008) dramaturg és Szigethy Gábor (1942) irodalom- és színháztörténész. Tanárai közül többek közt B. Mészáros Vilma (1921–1977)[5] irodalomtörténész, esztéta volt rá nagy hatással. Első publikációja 1965-ben jelent meg az ELTE Egyetemi Lapokban D. W. Griffith híres filmjéről Letört bimbók címmel.

Az 1970-es évek: A filmelmélet nagykorúsága

[szerkesztés]

Az ELTE-re tanítani Maróti Andor (1927) művelődéskutató vette fel. 1971–1978 és 1981-2009 között az ELTE BTK-n filmesztétikát tanított a Közművelődési, a Kulturális Antropológia, a Kulturális Menedzser, valamint a Filmtudomány Tanszéken egyetemi adjunktusként (ez utóbbi tanszékre 2006-ban került félállásban, 2008-tól a Kaposvári Egyetemen teljes állásban volt).

A Figyelő Szemek című folyóiratban - amely 1978–1981 között a Zala Megyei Moziüzemi Vállalt tájékoztató propagandafüzete volt - 1979–1981 között végigtekinti a fontosabb filmműfajokat a westerntől az erotikus filmen át a sci-fi, horror, burleszk, kalandfilmekkel bezárólag. Folyamatosan publikál más folyóiratokban: a Kultúra és Közösségben, a Filmtudományi Szemlében, a Filmkultúrában és a Filmvilágban is. A hetvenes években a Filmelmélet, a Kultúraelmélet és a Kommuni­káció­­elmélet című tárgyakat tanította. Ebben az időben filmeszté­tikai jegyzeteket is írt. Első önálló kötete A marxista filmelmélet alapjai címmel 1975-ben jelent meg, majd 1982-ben már egyszerűen Filmelmélet címmel jelent meg az átdolgozott és bővített verzió.

Az 1980-as évek: Film és szórakozás

[szerkesztés]

A nyolcvanas években két új tantárgya a Kultúra és kommunikáció, illetve a Tömegkultúra és tömegkommunikáció. Az utóbbi tárgyon belül indultak azok a kutatásai, amelyek külső érdeklődéssel és ösztönző igényel találkoztak. Ez a tömegkultúra és tömegfilm kutatása felé vitte el tevékenységét. A Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum elméleti osztályán kutatóként dolgozva (1978–1981) szintén ilyen jellegű megbízásokat kapott. Az itt töltött idő terméke a Mozifolklór és kameratöltőtoll - A populáris filmkultúra elméletéhez című dolgozata, mely 1983-ban jelent meg a Filmművészeti Könyvtár sorozat egyik utolsó köteteként. 2013-as Kelecsényi Lászlónak adott interjújában így emlékszik vissza: "Év végi [a] zárójelentésében az osztályvezető ezt írta rólam: 'kutatói munkára valószínűleg alkalmatlan'. Erre fölmondtam." (in: Filmvilág 2013/12) 1981-ben az általa szerkesztett Film és szórakozás című lényeglátó tanulmánygyűjtemény előrevetíti érdeklődésének kulcsfogalmait.

1989-ben megjelent Karády Katalin-kötete, a magyar melodrámák akkori sztárjáról, amely Karády szerint a legjobb könyv róla. A sors különös fintora, hogy pont ez a kötete jelent meg a legnagyobb példányszámban, és került hivatalos könyvesbolti forgalmazásba. Mind a mai napig ezzel a kötetével találkozhatunk a leggyakrabban az antikváriumok polcain is. (Minden más műve állandó hiánycikk.)

Az 1990-es évek: Frivol múzsa

[szerkesztés]

A kilencvenes években a szimbolika kutatása került munkájának középpontjába. Ennek eredménye lett az először egyetemi jegyzetként megjelent A tömegkultúra esztétikája (1992), majd ennek átdolgozott és bővített verziója a kétkötetes Frivol múzsa - A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája (1993) című műve. Tantárgyai: Esztétikai antropológia, A tömegkultúra szimbolikája, Szexuálesztétika és szimbolika, Elemi esztétika és szimbolika (az archetípusok kultúrája), valamint különböző tömegfilmes kurzusok.

Egy-két hallgatói visszaemlékezés:

  • "Az ELTE-n elsősorban Király Jenő professzor úr volt rám nagy hatással, aki a tömegfilmnek olyan monumentális elméletét dolgozta ki, ami világra szólóan egyedülálló, ő maga pedig annyira szuggesztív és humoros előadó, hogy első számú példaképemmé vált." (Varga Zoltán filmesztéta, 2017)
  • "Egyetemi éveimből Király Tanár Úr óráira emlékszem vissza a legszívesebben, és ezzel még keveset mondok. Példátlan tudáskincsén túl olyan szemléletet, gondolkodásmódot közvetített, ami messze túlterjed a filmesztétikai kereteken. Nem telik el nap, hogy ne próbálnék valamiképpen az ő gondolkodásmódjával közelíteni az engem foglalkoztató kérdésekhez, helyzetekhez. Az írásai pedig mindig is hivatkozási alapot fognak jelenteni." (2015)
  • "Ő nem tanár - ő egy jelenség. Évszázadonként egy ilyen ember születik. Őstehetség." (2013)
  • "Fergeteges előadó, elképesztő tudással, remek humorérzékkel. Számomra a polihisztor egyik archetípusa. Élmény volt minden egyes előadása." (2011)
  • "A filmszakon ő egy élő legenda. Tokkal-vonóval." (2011)

1993-ban A tömegkultúra esztétikája című könyvéért Hauser Arnold-díjat, oktatói és filmszakírói tevékenységéért pedig Balázs Béla-díjat kapott.

A Filmforgalmazási és Videokiadási Szakkuratórium egyik tagja volt (1996-ig). A Budapesti Mozi Közalapítvány kuratóriumának elnökéül választották 1996-ban.

A 2000-es évek: "Csak egy nap a világ..."

[szerkesztés]

Feleségével, Balogh Gyöngyivel közösen jelenteti meg 2000-ben a harmincas évek magyar filmművészetének nagymonográfiáját: "Csak egy nap a világ..." - A magyar film műfaj- és stílustörténete 1929–1936, amit a borítója (és "királyi" terjedelme) után a "Nagy Szürkének" is szoktak nevezni. A 2013-as interjúban így vall erről a sajnos meghiúsult tervéről: "A "Csak egy nap a világ..." hat kötetre tervezett mű, A magyar film műfaj- és stílustörténete első részeként született. A folytatást az illetékes szervek nem támogatták. Ezután fordultam a nemzetközi filmszimbolika kutatása felé. Miután az utóbbi gondolatmenete még nem zárult le, folytatását előnyben részesíteném a stílustörténettel szemben." (in: Filmvilág 2013/12)

2002-ben Állatábrázolások a filmművészetben címmel tartott előadást a Néprajzi Múzeumban, 2006-ban pedig A Vászon és a Dívány találkozása - I. Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferencián Az álomfejtéstől az álomgyárig címmel Pécsett.

A (mai) film szimbolikája sorozat

A 2010-es évek: A (mai) film szimbolikája

[szerkesztés]

2008–2013 között a Kaposvári Egyetem Művészeti Kar Mozgóképkultúra Tanszéken volt tudományos munkatárs, itt jelenik meg A film szimbolikája című nyolckötetes műfajelméleti szakkönyvfolyama, amely egész életművek a koronája. A "filmesztétika bibliájá"-nak is szokták nevezni. Megint Király Jenőt idézzük: "Megjelenése, akarom mondani meg nem jelenése után annyian keresték rajtam A film szimbolikáját, míg végül leszereltettem az egész nap csengő telefont. Egyébként az ELTE, a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum vagy a Magyar Nemzeti Filmarchívum által kiadott könyveim sem kerültek boltokba. Ez annak jele, hogy változatlan mentalitások uralkodnak változó zászlók alatt. [...] De minden rosszban van jó is. Előbb említettem, hogy a személy nem ismerése fokozza a könyv varázsát, most hozzáteszem, hogy a könyv nem ismerése, hozzáférhetetlensége tovább fokozza. Ennek köszönhető a „legendás” jelző, amit többször olvastam a Frivol múzsa kapcsán. A betiltások, elsikkasztások, raktárakba és pincékbe süllyesztések érdemtelenül és váratlanul nagyon is előkelő társaságba juttattak. Hegel, Kierkegaard és Heidegger is csak művei töredékét láthatta kinyomtatva. A Frivol múzsa legkiválóbb, a rendszer lényegét első ízben értékelő elemzője jegyezte meg, én vagyok a mai kor új szamizdatja. Ez egy filozófiai-politikai vicc volt, de nem puszta bóknak hangzott, hanem értelmező szándékból fakadó megállapításnak." (in: Filmvilág 2013/12) Korábbi jelentős, legendássá vált könyve a Frivol múzsa - A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája című kétkötetes műve. A tömegkultúra esztétikájáról szóló vaskos, két kötetes munkája mind a ma napig a filmelméletet hallgató egyetemisták alapirodalma. Korábban óraadóként oktatott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, az ELTE Tanárképző Főiskolai Karon és a Zsigmond Király Főiskolán is.

2013. december 6-án 70 éves születésnapja alkalmából "Király 70" címmel műfajelméleti konferenciát szerveznek a tiszteletére az ELTE BTK Filmtudomány Tanszéken, majd a Metropolis - filmelméleti és filmtörténeti folyóirat egyik száma róla szólt (Király Jenő 70, 2013/4-es szám). A konferencia felhívása így hangzott: "Az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének Filmtudomány Tanszéke konferenciát rendez Király Jenő 70. születésnapja tiszteletére. A rendezvény Király Jenő filmtudományos munkásságának felidézésén túl annak körvonalazását is célozza, hogy – többek között – a Frivol múzsa, a Mágikus mozi, vagy az életművet megkoronázó A film szimbolikája-sorozat eredményei milyen módon gondolhatóak tovább akár szűkebb értelemben a műfajfilmek kutatásában, akár tágabb értelemben a filmelmélet kérdésfeltevéseinek élénkítésében, újraértelmezésében. Várjuk mindazok jelentkezését – legyenek kollégák, tanítványok, vagy tisztelők –, akik Király Jenő munkásságához kapcsolódó gondolataikat, kutatási eredményeiket megosztanák a publikummal."

2015-ben az 50 könyv, amit minden baloldalinak ismernie kell című összeállításban is beválogatták A film szimbolikája című könyv-sorozatát.

2017-ben az Eszmélet Alapítvány gondozásában jelent meg A mai film szimbolikája című munkája, amely A film szimbolikája-sorozat folytatása, melyben azt kutatja, hogy korunk emberének lelki és társadalmi problémái miként jelennek meg általában a kor tipikus és különösképpen a legújabb idők jelentős, reprezentatív filmjeiben. A filmek gyakran a társadalomtudományokat megelőző érzékenységgel mutatják be a lelki hidegség és közöny, a szellemi cinizmus, az önimádat és a szenvedélybetegségek elhatalmasodását, a nemi szerepek bomlását, a házasság válságát, a gyermekkor eltorzulását és az ennek nyomában járó általános infantilizációt, a konkurencia elvadulását és a korrupció elhatalmasodását, a társadalmakon belüli és a társadalmak közötti kiéleződő viszonyokat, az életszínvonal különbségeinek abszurddá és elviselhetetlenné válását. A szerző könyve a mai turbókapitalizmus kártékonyságának előrejelzéseit már a némafilmben kimutatja, de a végeredmény, az emberiesség összeomlása jellemzésére összpontosít, melyet a könyv első részének döntő fejezetében, az Oscar-díjas Saul fia (rendező: Nemes-Jeles László) című film vizsgálata során összegez.

Tervezett utolsó kötet A film szimbolikájához

2017. augusztus 27-én hosszú, súlyos betegség után Budapesten hunyt el. Így nem tudta befejezni A film szimbolikája című főművének utolsó, tizedik - a forradalmi filmről szóló - lezáró kötetét.

A már többször említett 2013-as interjúban így összegezte küldetését/küldetésünket: "Az ember hangoztatott céljai általában nem esnek egybe a valódi célokkal, sőt, a tudatosak sem a tudattalanokkal. Csak olyan célokért érdemes élni és dolgozni, amelyek publikussá tétele meghiúsítaná megvalósításukat. Túl zavaros a helyzet, ezért vágyról vagy reményről inkább beszélhetünk, mint célról. [...] Nem nekem van ilyen vagy olyan célom, feladatom vagy reményem, hanem nekünk, együttesen, mindannyiunknak. Ma a filmek hozzájárulása radikálisabb, mint a tudományé, mert a filmeket, legalábbis a populáris alkotásokat, mi fizetjük meg és tartjuk el, így a szerzők kénytelenek belekalkulálni hangulatunkat." (in: Filmvilág 2013/12) Király Jenő könyvtárnyi életműve felbecsülhetetlenül gazdag forrást kínál ehhez minden filmbarát számára. Szinte egyetlen részét sem fordították le eddig idegen nyelvre [a Kinovedcseszkije zapiszki orosz filmelméleti folyóirat[6] megrendelésére 1999-ben Mágikus mozi című könyvének két fejezete lefordításra került (II. rész: Ősképek a filmkultúrában és III. rész: Műfajok és archetípusok a midcult-filmben, 145-271 oldal), de végül nem jelent meg].

Főbb művei

[szerkesztés]

Az 1960-as évek: Letört bimbók

[szerkesztés]
  • [David Llewelyn Wark Griffith:] Letört bimbók (1919) [in: Egyetemi Lapok - az ELTE hallgatói lapja 1965. november 2. (29. szám)]
  • Goethe történelmi szomorújátéka az ember romlásáról (in: Acta Iuvenum - az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar KISZ Végrehajtó Bizottságának tudományos kiadványa 1967/2)
  • Népünk tavasza - hazánk felszabadulásának 25. évfordulójának megünneplésére (módszertani tájékoztató füzet, társszerzők: Bujdosó Dezső, Godó Ágnes és B. Vörös Gizella, Magyar Néphadsereg Központi Klubjának Módszertani Osztálya, Budapest, 1969) p. 175

Az 1970-es évek: A filmelmélet nagykorúsága

[szerkesztés]
  • A MARXISTA FILMELMÉLET ALAPJAI (kézirat, egyetemi jegyzet, ELTE-BTK - Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1975, változatlan utánnyomások: 1980) p. 252
  • KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET III. kötet: Homogén médiumok (Zsilka Jánossal, kézirat, egyetemi jegyzet, ELTE-BTK - Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1975) p. 302
    • A nyelvi rendszer fogalma (Zsilka János)
    • Fotofonikus tükrözéselmélet (Király Jenő)
      • 1. rész: A fotofonikus visszatükrözés filozófiai problémái
      • 2. rész: Az első tükrözés problémái
      • 3. rész: A második tükrözés problémái
      • 4. rész: A harmadik tükrözés problémái
      • 5. rész: A negyedik tükrözés problémái
  • [Sergiu] NICOLAESCU VILÁGA I-II. kötet (egyetemi előadás-jegyzet, Népművelési Intézet, Budapest, 1978) p. 736 [69 példányban jelent meg]
  • Gondolatok a tömegművészetről - Propp mesemorfológiája nyomán (in: Kultúra és Közösség - művelődéselméleti folyóirat 1978/1-2, összevont szám)
  • Az erotikus film és a filmerotika (in: Figyelő Szemek - a Zala Megyei Moziüzemi Vállalat tájékoztató propagandafüzete 1979/1)
  • A sci-fi és a fantasztikum (in: Figyelő Szemek - a Zala Megyei Moziüzemi Vállalat tájékoztató propagandafüzete 1979/4)
  • Filmművészet és tömegszórakoztatás (in: Filmtudományi Szemle - a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum Tudományos Osztályának kiadványa 1979/26. szám: Írások a magyar filmről, Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum Filmelméleti és -Történeti Osztály, Budapest, 1979)

Az 1980-as évek: Film és szórakozás

[szerkesztés]
  • A horror (in: Figyelő Szemek - a Zala Megyei Moziüzemi Vállalat tájékoztató propagandafüzete 1980/1)
  • A burleszk (in: Figyelő Szemek - a Zala Megyei Moziüzemi Vállalat tájékoztató propagandafüzete 1980/2)
  • A "nagykorú" művészfilm problémái - Karlovy Vary 1980 (in: Filmkultúra - filmelméleti és filmművészeti szemle 1980/5), http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/23999/default/doc_url/filmkultra_1980_vfolyam_5_szam.pdf
  • A szórakozás (in: Kultúra és Közösség - művelődéselméleti folyóirat 1981/1)
  • A magyar western (in: Figyelő Szemek - a Zala Megyei Moziüzemi Vállalat tájékoztató propagandafüzete 1981/2)
  • „Ki kell mutatni a gondolat improduktív voltát" (in: Filmkultúra - filmelméleti és filmművészeti szemle 1981/2), http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/11719/default/doc_url/1981_2sz.pdf
  • A kalandfilm mint western (in: Figyelő Szemek - a Zala Megyei Moziüzemi Vállalat tájékoztató propagandafüzete 1981/3)
  • Volt egyszer egy repülőgép - Alekszander Mitta: Katasztrófa földön, égen (1980) (in: Filmkultúra - filmelméleti és filmművészeti szemle 1981/5), http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/11747/default/doc_url/1981_5sz.pdf
  • FILM ÉS SZÓRAKOZÁS - szöveggyűjtemény (MOKÉP - Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1981) p. 334 /szerk. is!/
    • Bevezetés a népszerű Filmkultúra vizsgálatába (előszó)
    • Apropó western... - A magyar kalandfilm problémái (a Népszerű filmformák alfejezetben)
  • A szórakozás [in: Pörös Géza - Thoma László (szerk.): Ifjúság és szórakozás - szöveggyűjtemény, Klubvezetők Kiskönyvtára 25. kötet, Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1982]
  • FILMELMÉLET (kézirat, egyetemi jegyzet, ELTE-BTK - Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1982, változatlan utánnyomások: 1989, 1992) p. 307 [832 példányban jelent meg]
    • 1.: A filmkultúra konfliktusa
    • 2.: A filmmunka elméletéhez
    • 3.: A populáris filmkultúra elmélete
  • A filmtudomány film és közönség kapcsolatáért (in: Filmtudományi Szemle - a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum Tudományos Osztályának kiadványa 1982/2. szám: Filmtudományunk eredményei és problémái, Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum Filmelméleti és Filmtörténeti Osztály, Budapest, 1982)
  • A magányos közönség - Az esztétikai érzék szerkezete (in: Kultúra és Közösség - művelődéselméleti folyóirat 1982/5)
  • A tömegkultúra a társadalmi kommunikációban (in: Kultúra és Közösség - művelődéselméleti folyóirat 1982/6)
  • MOZIFOLKLÓR ÉS KAMERATÖLTŐTOLL - A populáris filmkultúra elméletéhez (kézirat, Filmművészeti Könyvtár 72. kötet, Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1983) p. 450
    • A magányos közönség
    • A filmmunka elmélete
    • A népszerű filmkultúra szerkezete, és működése
    • Tömegfilm és társadalom
    • Film, szórakozás, információ
  • A tömegművészet a társadalmi kommunikációban 1-2. rész (in: Kultúra és Közösség - művelődéselméleti folyóirat 1983/5-6)
  • Bujdosó Dezső - Hildy Péter (szerk.): A "Viadukt" és közönsége (Művelődéskutató Intézet, Budapest, 1985) p. 142 [közreműködő]
  • A történelmi film fogalma és típusai (Tóth Klárával, in: Filmkultúra - filmelméleti és filmművészeti szemle 1985/10), http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/46126/default/doc_url/1985_10sz.pdf
  • "Csókolj, ez a mámor perce..." - Henry Hathaway: Niagara (1953) (Balogh Gyöngyivel, in: Filmkultúra - filmelméleti és filmművészeti szemle 1986/12), http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/426676/default/doc_url/1986_12sz.pdf
  • A szerelem négyszáz csapása - Francois Truffaut: Mississipi szirénje (1969) (Balogh Gyöngyivel, in: Filmkultúra - filmelméleti és filmművészeti szemle 1987/8), http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/529538/default/doc_url/fk_1987_8sz.pdf
  • Kommentárok Kertész Mihály Casablanca (1942) című filmjének repülőtéri képsorához (in: Filmkultúra - filmelméleti és filmművészeti szemle 1987/10), http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/529526/default/doc_url/fk_1987_10sz.pdf
  • A magyar film állócsillaga - Hamza D. Ákos: Szíriusz (1942) (Balogh Gyöngyivel, in: Filmkultúra - filmelméleti és filmművészeti szemle 1987/12), http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/529524/default/doc_url/fk_1987_12sz.pdf
  • A csoda (in: Kultúra és Közösség - művelődéselméleti folyóirat 1988/2)
  • Az interkulturális realitáskép (in: Kultúra és Közösség - művelődéselméleti folyóirat 1988/4)
  • Az őrült Max - Apokalipszis üreg ég alatt - George Miller: Mad Max I-II. (1979) (in: Filmkultúra - filmelméleti és filmművészeti szemle 1988/4), http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/427103/default/doc_url/1988_4sz.pdf
  • Karády mágiája és mítosza (in: Filmkultúra - filmelméleti és filmművészeti szemle 1988/5), http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/427558/default/doc_url/1988_5sz.pdf
  • A borzalom esztétikája - Izommozi (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1988/7), http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=4978
  • Álomrealizmus (in: Kultúra és Közösség - művelődéselméleti folyóirat 1989/2)
  • "Csak ami nincs, annak van bokra..." - Stanley Kubrick: The Shining (Ragyogás, 1980) (in: Filmkultúra - filmelméleti és filmművészeti szemle 1989/4), http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/530190/default/doc_url/fk_1989_4sz.pdf
  • KARÁDY MÍTOSZA ÉS MÁGIÁJA (Háttér Lap- és Könyvkiadó, Bp., 1989) p. 135

Az 1990-es évek: Frivol múzsa

[szerkesztés]
  • A régi magyar szórakoztató film (Balogh Gyöngyivel, in: Kultúra és Közösség - művelődéselméleti folyóirat 1990/2)
  • "Fenn az égben az angyalok vigyáztak ránk" (in: Kultúra és Közösség - művelődéselméleti folyóirat 1990/2)
  • Az esztétikai evolúció alaptörvénye 1-2. rész (in: Kultúra és Közösség - művelődéselméleti folyóirat 1991/1-2)
  • A bűn prófétái - Gengsztermítoszok (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1991/2), http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=4042
  • Kulturális menedzser képzés az ELTE-n (in: Társadalom, információ, művelődés - történelempedagógiai füzetek 1991/6)
  • A TÖMEGKULTÚRA ESZTÉTIKÁJA I-II. kötet (kézirat, egyetemi jegyzet, ELTE-BTK - Tankönyvkiadó, Budapest, 1992) p. 1048 [530 példányban jelent meg]
    • 1. rész: A kommunikáció formái: Fiktív és nemfiktív [I.]
    • 2. rész: A fikció formái: Ábrázolás és mesélés [I.]
    • 3. rész: A mesélő fikció formái: Kaland és fantasztikum [I.]
    • 4. rész: A fantasztikum poétikája [II.]
    • 5. rész: A romlás vad- és művirágai - A fekete fantasztikum világa [II.]
    • 6. rész: Aesthetica in nuce - A nagyesztétikum kis esztétikája [II.]
    • 7. rész: Nőnek az árnyak - Következtetések és hipotézisek [II.]
    • 8. rész: A lét sötét éjszakája - összefoglalás és kitekintés [II.]
  • A film második gyermekkora - Szupermenek és terminátorok (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1992/3), http://filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=428
  • Kezdetben volt a (gonosz)tett (in: Magyar Napló - A Magyar Írószövetség lapja 1992/8)
  • Erotikus ideálok - Superman (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1992/9), http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=552
  • A világvége megvolt - Az iszonyat mozija (in: Magyar Napló - A Magyar Írószövetség lapja 1992/25)
  • FRIVOL MÚZSA - A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája I-II. kötet (egyetemi tankönyv, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993) p. 1122
    • A kommunikáció formái: Fiktív és nemfiktív [I.]
    • A fikció formái: Ábrázolás és mesélés [I.]
    • A mesélő fikció formái: Kaland és fantasztikum [I.]
    • A fantasztikum poétikája [II.]
    • A romlás vad- és művirágai - A fekete fantasztikum világa [II.]
    • Aesthetica in nuce - A nagyesztétikum kis esztétikája [II.]
    • A kezdet rettenetessége - A művészettörténet elméletéhez [II.]
    • Szexuálesztétika [II.]
    • A lét sötét éjszakája - összefoglalás és kitekintés [II.]
  • Összehasonlító szexuálesztétika 1-2. rész (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1993/6-7)
  • A felébredt test - Szexuálesztétikai elmélkedések (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1993/8), http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=1342
  • Az SF-nagyforma vázlata - A science-fiction-nagyforma helye a fikcióspektrumban [részlet a Frivol múzsa - A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája című kötetéből, in: Lőrincz Judit (szerk.): Szó/művészet/társadalom - válogatott tanulmányok, műelemzések, Múzsák Könyvkiadó, Budapest, 1993]
  • King Kong-tanulmányok 1-3. rész (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1994/8-10)
  • Frankenstein-tanulmányok 1-2. rész (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1995/2-3)
  • A hős nosztalgiája az apátlan társadalomban (in: Imago - az ELTE-BTK lapja 1996/2)
  • Magyar románc - Varrógéptől az írógépig (Balogh Gyöngyivel, in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1996/10), http://filmvilag.hu/xereses_cikk.php?&cikk_id=382
  • Változatok Hamupipőkére - Próza és glamúr (Balogh Gyöngyivel, in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1996/12), http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=62
  • A zárt osztályra beutalt világtársadalom (in: Ökotáj - a zöld hálózat lapja 1997/14-15, összevont szám), http://www.okotaj.hu/szamok/14-15/tars1.html
  • MÁGIKUS MOZI - Műfajok, mítoszok, archetípusok a filmkultúrában (tankönyv, Korona Könyvkiadó, Budapest, 1998) p. 276
    • Műfajfilm és filmműfaj
    • Ősképek a filmkultúrában
    • Műfajok és archetípusok a Midcult-filmben
  • A nyers és a hamu [in: Gelencsér Gábor (szerk.): Képkorszak - Mozgóképkultúra és médiaismeret szöveggyűjtemény, Korona Könyvkiadó, Budapest, 1998, változatlan utánnyomások: 2003, 2004], http://mek.niif.hu/00100/00125/00125.pdf
  • A melodráma nagyformája 1-3. rész (Balogh Gyöngyivel, részletek a készülő "Csak egy nap a világ..." - A magyar film műfaj- és stílustörténete 1929-1936 című kötetükből, in: Szilágyi Gábor (szerk.): Filmspirál 1998/14-16, Magyar Nemzeti Filmarchívum, Budapest, 1998)
    • Székely István magyar Casablancája - [Székely István:] Café Moszkva (1936)
    • A melodráma nagyformája és a pszichoanalízis trivializálódása - [Gaál Béla:] Évforduló (1936)
    • A melodráma meghódítja a közönséget - [Gertler Viktor:] Mária nővér (1936)

A 2000-es évek: Csak egy nap a világ...

[szerkesztés]
  • "CSAK EGY NAP A VILÁG..." - A magyar film műfaj- és stílustörténete 1929-1936 (Balogh Gyöngyivel, Magyar Filmintézet, Budapest, 2000) p. 712, https://mek.oszk.hu/17600/17631/
    • Fényimádat és árnykultusz egy ezredvégi századelőn
    • Hazai és külföldi rejtelmek - három krimikísérlet
    • A társadalomkritikai komédia kezdetei
    • A vidéki idilltől a parasztdrámáig
    • A bohózati konfliktus és a kabaréstílus fogságában - Az önmagát komolyan nem vevő művészet / Egy kisebbrendűségi érzés történetéhez
    • A huszárfilm mint katonai western
    • Konjunktúra-hangulat a modernizációs komédiában
    • Idegen nő a lakásban - Szorongás a másik nemtől
    • Az újrafelfedezett múlt elpolgáriasítása - A szenior-film fejlődése
    • A szerelmi karrier mitológiája - Az álomgyártól a szociobiológiáig
    • Bengáli tűz és tiltott szerelem - Édesélet-filmek 1935-ben
    • A nemi szerepválság kiéleződése a munkanélküli-komédiákban
    • Emberségből elégtelen avagy a megbukott buktatók - Magyar nevelőintézeti filmek a mädchen in uniform és a zéro de conduite korában
    • A kővé vált ember és a megfagyott gyermek - A Shirley Temple-kor gyermekmelodrámáinak nevelési eszménye
    • Kis nagyfilmek - a kosztümös történelmi presztízsfilmek középszerűsége
    • Az aszfaltdzsungel és a rút esztétikája
    • A melodráma nagyformája
    • Szegény szerelmesek krónikái
    • A melodráma nagyformájával versengő komédia
    • Összefoglalás
  • Multiplex esztétika 1-2. rész (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 2000/3-4)
  • Filmspirál Fejős Pál különszáma (Balogh Gyöngyivel, részletek utánközlése a "Csak egy nap a világ..." - A magyar film műfaj- és stílustörténete 1929-1936 című kötetükből, Filmspirál [2004/1] 33. szám: Fejős Pál 1897-1963, Magyar Nemzeti Filmarchívum, Budapest, 2004), http://epa.oszk.hu/00300/00336/00017/
  • A "jó labirintus" eszméje és az érzelmi mozgósítottság víziói - Sanjay Leela Bhansali: Devdas (2002) (in: Filmkultúra online 2006, 2005.12.16), http://www.filmkultura.hu/regi/2006/articles/essays/kiralyjenodevdas.hu.html
  • Dévi, a Földanya - Az indiai melodráma asszonyai (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 2006/1), http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=8473
  • Rocco és fivérei - Luchino Visconti születésének 100. évfordulójára (in: Filmkultúra online 2007), http://www.filmkultura.hu/regi/2007/articles/essays/rocco.hu.html

A 2010-es évek: A (mai) film szimbolikája

[szerkesztés]
  • A FILM SZIMBOLIKÁJA I-IV. rész (Kaposvári Egyetem Művészeti Kar Mozgóképkultúra Tanszék – Magyar Televízió Zrt., Kaposvár - Budapest, 2010-2011) p. 4365, http://eszmelet.hu/amaifilmszimbolikaja/
    • I/1. A FILMKULTÚRA FILOZÓFIÁJA ÉS A FILMALKOTÁS SZEMIOTIKAI ESZTÉTIKÁJA I. p. 368, http://mek.oszk.hu/14800/14807/pdf/14807_1.pdf
      • 1. A szellem fenomenológiája a filmben
    • I/2. A FILMKULTÚRA FILOZÓFIÁJA ÉS A FILMALKOTÁS SZEMIOTIKAI ESZTÉTIKÁJA II. p. 434, http://mek.oszk.hu/14800/14807/pdf/14807_2.pdf
      • 2. Filmfejtés
    • II/1. A FANTASZTIKUS FILM FORMÁI I. p. 479, http://mek.oszk.hu/14800/14808/pdf/14808_1.pdf
      • 1. Bevezetés a horrorfilm mitológiájába - A fekete fantasztikum problémái
    • II/2. A FANTASZTIKUS FILM FORMÁI II. p. 591, http://mek.oszk.hu/14800/14808/pdf/14808_2.pdf
      • 2. A fehér fantasztikum világa
    • III/1. A KALANDFILM FORMÁI I. p. 674, http://mek.oszk.hu/14800/14809/pdf/14809_1.pdf
      • 1. A háború poétikája
      • 2. A kaland lényege
      • 3. Az asszimilációs képesség problémája
      • 4. A kalandfilm formái
    • III/2. A KALANDFILM FORMÁI II. p. 635, http://mek.oszk.hu/14800/14809/pdf/14809_2.pdf
      • 5. A próza poétikája
      • 6. Az "európai nihilizmus" és a modernista művészfilm
      • 7. Az "európai nihilizmus" és a modernista művészfilm - szeminárium: Ingmar Bergman: Persona (1966)
    • IV/1. ERŐSZAK ÉS EROTIKA A FILMBEN: SZEXUÁLESZTÉTIKA p. 653, http://mek.oszk.hu/14800/14810/pdf/14810_1.pdf
      • 1. Elementáris esztétika és szimbolika
      • 2. A szexuálesztétika elemei
      • 3. Az individualitás tragédiája és az élet komédiája
      • 4. A nemi aktus mint rítus és mítosz, illúzió és valóság
      • 5. A szexualitás narratívája
      • 6. Hím nemi rabszolgaság - A nőstény szerelmi szolgaság előzménye
      • 7. A hím szexmunkája és a nőstény szerelemmunkája - Erotikus világkostrukciók és nemi sorsmodellek komplementaritása
      • 8. A nemi düh
      • 9. A szexuális nyomor
      • 10. Szexuális álkultúra
      • 11. A kéz története
      • 12. Az erotika elmélete
      • 13. Szex-szemiotika
      • 14. Szenvedély
      • 15. A freudi "szerelem feltételekpszichológiája" és a szexuálesztétika
      • 16. Szeminárium: A különleges szerelmi feltételek poétikája - Michael Haneke: A zongoratanárnő (2001)
      • 17. Az orgazmus esztétikája
      • 18. Szeminárium: Thalasszális orgazmus - Charles Walters - Busby Berkeley: Easy To Love (1953)
      • 19. Szeminárium: Thanatális orgazmus - [Patrice Leconte:] Lány a hídon (1999)
      • 20. A puszta erotika csődje és a szerelem eredete
      • 21. Összefoglalás és kitekintés: Szexuálesztétika és biopoétika
      • 22. A biopoétika alapterve
    • IV/2. ERŐSZAK ÉS EROTIKA A FILMBEN: BIOPOÉTIKA p. 531, http://mek.oszk.hu/14800/14810/pdf/14810_2.pdf
      • 1. Az anya képe
      • 2. A preödipális kasztráció
      • 3. Beavatás - Az anyaprincípium megfékezése
      • 4. Anyagyilkosság
      • 5. Szeminárium: Babits Mihálytól az Amelie csodálatos életéig (2001) - Női "Totem és tabu"
      • 6. Anyagyilkosság - szeminárium: József Attila és Federico Fellini
      • 7. Psychoanalysis Christiana - szeminárium: Babits és Bresson
      • 8. Az apagyilkosság
      • 9. Apagyilkosság - szeminárium: "Dickens, Griffith és mi" helyett: Pasolini, Zizek és mi
      • 10. Destrudó
      • 11. A destrudó etikája - szeminárium
      • 12. Autoerotika és autodestrukció: A szakralitás komponensei (szeminárium)
      • 13. A thanatosz
      • 14. Thanatosz-szeminárium: Jahja Kemál Bejátli és Kim Ki-duk
      • 15. Ananke
      • 16. Túl az ananke világán
      • 17. A thanatális regresszió elmélete
      • 18. Halálesztétika és haláletika
  • Mednyánszky báróval a háborúban és a moziban - Családi emlékek egy száz éves festményről, az első világháború kitörésének évfordulóján (in: Filmkultúra online 2014.04.02), http://www.filmkultura.hu/?q=cikkek/mednyánszky-báróval-háborúban-és-moziban
  • A MAI FILM SZIMBOLIKÁJA (Eszmélet Alapítvány, Budapest, 2017) p. 660, https://www.ceeol.com/search/book-detail?id=562390, http://eszmelet.hu/amaifilmszimbolikaja/
    • Az apokalipszis politikai gazdaságtana az ezredforduló filmkultúrájában
    • Hitchcock Psychoja (1960) mint háromszoros paradigmaváltás - Filmtörténet, kultúrtörténet, léttörténet
    • Anti-Ödipusz és Anti-Antigoné - A szado-analízistől a mazo-analízisig
    • Antigonétól a Saul fiáig (2015)
    • [Pier Paolo Pasolini:] Salò avagy Szodoma 120 napja (1975)
    • A mozi mint lelki ópiumbarlang - Mazochista árnyvilág és szadista léleksebészet
    • A testvérgyilkosság archetípusa
    • Szükséglet és mozgalom
    • A szenvedélybetegség mint kultúra és eszmény
    • A világforradalomtól a globálfasizmusig
    • A pénzügyi atombomba
    • A globálfasiszta kényszerkultúra mechanikája - "Hipokrízis" és "emocionális pestis"
    • Harcosnevelés
    • A birodalom
    • A háború türelmetlen vágya - [Paul] Verhoeven: Csillagközi invázió (1997)
    • A harmadik világháború és a marslakók támadása
    • A harmadik világháború és a harmadik világ
    • Amorfizáció és amortizáció - A lélektelenség fenomenológiájától a szellemtelenség fenomenológiájáig
    • A flexibilis embertől a gyurmáig
    • A személyiség amorfizációjától a kultúra amortizációjáig
    • Dimorfizmus és demorfizáció
    • Dina vagyok: a modern nő születése
    • A férfi nő mint áldozat: [Kimberly Peirce:] A fiúk nem sírnak (1999)
    • A nem halála vagy a nemek háborúja
    • A fallikus nő mint harcigép: [Ridley Scott:] G. I. Jane (1997)
    • A fallikus nő eredete: [Andrew Bergman:] Sztriptíz (1996)
    • Defektkultusz a középosztályi erkölcskrónikákban
    • Nagypolgári erkölcskrónikák a "Nyugat alkonyán"
    • A kultúra infantilizációjától a filmkultúra imbecillitásáig
    • Exkrementális esztétika
    • Exkrementális szemiotika a Canterbury mesékben (1972)
    • A neogiccs: Könny és mosoly – műkönny és vigyor
    • A diszjunktív szintézis mint esztétikai kategória: [Paul Verhoeven:] Turks Fruit (Tiltott gyümölcsök, 1973)
    • A dekonstrukció dekonstrukciója - Utószó a posztmodern-dekonstruktív állapothoz
    • Rútesztétika
    • Georg Wilhelm Friedrich Hegeltől a láncfűrészes gyilkosig
    • Mágikus archaizmusok a film árnyékvilágában
    • A láncfűrészes gyilkostól Hegelig - Ami elveszett: az ősök hőskora
    • A nagy elbeszélés aranykora

Tervezett megjelenés

Válogatott interjúk, könyvkritikák, tanulmányok és magyar nyelvű műfaji filmes szakkönyvek

[szerkesztés]

Az 1960-as évek: Előzmények

[szerkesztés]
  • Szalay Károly: A filmkomikum anatómiája (Filmművészeti Könyvtár 33. kötet, Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1967) p. 240

Az 1970-es évek: A filmelmélet nagykorúsága

[szerkesztés]
  • Szalay Károly: A geg nyomában (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1972) p. 422
  • Bujdosó Dezső (szerk.): Kommunikációelméleti szöveggyűjtemény II. kötet: Film (kézirat, egyetemi jegyzet, ELTE-BTK - Tankönyvkiadó Vállalat, 1973, változatlan utánnyomások: 1978, 1981, 1989, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994) p. 192 [600 példányban jelent meg]
  • Kelecsényi László: Egy egyetemi jegyzet margójára [Király Jenő: A marxista filmelmélet alapjai] (in: Mozgó Világ 1977/3)
  • Kelecsényi László: A kettős tükrözés a filmművészetben [Király Jenő: A marxista filmelmélet alapjai] (in: Kritika 1978/6)
  • Szalay Károly: Chaplin - szemtől szemben (Szemtől szemben, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1978) p. 307
  • Szalay Károly: Mai magyar filmvígjáték - Beteljesülések és elszalasztott lehetőségek (Gyorsuló Idő, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1978) p. 196
  • Balogh Gyöngyi (szerk.): Kommunikációelméleti szöveggyűjtemény III. kötet: Tömegfilm (kézirat, egyetemi jegyzet, ELTE-BTK - Tankönyvkiadó Vállalat, 1979) p. 294

Az 1980-as évek: A rejtőzködő filmtudós

[szerkesztés]
  • Berkes Ildikó (szerk.): A western - antológia (Filmtudományi Szemle - a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum Tudományos Osztályának kiadványa 1980/4. szám, Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1980) p. 341
  • Balogh Gyöngyi (szerk.): Kommunikációelméleti szöveggyűjtemény IV. kötet: Tömegkultúra (kézirat, egyetemi jegyzet, ELTE-BTK - Tankönyvkiadó Vállalat, Bp., 1981, változatlan utánnyomások: 1989, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994) p. 368
  • Szalay Károly: Jacques Tati - kortársaink a filmművészetben (Filmbarátok Kiskönyvtára - Kortársaink a filmművészetben, Népművelési Propaganda Iroda - Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1981) p. 105
  • Kerekasztal-beszélgetés a mai magyar filmről (beszélgetőtársak: Erdélyi Z. Ágnes, Kőháti Zsolt, Réz András, Szabó György és Szilágyi Gábor, in: Filmtudományi Szemle - a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum Tudományos Osztályának kiadványa 1981/1. szám: Eszmék és törekvések a mai magyar filmművészetben, Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum Filmelméleti és -Történeti Osztály, Budapest, 1981)
  • Bölcs István: A filmelmélet "nagykorúsága" [Király Jenő: Filmelmélet] (in: Jel-Kép 1983/4)
  • Harmat György: Montázs az agyunkban [Király Jenő: Mozifolklór és kameratöltőtoll - A populáris filmkultúra elméletéhez] (in: Filmkultúra - filmelméleti és filmművészeti szemle 1984/3), http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/14006/default/doc_url/1984_3sz.pdf
  • Bárdos Judit: A tömegfilm kérdőjelei [Király Jenő: Mozifolklór és kameratöltőtoll - A populáris filmkultúra elméletéhez] (in: Filmkultúra - filmelméleti és filmművészeti szemle 1984/3), http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/14006/default/doc_url/1984_3sz.pdf
  • Holló János: Profán esztétikák felé [Király Jenő: Mozifolklór és kameratöltőtoll - A populáris filmkultúra elméletéhez] (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1984/4), http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6471
  • Gyertyán Ervin: Mozifolklór és kameratöltőtoll - Király Jenő könyvéről [Király Jenő: Mozifolklór és kameratöltőtoll - A populáris filmkultúra elméletéhez] (in: Népszabadság 1984. április 14.)
  • Sajóhelyi Gábor: Mozifolklór és kameratöltőtoll [Király Jenő: Mozifolklór és kameratöltőtoll - A populáris filmkultúra elméletéhez] (in: Film-Színház-Muzsika 1985. február 16.)
  • Kelcsényi László: Hiányok leltára (in: Film-Színház-Muzsika 1985. február 16.)
  • Balázs Géza: Mozifolklór [Király Jenő: Mozifolklór és kameratöltőtoll - A populáris filmkultúra elméletéhez] (in: Forrás 1985/7)
  • Berkes Ildikó: A western (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1986) p. 461
  • Kelecsényi László: A rejtőzködő filmtudós - Király Jenő (in: Film-Színház-Muzsika 1986. április 26.)
  • Martin Ferenc (Hőgyész): E.T. és a magyar filmkritikus: A semmi újratermelése (in: Film-Színház-Muzsika 1986. június 7.)
  • Barna Márta: A hatosfogattól A hallgatag emberig [Berkes Ildikó: A western] (in: Film-Színház-Muzsika 1987. március 28.)
  • Hirsch Tibor: A James Bond mítosza - avagy a 007-es ügynök kalandos története (Szabad Tér Kiadó, Bp., 1989.) p. 202

Az 1990-es évek: A nappali álmok kutatója

[szerkesztés]
  • Szemadám György: A vamp apoteózisa - Király Jenő Karády-könyvéről [Király Jenő: Karády mítosza és mágiája] (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1990/1), http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=4688
  • Csala Károly: A magyar melodráma [Király Jenő: Karády mítosza és mágiája] (in: Népszabadság 1990. január 13.)
  • Udvardi Judit: Kulturális menedzserképző - Bujdosó Dezső docens a program céljairól (in: Népszabadság 1994. május 3.)
  • Kovács András Bálint: A tömegkultúra esztétikája [Király Jenő: A tömegkultúra esztétikája I-II. / Frivol múzsa - A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája I-II.] (in: Buksz 1994/nyár)
  • Bernáth László: A nappali álmok kutatója - Interjú Király Jenővel, riporter: Bernáth László (in: Népszava 1994. június 10.)
  • Gervai András: Mi nem Hollywoodot álmodjuk - Beszélgetés Király Jenővel, riporter: Gervai András (in: Magyar Hírlap 27. 1994. 159. [mell]. V.)
  • Hirsch Tibor: Ha Bolyai, akkor nem-Euklédeszi [Király Jenő: Frivol múzsa - A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája I-II.] (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1995/1), http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=81
  • Váradi Júlia - Kovács András Bálint: A Meseautó esélye - Váradi Júlia és Kovács András Bálint beszélgetése Király Jenővel (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1995/1), http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=82
  • Réz András: Magasztos trivialitások [Király Jenő: Frivol múzsa - A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája I-II.] (in: Kritika 1995/2)
  • Sneé Péter: A diskurzus másik fele [Király Jenő: Frivol múzsa - A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája I-II.] (in: Filmkultúra - filmelméleti és filmművészeti szemle 1995/6), http://mandadb.hu/tart/mcitem/253926
  • Honffy Pál: Az esztétika átrendezése - Király Jenő Frivol múzsa című könyvéről [Király Jenő: Frivol múzsa - A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája I-II.] (in: Iskolakultúra 1997/5), http://epa.oszk.hu/00000/00011/00125/pdf/1997-5.pdf#page=116
  • Bohár András: A tömegkultúra elitesztétikája - Király Jenő esztétikájáról [Király Jenő: Frivol múzsa - A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája I-II.] (in: Iskolakultúra 1997/6-7, összevont szám), http://real.mtak.hu/58551/1/2_EPA00011_iskolakultura_1997-6-7.pdf
  • Almási Miklós: Teória a bolhapiacon [Király Jenő: Mágikus mozi - Műfajok, mítoszok, archetípusok a filmkultúrában] (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1998/11), http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=3862
  • Margitházi Beja: Egy ősi és egy posztmodern probléma: archetípus és műfaj a filmkultúrában [Király Jenő: Mágikus mozi - Műfajok, mítoszok, archetípusok a filmkultúrában] (in: Metropolis - filmelméleti és filmtörténeti folyóirat 1998/4), http://www.c3.hu/scripta/metropolis/9804/margithazi.htm
  • Bóta Gábor: A rajongás és a dühöngés ideje - Beszélgetés Király Jenővel, riporter: Bóta Gábor (in: Magyar Hírlap 31. 1998. 161. 13.)

A 2000-es évek: A Meseautó esélye

[szerkesztés]
  • Kelecsényi László: A nagy szürke [Balogh Gyöngyi - Király Jenő: "Csak egy nap a világ..." - A magyar film műfaj- és stílustörténete 1929-1936] (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 2000/11), http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=3118
  • Gelencsér Gábor: Ex Libris [Balogh Gyöngyi - Király Jenő: "Csak egy nap a világ..." - A magyar film műfaj- és stílustörténete 1929-1936] (in: Élet és Irodalom 2000/27, kötetben: a Filmtörténelem címszó alatt, uő.: Filmolvasó-könyv, Iskolakultúra, Pécs, 2003), http://mek.oszk.hu/01800/01889/01889.pdf
  • Berkes Ildikó - Nemes Károly: A bűnügyi film (Uránusz Könyvek 10. kötet, Uránusz Kiadó, Budapest, 2001) p. 252
  • Berkes Ildikó - Nemes Károly: A posztmodern film (Uránusz Könyvek 17. kötet, Uránusz Kiadó, Budapest, 2004) p. 198
  • Szalay Károly: A geg nyomában 1. kötet: A filmkomikum anatómiája / Fejezetek a filmvígjáték történetéből (Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2006) p. 314
  • Böszörményi Gábor - Kárpáti György - Szalóky Bálint (szerk.): Zsánerben - tanulmánykötet (Mozinet Könyvek 3. kötet, Mozinet, Budapest, 2009) p. 238

A 2010-es évek: A király koronája

[szerkesztés]

Tervezett megjelenések

  • Kárpáti György - Schreiber András (szerk.): A vígjáték - válogatott tanulmányok (Filmanatómia 5. kötet, Kultúrbarlang - Mozinet, Budapest, 2018) megjelenés előtt
  • Kodaj Dániel: [Király Jenő inspirálta sci-fi monográfia] (megírás alatt) tervezett megjelenés
  • [további műfaji filmes tanulmánykötetek] (Filmanatómia 6-11. kötet, Kultúrbarlang - Mozinet, Budapest, megírás alatt) tervezett megjelenés

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Meghalt Király Jenő, 2017. október 3., Filmtekercs, https://www.filmtekercs.hu/hirek/meghalt-kiraly-jeno
  2. ↑ http://www.filmtett.ro/cikk/2296/interju-balogh-gyongyi-filmtortenesszel-a-magyar-nemzeti-filmarchivum-munkatarsaval
  3. ↑ http://www.filmkultura.hu/regi/1999/articles/essays/balogh.hu.html
  4. ↑ Nevét Sopronban utca, az Erzsébet Oktató Kórház sebészeti osztályán pedig emléktábla őrzi, és "Sopron város Önkormányzata a város egészségügyi ellátása területén végzett kiemelkedő orvosi, szakmai, tudományos tevékenység elismerésére Dr. Király Jenő-díjat alapított." http://www.szivk.hu/wp-content/uploads/2017/08/kiraly_jeno.pdf
  5. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10432.htm
  6. ↑ Archivált másolat. [2017. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 17.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Király_Jenő&oldid=25523779”