Keskenycsőrű keselyű

Keskenycsőrű keselyű
	A madár a természetes élőhelyén
	Természetvédelmi státusz
	Súlyosan veszélyeztetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Telluraves;
Csoport:	Afroaves;
Rend:	Vágómadár-alakúak (Accipitriformes);
Család:	Vágómadárfélék (Accipitridae);
Alcsalád:	Óvilági keselyűformák (Aegypiinae);
Nem:	Gyps; Savigny, 1809
Faj:	G. tenuirostris;
Tudományos név
	Gyps tenuirostris; Hodgson (in Gray), 1844
Szinonimák
	Gyps indicus tenuirostris; Gyps indicus nudiceps;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Keskenycsőrű keselyű témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Keskenycsőrű keselyű témájú médiaállományokat és Keskenycsőrű keselyű témájú kategóriát.

A keskenycsőrű keselyű (Gyps tenuirostris) a madarak (Aves) osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Aegypiinae) családjába tartozó faj,^[6] melyet 2006-ban azonosnak tartottak a közeli rokonával, a hosszúcsőrű keselyűvel (Gyps indicus). Egyébként a két madár elterjedési területe nem érintkezik, és a szakértők alaktanilag, távolról is meg tudják különböztetni őket. A hosszúcsőrű keselyű csak a Gangesztől délre fordul elő és a sziklákon költ, míg a keskenycsőrű keselyű a Himalája lábainál, valamint Délkelet-Ázsiában található meg és a fákra rakja fészkét.

Előfordulása

A keskenycsőrű keselyű előfordulási területe Indiában az Indo-Gangeszi-síkság északi részén, nyugaton Himácsal Pradestól délre Orisza északi feléig és keleten Asszámon keresztül, Észak- és Közép-Bangladesig, Dél-Nepálig és Mianmarig. Újabban Kambodzsában is felfedezték.

Indiában, Dél- és Délkelet-Ázsiában a Gyps-fajok állományai, akár 99%-os állománycsökkenést szenvedettek az úgynevezett diklofenákmérgezések által. Ezzel a szerrel az állatorvosok a háziállatokat, főleg a szarvasmarhákat oltották be, de amikor az állat elpusztult, a keselyűk „takarították fel”; azonban ekkor kezdődődött a baj, mivel a diklofenák veseelégtelenséget okozott e madaraknál.^[7]^[8] Azonban a diklofenák betiltásával és a fogságban szaporító programok segítségével, több fajt is sikerült megmenteni a kihalástól. A Royal Society for the Protection of Birds (RSPB) becslései szerint 2009-ben, körülbelül 1000 példányt létezett a vadonban ebből a keselyűfajból.^[9]^[10] Pamela Cecile Rasmussen, híres amerikai ornitológusnő bebizonyította, hogy a korábban hosszúcsőrű keselyűnek vélt keskenycsőrű keselyű, valójában egy különálló fajt képez. Ez igen fontos felfedezés, mivel a fogságban való szaporító programok keretében így elkerülendő az amúgy is veszélyeztetett keselyűfajok hibridizációja, amely szintén rontott volna a helyzetükön.^[11]

Megjelenése

A 80-95 centiméteres hosszával, körülbelül akkora, mint a hosszúcsőrű keselyű; mindketten a közepes termetű óvilági keselyűformák közé tartoznak.^[12] A szóban forgó madárnak a tollazata nagyjából szürke színű; a farokalatti része világosabb. A combján fehéres pihe is látható. A nyaka hosszú, vékony, csupasz és fekete színű. A feje szintén csupasz, azaz tollazat nélküli és fekete. Pofája egy hosszú, vékony és sötét csőrben végződik; a csőrnek közepetájéka vékonyabb, mint a többi része. A fülnyílása jól kivehető és nem fedi tollazat.^[13]

Jegyzetek

↑ Gray GR (1944) The Genera of Birds. volume 1:6
↑ Hume A O (1878) Stray Feathers 7:326
↑ Deignan, HG (1946). „The correct names of three Asiatic birds.” (PDF). Ibis 88, 402–403. o. [2009. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1111/j.1474-919X.1946.tb03492.x. (Hozzáférés: 2016. április 25.)
↑ Baker, ECS (1927) Bull. Brit. Orn. Club 47:151
↑ Rand, AL & RL Fleming (1957). „Birds from Nepal”. Fieldiana: Zoology 41 (1), 55. o.
↑ BirdLife International: 'Gyps tenuirostris'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2013. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
↑ Oaks, J. L; Gilbert, M; Virani, M.Z; Watson, R. T; Meteyer, C. U; Rideout, B. A; Shivaprasad, H. L; Ahmed, S; Chaudhry, M, J; Arshad, M; Mahmood, S; Ali, A; Khan, A. Al (2004). „Diclofenac residues as the cause of vulture population decline in Pakistan” (PDF). Nature 427 (6975), 630–3. o. [2006. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1038/nature02317. PMID 14745453. (Hozzáférés: 2013. november 24.)
↑ Green, Rhys E. (2004). „Diclofenac poisoning as a cause of vulture population declines across the Indian subcontinent”. Journal of Applied Ecology 41 (5), 793–800. o. DOI:10.1111/j.0021-8901.2004.00954.x.
↑ Alleyne, Richard. „Endangered vulture could be saved thanks to help from RSPB”, Telegraph.co.uk , 2009. augusztus 6.. [2009. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)
↑ „Indian vulture births are hailed”, BBC News , 2009. augusztus 6. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)
↑ Johnson, Jeff A. (2006). „Systematics within Gyps vultures: a clade at risk”. BMC Evolutionary Biology 6, 65. o. DOI:10.1186/1471-2148-6-65.
↑ Vulture facts Archiválva 2011. augusztus 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011).
↑ Rasmussen, PC & JC Anderton. Birds of South Asia: The Ripley Guide. Volume 2. Smithsonian Institution & Lynx Edicions, 90. o. (2005)

Források

Colony of Endangered Vultures Discovered in Cambodia Archiválva 2008. december 2-i dátummal a Wayback Machine-ben

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Slender-billed vulture című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

BirdLife Species Factsheet. Archiválva 2009. január 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
Slender-billed vulture videos Archiválva 2007. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
The Genera of Birds 1 pt2 p. 6 pl.[3]

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Gray GR (1944) The Genera of Birds. volume 1:6

[2] Hume A O (1878) Stray Feathers 7:326

[3] Deignan, HG (1946). „The correct names of three Asiatic birds.” (PDF). Ibis 88, 402–403. o. [2009. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1111/j.1474-919X.1946.tb03492.x. (Hozzáférés: 2016. április 25.)

[4] Baker, ECS (1927) Bull. Brit. Orn. Club 47:151

[5] Rand, AL & RL Fleming (1957). „Birds from Nepal”. Fieldiana: Zoology 41 (1), 55. o.

[6] BirdLife International: 'Gyps tenuirostris'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2013. (Hozzáférés: 2013. november 26.)

[Oaks2004-7] Oaks, J. L; Gilbert, M; Virani, M.Z; Watson, R. T; Meteyer, C. U; Rideout, B. A; Shivaprasad, H. L; Ahmed, S; Chaudhry, M, J; Arshad, M; Mahmood, S; Ali, A; Khan, A. Al (2004). „Diclofenac residues as the cause of vulture population decline in Pakistan” (PDF). Nature 427 (6975), 630–3. o. [2006. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1038/nature02317. PMID 14745453. (Hozzáférés: 2013. november 24.)

[Green-8] Green, Rhys E. (2004). „Diclofenac poisoning as a cause of vulture population declines across the Indian subcontinent”. Journal of Applied Ecology 41 (5), 793–800. o. DOI:10.1111/j.0021-8901.2004.00954.x.

[Alleyne2009-9] Alleyne, Richard. „Endangered vulture could be saved thanks to help from RSPB”, Telegraph.co.uk , 2009. augusztus 6.. [2009. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)

[VultureBirths-10] „Indian vulture births are hailed”, BBC News , 2009. augusztus 6. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)

[JohnsonLernerRasmussenMindell2006-11] Johnson, Jeff A. (2006). „Systematics within Gyps vultures: a clade at risk”. BMC Evolutionary Biology 6, 65. o. DOI:10.1186/1471-2148-6-65.

[12] Vulture facts Archiválva 2011. augusztus 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011).

[pcr-13] Rasmussen, PC & JC Anderton. Birds of South Asia: The Ripley Guide. Volume 2. Smithsonian Institution & Lynx Edicions, 90. o. (2005)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]