Keserű Bálint
| Keserű Bálint | |
 | |
| Született | 1927. augusztus 31.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 2023. október 11. (96 évesen)[3] |
| Állampolgársága | magyar[4] |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Apáczai Csere János-díj (1992) |
| Sírhelye | Szeged |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Keserű Bálint témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Keserű Bálint (Budapest, 1927. augusztus 31. – Szeged?, 2023. október 11.) magyar irodalom- és művelődéstörténész, egyetemi tanár. Az irodalomtudományok kandidátusa (1975).
Életpályája
[szerkesztés]Középiskolái tanulmányait a Fasori Gimnáziumban végezte el. 1945–1948 között a Budapesti Orvostudományi Egyetem hallgatója volt. 1947–1951 között a Táncsics Mihály Ifjúmunkás Kollégium nevelőtanára volt. 1948–1952 között a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult. 1951–1952 között a Zalka Máté Szakérettségis Kollégium nevelőtanára volt. 1952–1992 között a Szegedi Tudományegyetem illetve a József Attila Tudományegyetem oktatója volt. 1956-os erdélyi útja során megismerkedett a magyar művelődéstörténet kutatásának erdélyi műhelyeivel és nagy személyiségeivel (Jakó Zsigmond, Juhász István, Kelemen Lajos, Kiss András, Szabó T. Attila). 1975–1978 között a Régi Magyar Irodalom Tanszék vezetője volt. 1988–1992 között a Pedagógia Tanszéket vezette. 1992-ben nyugdíjba vonult.
Családja
[szerkesztés]Szülei: Keserű Bálint (1891–1955) főorvos[5][6] és Antal Valéria voltak. Három gyermeke született: Katalin (1950), Giella (1954) és Imre (1956).
Temetése a Szegedi Belvárosi temetőben történt.
Művei
[szerkesztés]- Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez (szerkesztő, 33 kötet; 1964-1992)
- Fontes rerum scholasticarum (szerkesztő, 5 kötet; 1989-)
- Collectanea Tiburtiana. Tanulmányok Klaniczay Tibor tiszteletére (szerkesztette: Galavics Gézával és Herner Jánossal, Szeged, 1990)
- Ráció és rajongás. Eszmeforgalom Nyugat-Európától Erdélyig, 1580–1730; Balassi–MTA BTK ITI Reneszánsz Osztály, Budapest, 2018 (Humanizmus és reformáció)
- Újfalvi Imre és a későhumanista ellenzék. Keserű Bálint tanulmányai; Q.E.D. Szeged–Budapest, 2023 (Peregrinatio Hungarorum)
Díjai
[szerkesztés]- Ifjúságért Érdemérem (1982)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1987)
- Apáczai Csere János-díj (1992)
- Deák Ferenc-díj (2006)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2022. augusztus 1.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2023. január 5., PIM79552
- ↑ Elhunyt Keserű Bálint professor emeritus
- ↑ a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2022. szeptember 8.)
- ↑ Familysearch.org
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források
[szerkesztés]- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Elhunyt Keserű Bálint professor emeritus
- MTA Adatlapja
- http://itk.iti.mta.hu/megjelent/2023-6/otvos.pdf
- Kortárs magyar írók
További információk
[szerkesztés]- Köztestületi tagok 2009. Szerkesztette: Tolnai Márton. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 2009
- Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9
- Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3
- A Keserű-iskola. Keserű Bálint és tanítványai Szegeden megjelent munkáinak bibliográfiája; szerk. Monok István; s.n., Szeged, 1992
- Művelődési törekvések a korai újkorban. Tanulmányok Keserű Bálint tiszteletére; szerk. Balázs Mihály et al.; JATE Régi Magyar Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, Szeged, 1997 (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez)