Kicune
A kitsune【狐 (きつね)】 japán szó, jelentése róka. Eredetileg a sintó vallás segítőkész, kedves, róka alakú istene. Sok japán népmesében megtalálható az alakja. A kicunék a legismertebb jókaiok közé tartoznak, szerepük azonban a különböző történetekben sokszor teljesen más. Van, amikor átverik, becsapják az embereket, de van, amikor védelmezik őket, és vannak esetek, amikor az illető szeretője, felesége személyében jelennek meg. A japánok a legtöbb rókának különleges tulajdonságot tulajdonítanak, nem csak a rókaszellemeknek.
Eredet
[szerkesztés]A japán róka-mítoszok eredete a kínai mitológiához vezethető vissza.[1][2] A kínai népmesék róka szellemeit Huli jingnek nevezik, melyeknek akár kilenc farkuk is lehetett.(Japánul: kjúbi no kitsune) A legkorábbi fennmaradt történetek a Kondzsaku Monogatariban találhatóak, ami egy 11. századi gyűjtemény, melyben kínai, indiai és japán elbeszélések is megtalálhatóak.[3]
Kijosi Nozaki, egy japán folklórkutató szerint, a kicunék mint pozitív alakok már a 4. században megjelentek japánban, Kínából és/vagy Koreából csak a negatív tulajdonságait vették át.[4] Állítása szerint a 16. századi Nihon Rjakkiban, a régi Japánban a rókák és az emberek közel éltek egymáshoz és a legendák ennek nyomán alakultak ki.[5] Karen Smyers szerint a róka mítoszok valóban Kínából származnak és a buddhizmus hozta be a japán folklórba, de azt is mondja, hogy néhány róka történetben egyedi japán elemek is találhatóak.[6]
Jellemzés
[szerkesztés]A kitsune mondák kialakulásában legfőbb szerepet az játszik, hogy az ősi Japánban a rókák az emberek közelében éltek. Hagyományosan a rókákat tekintették az Inari nevű sintoista kamik hírvívőinek.[7] Ezáltal megnőtt természetfölötti jelentőségük a köztudatban. Elsődleges tulajdonságukként az emberré változást szokták megemlíteni.
Minél több farka van, annál bölcsebb, öregebb és hatalmasabb egy kitsune. A legidősebb és legkiválóbb rókák a kilenc farkúak, társaik közt is a legmegbecsültebb egyedek. Néhány népmese azt mondja, hogy egy róka csak akkor tud további farkakat növeszteni, miután élt 1000 évet. Az egy, öt, hét, és kilenc farok a leggyakoribb a történetekben.[8] Állítólag mikor egy rókának kinő a kilencedik farka, fehérré vagy arany színűvé válik a bundája.[9] Bizonyos esetekben a kicunének emberré változásának ideje alatt is megmarad a farka. A történetek igen intelligens és bölcs lényekként ábrázolják őket, ami koruk előrehaladtával csak gyarapodik.
Sok történet ravaszdi alakként mutatja be a kicunét, aki alakváltó képességével rászedi az embereket. Máshol azonban úgy festik le, mint hűséges őrzőt, barátot, szeretőt vagy éppen feleséget.[10] Számtalan legendában a kitsune megszállja egy nő testét vagy átváltozik azzá. Ilyen formában meghódít egy férfit, bűbájt bocsátva rá, és megtréfálja azt.[6] Ám ha ekkor a mit sem sejtő ember feleségül veszi a rókát, szerető asszonyként fog viselkedni az, egészen addig, amíg ki nem derül valódi kiléte.[10]
Egyes történetekben a kicunéknak még nagyobb erőt tulajdonítanak, képesek meghajlítani a tér-időt, az embereket az őrületbe kergetik és különleges alakokat tudnak felvenni, mint például egy hihetetlenül magas fa vagy egy második hold az égen.[11][12] Képességeik közé tartozik még, hogy farkukkal tüzet vagy villámot tudnak gerjeszteni (kitsunebi) vagy képesek megjelenni az álmokban, repülni, láthatatlanná válni vagy esetleg különböző illúziókat létrehozni.[13][14]
Fajtái
[szerkesztés]Az Inarikat szolgáló kicunét, zenkonak (善狐, kb. jó róka) nevezik. Őket égi rókáknak, fenségesnek tekintették, és egyszerűen Inari rókáknak is hívták. A kicunék egy másik fajtája a jako (野狐, kb. mezei róka, más néven nogicune). Ő az, aki ravaszul, rosszindulatúan viselkedik.[15] A helyi legendák további különböző kicunéket hoztak létre. Például a ninko egy olyan láthatatlan rókaszellem, amit az emberi lények csak akkor tudnak észlelni, amikor az megszállja őket.[16] A középkori Japánban erősen élt az a hit, hogy ha egy nő egyedül sétál az éjszakában, az valójában egy kitsune.[17]
Kitsunetsuki
[szerkesztés]Kitsunetsuki (狐憑き vagy 狐付き) jelentése az az állapot amikor a róka megszállt valakit. Az áldozat mindig egy fiatal nő, akit a róka a körme alatt vagy a mellén keresztül szállt meg.[18] Az áldozatok arckifejezése hasonlított egy rókáéhoz, innen tudták, hogy megszállták az illetőt. Úgy tartják, hogy a megszállt áldozatok, a megszállás idejéig képességeket kaptak, így például egy írástudatlan ember képes volt írni-olvasni egy ideig.[19] A Heian időszakban a kitsunetsukit, mint betegséget figyelték meg és egészen a 20. századig a mentális betegségek közös diagnózisaként tartották számon, mivel a megszállás magyarázat volt a kóros viselkedésre.[20][21]
Hosi no Tama
[szerkesztés]A kicunék vagy a megszállt áldozatok ábrázolásánál gyakran látható egy kerek vagy hagyma alakú, fehér gömb, amit hosi no tamának (ほしのたま-csillag gömb) neveznek. Egyes történetek a kitsunebi izzásaként írják le, míg máshol, egy mágikus ékszerként vagy gyöngyként van megemlítve.[22][23] Amikor a kitsune nem emberi formában van vagy megszállt testben, akkor ezt a gömböt a szájában tartja vagy a farkán hordozza.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gubler, Greg. "Kitsune: The Remarkable Japanese Fox". Southern Folklore Quarterly 38(2):121-134.
- ↑ A woman's weapon: spirit possession in the Tale of Genji. Ho<rnolulu: University of Hawaii Press, 292. o. (1997. december 2.). ISBN 9780824818586
- ↑ Goff, Janet. "Foxes in Japanese culture: beautiful or beastly?" Japan Quarterly 44:2 (April–June 1997).
- ↑ Nozaki, Kiyoshi. Kitsune — Japan's Fox of Mystery, Romance, and Humor. Tokyo: The Hokuseidô Press, 1961. 5
- ↑ Nozaki. Kitsune. 3
- ↑ a b Smyers 1999, pp.127–128
- ↑ Freenet-homepage.de Nihon Ryōiki
- ↑ Kitsune, Kumiho, Huli Jing, Fox (html), 2003. április 28. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ Smyers. The Fox and the Jewel.
- ↑ a b [1] Bazsó Dénes: Japán Regék és Mondák, ISBN 9789631182392
- ↑ Hearn. Glimpses. 156–157
- ↑ Nozaki. Kitsune. 36–37
- ↑ Nozaki. Kitsune. 25–26
- ↑ Hearn.Glimpses. 155
- ↑ Yōkai no hon írta Prof. Abe Masaji és Prof. Ishikawa Junichiro
- ↑ Hearn, Lafcadio. Glimpses of Unfamiliar Japan. Project Gutenberg e-text edition, 2005. 154
- ↑ Tyler xlix.
- ↑ Nozaki. Kitsune. 59
- ↑ Nozaki. Kitsune. 216
- ↑ Nozaki. Kitsune. 211
- ↑ Nozaki. Kitsune. 214–215
- ↑ Nozaki. Kitsune. 183
- ↑ Nozaki. Kitsune. 169–170
Források
[szerkesztés]- Nozaki, Kijosi. Kitsuné — Japan's Fox of Mystery, Romance, and Humor Archiválva 2019. augusztus 4-i dátummal a Wayback Machine-ben. The Hokuseidô Press, Tokió, 1961.
- Smyers, Karen Ann. The fox and the jewel: shared and private meanings in contemporary Japanese inari worship. University of Hawaii Press (1999). ISBN 0824821025
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kitsune című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- The Kitsune Page
- Kitsune, Kumiho, Huli Jing, Fox – Fox spirits in Asia, and Asian fox spirits in the West
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- kumiho, a koreai mitológia hasonló lénye
- Liza, a rókatündér – magyar filmvígjáték, melynek főhőse egy magát kicunének képzelő lány
- Teen wolf egyik szereplője, és az édesanyja. (Kira Yukimura)