Király József (pap)

Király József
Született	1897. november 30. Zselíz
Elhunyt	1960. szeptember 5. (62 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar csehszlovák
Foglalkozása	katolikus pap plébános újságíró politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1939–1944)
Iskolái	Pázmáneum (–1921)
Sablon • Wikidata • Segítség

Király József (Zselíz, 1897. november 30. – Budapest, 1960. szeptember 5.) felvidéki magyar római katolikus pap, esperes-plébános, újságíró, politikus, magyarországi országgyűlési képviselő.

Élete

A Bars vármegyei Zselízben született 1897-ben, római katolikus vallású kisiparos családban. Középiskoláit Esztergomban, az egyetemet pedig a bécsi Pázmáneumban végezte. 1921-ben Bécsben szentelték pappá, ami után Tallósra, majd Diószegre került káplánnak. 1923-tól Komáromban szemináriumi prefektus és spirituális, továbbá a városi legényegylet ügyvezető elnöke és több helyi iskola hitoktatója lett. 1927-ben Dunahidason, majd Csicsón lett plébános, 1936-ban tanfelügyelővé és helyettes esperessé, 1937-ben pedig kerületi esperessé nevezték ki.

Papi munkája mellett nagy számú társadalmi szervezet tevékenységéből is részt vállalt. Hosszú ideig volt a Marianum Internátus Egyesület jegyzője, több mint másfél évtizeden át a Missziós Egyesület tagja; közreműködött a Szent Ágoston Társulat, a Szent István Társulat, a Hanza Szövetkezeti Áruközpont és a Hangya Szövetkezet munkájában is. 1929-ben kiadta a Szűz Mária Uj Virágos Kertje című hitbuzgalmi folyóiratot, amely kedvelt lapja volt a Trianon után cseh fennhatóság alá került felvidéki magyarságnak.

Már káplán korában bekapcsolódott politikai mozgalmakba, illetve részt vett választási küzdelmekben is. 1928-ban az ellenzéki magyar listán, mint listavezetőt választották be a révkomáromi járási képviseletbe és a járási választmányba, ahol egy teljes évtizeden át állandó harcban állt a csehszlovák hatóságokkal. Politikai magatartása miatt figyeltették, többször bíróság elé is állították, hosszabb időn keresztül részesült kongrua-megvonásban, illetve több évben betiltották azokat a zarándoklatokat is, amiket már régóta szervezett Mariazellbe, arra hivatkozva, hogy azok a csehszlovák állam ellen irányultak.

Az első bécsi döntést követően Komárom vármegye törvényhatósági bizottságának és kisgyűlésének is tagja lett, továbbá az OKH komáromi járási hitelszövetkezetének alelnöke is volt. A kisebbségben élő felvidéki magyar nemzetiség közélete terén kifejtett eredményes működése elismeréséül Horthy Miklós kormányzó 1939 áprilisában a Signum Laudisszal tüntette ki. 1939-ben meghívás alapján tagja lett a magyarországi országgyűlésnek is, az Egyesült Felvidéki Magyar Párt színeiben.

Források

• Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. február 20.
• Király József oldala a Magyar Nemzeti Névtér adatbázisában; hozzáférés: 2023. október 25.
• Király József oldala a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában; hozzáférés: 2023. október 25.