Kildibek kán
Kildibek | |
Arany Horda | |
Uralkodási ideje | |
1361 – 1362 | |
Elődje | Urdu Malik kán |
Utódja | Murád kán |
Életrajzi adatok | |
Elhunyt | 1362 |
Édesapja | I. Dzsanibég kán |
Testvére(i) | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kildibek témájú médiaállományokat. | |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/09/%D0%9A%D0%B8%D0%BB%D1%8C%D0%B4%D0%B8%D0%B1%D0%B5%D0%BA_%D0%A1%D0%B0%D1%80%D0%B0%D0%B9_%D0%B0%D0%BB-%D0%94%D0%B6%D0%B0%D0%B4%D0%B8%D0%B4_762_%D0%B3.%D1%85..jpg/260px-%D0%9A%D0%B8%D0%BB%D1%8C%D0%B4%D0%B8%D0%B1%D0%B5%D0%BA_%D0%A1%D0%B0%D1%80%D0%B0%D0%B9_%D0%B0%D0%BB-%D0%94%D0%B6%D0%B0%D0%B4%D0%B8%D0%B4_762_%D0%B3.%D1%85..jpg)
Kildibek (? – 1362) az Arany Horda kánja.
Kildibek saját állítása szerint I. Dzsanibég kán fia volt. Dzsanibégnek volt egy ilyen nevű unokája, aki azonban feltehetőleg áldozatául esett az 1357-es vérengzésnek, melynek során Berdibég, Dzsanibég fia leszámolt a potenciális trónkövetelőkkel.
Az Arany Horda ekkor a káosz, a szétesett kormányzat és polgárháború időszakában volt. Khidr kán 1361-es meggyilkolása után, annak öccse, Murád és fia, Temür Khavja küzdött a hatalomért. Az utóbbinak sikerült meghódítania a fővárost, Szarajt, ám keletről egy újabb trónkövetelő, Urdu Malik érkezett és elűzte Temürt.
Kildibek, mint Batu kán állítólagos leszármazottja, több emírt is a maga oldalára tudott állítani, köztük az egyik legbefolyásosabbat, Mamajt. 1361 októberében, mikor elég erősnek érezte magát, a fővárosba vonult, legyőzte és megölte Urdu Malikot és kánná kiáltotta ki magát. Az főurak támogatásával a Volga középső folyásától az Észak-Kaukázusig terjesztette ki hatalmát. Utasítására Mamaj elfogatta és kivégeztette a Volgán túlra menekült Temür Khavját.
Kildibek ezután, uralma megszilárdítása céljából tisztogatásokba kezdett az arisztokrácia soraiban. Korábbi vezíreket, beglerbégeket és kormányzókat végeztetett ki, amivel elidegenítette magától a támogatóit, akik inkább Murád felé fordultak. Murád 1362 szeptemberére gyűjtött össze annyi támogatót, hogy nyíltan felléphessen a kán ellen, akit egy véres csatában legyőzött. Kildibek maga is a csatatéren halt meg.
Források
[szerkesztés]- Греков, Б.Д., Якубовский А. Ю.: Золотая Орда и её падение Изд-во АН СССР 1950. 273-274
- Григорьев А. П.: Золотоордынские ханы 60—70-х годов XIV в. Историография и источниковедение стран Азии и Африки 1983.
- Р. Ю. Почекаев. «Цари ордынские» — Санкт-Петербург. Евразия. 2010
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Кильдибек című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.