Kertész K. Róbert
| Kertész K. Róbert | |
 | |
| Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929) | |
| Született | Kertész Károly Róbert 1876. június 9.[1][2] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1951. augusztus 28. (75 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Péchy Paula (h. 1899–1907)[3] Mentsik Margit (h. 1912–1951) |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | helyettes államtitkár (1922–1934, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium) |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1898) |
| Halál oka | tüdőrák |
| Sírhelye | Farkasréti temető (40-1-15/16)[4][5] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kertész K. Róbert témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kertész Károly Róbert; gyakran rövidítve Kertész K. Róbert (Budapest, 1876. június 9. – Budapest, 1951. augusztus 28.) magyar építész, helyettes államtitkár, utazó, egyetemi magántanár, szakíró. Kertész Róbert újságíró apja.
Életpályája
[szerkesztés]Kertész Tivadar kereskedő és Demszky Anna fiaként született. Oklevelét a budapesti József Műegyetemen szerezte, 1900 és 1908 között tanársegédként dolgozott az ókori építészet tanszékén. 1908-ban a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba került, ahol előbb az építési, majd 1922 és 1934 között a művészeti osztály vezetője volt helyettes államtitkári rangban. Tanulmányútjai során bejárta Európát, Amerikát és a Távol-Keletet. 1918-ban a budapesti Műegyetemen magántanári képesítést kapott a Kelet-ázsiai építőművészet tárgyköréből.
Épületei
[szerkesztés]Sváb Gyulával együttesen tervezte a gödöllői premontrei gimnáziumot.[6] Számos tervpályázat nyertese. Weichinger Károllyal együtt ő készítette el a budapesti Városközpont (az ún. Fórum) terveit. Az új Városháza tervpályázatán is ők ketten nyerték el az első díjat, a tervek azonban nem valósultak meg. Weichingerrel közös műveihez tartoznak továbbá a lőrinci erőmű lakótelepének rendezési terve és középületei. Ő tervezte a Napraforgó utcai kísérleti lakótelepen a Napraforgó u. 9. sz. házat.
Tervben maradt 1928-ban a Maglódi úti szeretetházra Sváb Gyulával közös terve.[7]
Főbb írásai
[szerkesztés]- Japán művészete (Építőipar, 1905)
- Ceylon építészete (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közleményei, 1906)
- Képek Ázsia Keletéről (Budapest, 1906)
- A magyar parasztház (tervgyűjtemény, Sváb Gyulával együtt, Budapest, 1907)
- Nemzeti építőművészet (Budapest, 1916)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. április 27.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Péchy Paulával a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 925/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 27.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Ma a gödöllői egyetem.
- ↑ https://epiteszforum.hu/nagyobbat-almodok-trianon-es-a-magyar-epiteszet-ii-
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
- Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
- Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., é. n. [1932]
- Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I–IV. kötet. Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1929–1931.
- Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Budapest: Panoráma. 1993. ISBN 963-243-344-0
- Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
