Kettős lélek
A kettős lélek képzetet több népnél is megtaláljuk. Azokat a hiedelmeket értjük alatta, miszerint az embernek (esetleg más lényeknek is) két (vagy több) lelke van. Sok esetben különböző jellegű lelkekről van szó: az egyik a testi funkciókhoz kötődik (test-lélek), ez esetleg a halál után el is tűnik; a másik eltérő jellegű, például szabad mozgásra képes, kiléphet a testből (szabad-lélek).[1][2][3][4][5] Utóbbi a samanizmussal is kapcsolatba hozható: a sámán szabad-lelke segít visszahozni a beteg ember elkóborolt vagy ellopott szabad-lelkét.[6]
A lelkek sokféleségének képzete a fentieknél bonyolultabb is lehet.[7] Különösen gazdag példák említhetők meg a szibériai samanisztikus hit köréből, és az eszkimó kultúrákból is.[8][9][10] Magyar vonatkozásként említsük meg az íz (mint árnyéklélek), szabadlélek képzetét,[11] szemben a testlélekre utaló lélek szóval.[12] (Vö. „Ízekre szedlek!”) Az ókori egyiptomi vallás szintén több lelket ismer (ba, ka és ah.)[13]
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hoppál, Mihály: Nature worship in Siberian shamanism
- ↑ Great Basin Indian. (2007). Encyclopædia Britannica. 2007. március 28. Online[halott link]
- ↑ Hoppál 1975: 225
- ↑ Hoppál 1994: 13
- ↑ Diószegi 1962: 27
- ↑ Hoppál 2005: 27–28
- ↑ Vitebsky 1996: 14
- ↑ Merkur 1985: 222–223, 226, 240
- ↑ Kleivan & Sonne: 17–18
- ↑ Gabus 1970: 211
- ↑ Dienes István 1975:83
- ↑ Hoppál 1975:225
- ↑ Kákosy László. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest: Osiris (2003). ISBN 963-389-497-2 ISSN 1218-9855, pp.310–311
Források
[szerkesztés]- Dienes, István.szerk.: Hajdú, Péter: A honfoglaló magyarok és ősi hiedelmeik, Uráli népek. Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai. Budapest: Corvina Kiadó, 77–108. o. (1975). ISBN 963 13 0900 2
- Diószegi, Vilmos. Samanizmus, Élet és Tudomány Kiskönyvtár. Budapest: Gondolat (1962)
- Gabus, Jean. A karibu eszkimók. Budapest: Gondolat Kiadó (1970) Eredeti adatok: Vie et coutumes des Esquimaux Caribous, Libraire Payot Lausanne, 1944.
- Hoppál, Mihály.szerk.: Hajdú, Péter: Az uráli népek hiedelemvilága és a samanizmus, Uráli népek. Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai. Budapest: Corvina Kiadó, 211–233. o. (1975). ISBN 963 13 0900 2
- Hoppál, Mihály. Sámánok. Lelkek és jelképek. Budapest: Helikon Kiadó (1994)
- Hoppál, Mihály. Sámánok Eurázsiában. Budapest: Akadémiai Kiadó (2005). ISBN 963-05-8295-3
- Kleivan, Inge, Sonne, B.. Eskimos. Greenland and Canada, Iconography of religions, section VIII /Artic Peoples/, fascicle 2). Institute of Religious Iconography • State University Groningen. E.J. Brill, Leiden (The Netherland) (1985). ISBN 90 04 07160 1
- Merkur, Daniel. Becoming Half Hidden / Shamanism and Initiation among the Inuit, Acta Universitatis Stockholmiensis / Stockholm Studies in Comparative Religion. Stockholm: Almqvist & Wiksell (1985)
- Vitebsky, Piers. A sámán, Bölcsesség • hit • mítosz. Budapest: Magyar Könyvklub • Helikon Kiadó (1996). ISBN 963 208 361 X
További olvasmányok
[szerkesztés]- Láng, János. Lélek és isten. A vallás alapvető fogalmainak kialakulása. Budapest: Gondolat (1974). ISBN 9632802551
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Diószegi, Vilmos. Samanizmus, Élet és Tudomány Kiskönyvtár. Budapest: Gondolat (1962)
- Hoppál, Mihály: Nature worship in Siberian shamanism
- Magyar Krónika
- Tarmo Kulmar: Conceptions of soul in old-Estonian religion (Vol. 4)
- Klima, László: Az uráli népek hitvilága. [2008. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 10.)Ld. még.