Kerny István
Kerny István | |
Született | Kerni István Vilmos 1879. augusztus 25.[1] Szeged |
Elhunyt | 1963. június 13. (83 évesen)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | fotográfus |
Sírhelye | Óbudai temető |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kerny István (született: Kerni István Vilmos)[3] (Szeged, 1879. augusztus 25. – Budapest, 1963. június 13.) magyar fotóművész, postaműszaki igazgató.
Életpályája
[szerkesztés]Szülei: Kerni István és Rózsa Julianna voltak.[4] 1893-tól fényképezett; szakkönyvekből és Gévay Béla fényképésztől tanult. 1897-ben érettségizett. 1897–1937 között postai hivatalnokként dolgozott. 1902-től a fotómechanikai sokszorosító eljárásokkal kezdett foglalkozni. 1907–1962 között 100 kiállítása volt, ahol 26 díjat nyert. 1908-tól Budapesten lakott. 1909-től a posta műszaki osztályán a hálózatépítő részleg tervezője, majd posta-műszakiigazgatóként dolgozott. 1920-ban a MAOSZ tagja, 1927–1928 között főtitkára, 1932-től alelnöke volt. 1920–1923 között a Nemzeti Sport és a Színházi Élet külső munkatársaként dolgozott. Az 1920-as években Balogh Rudolffal, Kankowszky Ervinnel együtt népi életképeket, népviseleteket, falvakat fotóztak. 1957-ben a Magyar Fotóművészek Szövetsége, a múzeumi bizottság tagja volt.
Munkássága
[szerkesztés]Fiatal korától kezdve fényképezett, gépeit maga készítette. Foglalkozott a negatív-pozitív eljárásokkal, valamint az ún. nemes eljárások elméletével és gyakorlatával és a fényképezés ipari alkalmazásaival. Elsősorban a hazai tájak, a nép élete és szokásai foglalkoztatták. Képeinek nagy szerepe volt a fényképezés ún. „magyar stílus”-ának megteremtésében. Előadásaival, szakcikkeivel a fényképezés népszerűsítését akarta elérni. Művészi és irodalmi munkásságát nagyra becsülték. Számos díjat és kitüntetést kapott, a Nièpce-Daguerre emlékérem tulajdonosa. A Fotolexikon (1963) munkatársa volt.
1914-től az Érdekes Újságban, az Új Időkben, a Fotóművészeti Hírekben, a Fotóművészetben, a Fotóéletben, a London Newsban, a Die Wochéban, a Das Magazinban, a National Geographicban jelentek meg képei.
Magánélete
[szerkesztés]1905-ben Szegeden házasságot kötött Kerner Gizellával.
Sírja az Óbudai temetőben található (7-I-96).[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
- ↑ Szeged-alsóvárosi r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 601/1879. folyószám. Familysearch.org
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 581/1963. folyószám alatt.
- ↑ Nemzeti Panteon. [2019. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 19.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Artportal.hu Archiválva 2019. július 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
[szerkesztés]- Kincses Károly: Fotográfusok - Made in Hungary. Kecskemét-Milano, Magyar Fotográfia Múzeum-Federico Motta, 1998.
- Kortárs magyar művészeti lexikon I–III. Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999–2001. ISBN 963-8477-43-1
- Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8