Keselyűsztélé
keselyűsztélé | |
Típus | győzelmi felirat és relief |
Tartalma | Éannatum, Lagas királya győzelme Umma felett |
Forma | íves tetejű, álló |
Állapot | töredékekben |
Története | |
Felfedezés helye és ideje | 1933, Telloh (Ningirszu) |
Felfedező(k) | André Parrot |
Kora | i. e. 24. század |
Nyelv | sumer |
Írás | ékírás |
Található | Louvre, Párizs |
A keselyűsztélé Éannatum, Lagas városkirályság lugaljának az i. e. 24. század első felében állított győzelmi emlékműve. A korabeli Ningirszu városából, Lagas állam későkori fővárosából került elő. A szöveg forráskiadása 1956-ban E. Sollberger Corpus des Inscriptions „Royales” Pré-Sargoniques de Lagaš című munkája.
Tematikája Lagasnak a szomszédos Umma ellen vezetett hadjáratának története, és a győzelem leírása. A hadjárat Umma és Aksak patesijeinek szövetségével kezdődött, amellyel Lagas hegemóniáját kívánták megtörni. Éannatum, Inanna és Ningirszu istenek kegyeltje legyőzte riválisát, és ennek emlékére állította a sztélét. A „keselyűsztélé” név a szöveget kísérő képek egyike alapján született, amelyen a legyőzött ummai katonák holttesteiből lakomázó keselyűket ábrázoltak.
A sztélé nagyon töredékes, legnagyobb része hiányzik. A megtalált részletek nagyobb része is képi ábrázolás, a szöveg rövid és sok helyen olvashatatlan, mégis a leghosszabb korai sumer nyelvemlék. A szöveg tartalma alapján az Éannatum unokaöccse, Entemena által állított Entemena-sztélén az előzmény és a folytatás olvasható.
A szöveg egyik különlegessége, hogy leírja Éannatum sebesülését. A későbbi mezopotámiai győzelmi sztélék jellemzője, hogy a hadjáratok sikereit, a győzelmeket kizárólag az uralkodó képességeinek, hősiességének tulajdonítják. Más hasonló feliratok sosem említenek olyan eseményt, amelyben a király megsebesült volna.
A szöveg és a képek a töredékesség ellenére a hadtörténet alapvető forrásai. Sokáig tartotta magát az a tévhit, hogy a phalanx harcmodor a görögök találmánya volt. E sztélé legnagyobb töredékén harcosok vonulását ábrázolták, akiknek csak a fejük látszik ki a pajzs mögül, valamint a lándzsát tartó jobb kezük. A pajzsok összeérnek, teljesen elfedik az embereket. A keselyűsztélé a phalanx első ábrázolása.
-
A phalanx-töredék
-
A szöveges töredék a keselyűkkel
-
A gyalogság könnyebb fegyverzetű részét ábrázoló töredék
-
Az ummai holttesteket ábrázoló töredék
Források
[szerkesztés]- Világirodalmi lexikon VI. (Kamc–Lane). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1979. 199. o. ISBN 963-05-1803-1
- Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISSN 1218 9855 (2003). ISBN 963 389 425 5, 89–90. old.
- Művészeti lexikon IV. (R–Z). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 315. o.
- A művészet története: A művészet kezdetei, Corvina, ISBN 963-13-2888-0
- Sebastiano Soldi: Az ókori Közel-Kelet művészete, in A művészet története, Corvina, Bp, ISBN 963-13-5554-3, 70-71. old.
- Winkler Gusztáv: A hadviselés művészete, Tinta Könyvkiadó, 1999. ISBN 963-85622-50-9–10. old.
- Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie IX; Nab – Nuzi, Szerk.: Erich Ebeling, Bruno Meissner, Dietz Otto Edzard (német nyelven), Berlin: de Gruyter (2001). ISBN 3-11-017296-8, 97. old. NAME, NAMENGEBUNG: Geierstele