Kilencöves tatu
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Felnőtt példány
| ||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Dasypus novemcinctus Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kilencöves tatu témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kilencöves tatu témájú médiaállományokat és Kilencöves tatu témájú kategóriát. |
A kilencöves tatu (Dasypus novemcinctus) az emlősök (Mammalia) osztályának páncélos vendégízületesek (Cingulata) rendjébe, ezen belül az övesállatok (Dasypodidae) családjába tartozó faj. Ebből a családból ez a legelterjedtebb és legismertebb faj.
Az állat a Dasypus emlősnem típusfaja.
Előfordulása
[szerkesztés]Dél-Amerikában honos, de elterjedése Argentínától egészen az Egyesült Államok déli részéig tart. Családjából ez az egyetlen faj, amely az idők folyamán sikerrel meghódította Észak-Amerikát. Az első állatokat a 19. században találták Texas területén, az 1920-as években jelent meg Floridában. Elterjedési területébe mára beletartozik az Egyesült Államok teljes délkeleti része, északon elérte Colorado, Missouri és Dél-Karolina államokat is. Ezenkívül ez az egyetlen faj a családból, amely megtalálható a karibi térségben is, Grenadán, Trinidad és Tobago szigetein. Ide feltehetően betelepítették.
Leginkább a félsivatagos, száraz klímájú, füves pusztákat kedveli, búvóhelyét néha a föld felszíne alatt alakítja ki. Vackát telegyömöszöli avarral és füvekkel, így biztosítva némi komfortot. Itt vészeli át a szélsőséges sivatagi éghajlat forró nappalait és fagyos éjszakáit.
Megjelenése
[szerkesztés]Mint minden övesállatot, a kilencöves tatut is a testén található páncélozottságáról lehet felismerni. A páncél itt is, mint minden övesállatnál három részre van felosztva: egy páncélrész a fejen és a vállakon, egy a farrészen és egy összekötő, páncélövekből álló rész a kettő között. Neve ellenére páncélöveinek száma nem mindig kilenc, hét és tizenegy között van. Páncélja többnyire szürkésbarna színű. A kilencöves tatunak hosszú, disznóforma orra és nagy fülei vannak. Teljes hossza 30 és 55 centiméter között van, testtömege 3-tól 8 kilogrammig terjed. A hímek valamivel nehezebbek, mint a nőstények.
Alfajaik
[szerkesztés]- Dasypus novemcinctus novemcinctus Linnaeus, 1758
- Dasypus novemcinctus aequatorialis Lönnberg, 1913
- Dasypus novemcinctus fenestratus Peters, 1864
- Dasypus novemcinctus hoplites G. M. Allen, 1911
- Dasypus novemcinctus mexianae Hagmann, 1908
- Dasypus novemcinctus mexicanus Peters, 1864
Életmódja
[szerkesztés]Remekül közlekedik a föld alatt; másfél méter mélyen kb. 6 méter hosszú alagutakat ás egyedi stílusban. Mellső lábaival meglazítja és hátratolja a talajt a hátsó lábak hatósugaráig. Azokkal nagyokat rúgva szórja ki a földet az alagút bejáratán keresztül. Hogy ez a mini-bányagép profi módon működjön, a farkát használja segédeszköznek, tehermentesítve a hátsó lábakat. A vízben sem jön zavarba, hisz remekül úszik. Gondolhatnánk, hogy a súlyos páncél némi gondot okoz ennek kivitelezésében, de ezt is bravúrosan megoldja. Hogy ne süllyedjen el, levegőt nyel, így a többlet-felhajtóerő következtében zavartalanul hasíthatja a vizet. És ha ehhez éppen nem lenne kedve, képes 6 percig is visszatartani a lélegzetét, így szépen, kényelmesen átgyalogolhat a fenéken a túlpartra. Étrendjében előfordulnak a rovarok, puhatestűek, kisebb kétéltűek, hüllők és dögök is. Szaglása olyannyira kifinomult, hogy akár a 12 cm mélyen rejtőző rovarokat is megérzi. Maximális élettartamáról csak a fogságban tartott példányok adatai alapján van fogalmunk, ami az ő esetükben 11 év.
Szaporodása
[szerkesztés]A párzás időszaka alapvetően nyárra esik, pontos időpontja attól függ, hogy hol él az adott állat. Mivel látó- és hallószerve gyengén fejlett, feltételezik, hogy a hím szagmintha alapján állapítja meg, mikor ivarzik a nőstény.
A párzást követően a pete csak három hónap múlva ágyazódik be az anyaméhbe. Így elhúzódik az embriók fejlődése, és az újszülöttek csak a következő év tavaszán látják meg a napvilágot, amikor rendszerint bőségesebb a táplálékkínálat.
A kicsiket anyjuk néhány hétig szoptatja.
Tartása
[szerkesztés]Bár kétségtelenül ez a leggyakoribb övesállatfaj, fogságban igen ritkán tartják. Európában csak 4-5 helyen látható.
Képek
[szerkesztés]-
-
Portré -
-
-
Kitömött kilencöves tatu a londoni Természettudományi Múzeumban
.jpg)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 28.)
- Louise H. Emmons and Francois Feer, 1997 – Neotropical Rainforest Mammals, A Field Guide.
- Sablon:MSW3 Gardner
- Nixon, Joshua. Armadillo Expansion, September 14th, 2006, Hozzáférés ideje: December 3rd, 2006.
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
További információk
[szerkesztés]
- Páncélos vendégízületesek
- Emlősfajok
- Trinidad és Tobago emlősei
- Argentína emlősei
- Az Amerikai Egyesült Államok emlősei
- Belize emlősei
- Bolívia emlősei
- Brazília emlősei
- Kolumbia emlősei
- Costa Rica emlősei
- Ecuador emlősei
- Salvador emlősei
- Francia Guyana emlősei
- Grenada emlősei
- Guatemala emlősei
- Guyana emlősei
- Honduras emlősei
- Mexikó emlősei
- Nicaragua emlősei
- Panama emlősei
- Paraguay emlősei
- Peru emlősei
- Suriname emlősei
- Uruguay emlősei
- Venezuela emlősei